Kövess:

2016. február 23., kedd

A közösségépítés alapjai, napjainkban

Mit jelent ma a közösség? 

közösségépítés
A közösség építés már régóta kritikus koncepciója a társadalomtudományoknak. Ebben kulcsszerepet játszik a növekvő gazdasági egyenlőtlenség, a természeti és emberi katasztrófák, és a XXI. században megjelenő hadviselési módok, amelyek ma már éppen közösségeket és nem hadseregeket támadnak.

A közösség számára egy új fogalmi keretre van szükség mind az elmélet és a gyakorlat szempontjából. Újra kell gondolni a közösségeket a technológiai változások és a globalizáció, a világban zajló trendek szerint. A közösségek ugyanis mindig erőforrásokat hoznak létre, emiatt fontosak a közösségépítési stratégiák. Ma minden azt bizonyítja, hogy az egyre jobban terjedő menekült áradat, a szegény városi környékek, a törzsi népek, s ezen csoportok generálta jelentős problémák megoldása kulcsfontosságú. A nemzetközi vállalatok hatalma, valamint a közegészségügyi szervezetek súlyos erőforrás hiánya velük szemben, mind-mind azt bizonyítják, hogy az emberek önszerveződő csoportjai tudnak a leghatékonyabbak lenni, saját problémáik kezelésében. Így  ma nyugodt szívvel elmondható, hogy a helyi közösségek tartalmazzák azt a magot, ami a kívánatos jövőt rejti magában.

Ezért fontos segíteni a közösségeket mindenfelé, mert ők képesek újjáépíteni a gazdasági struktúrákat, ha megfelelő bennük a szellemi erő és összefogás. Pontosan ezért az egyik kulcskérdés a helyi közösségek, mert a megfelelően kidolgozott közösségi lehetőségek csökkentik a háztartások költségeit, csökkentik a függőséget másoktól, és javítja a közvetlen környezet minőségét és elősegíti a közegészségügy fejlődését is.

A helyi közösségi stratégiák segítik az erőforrások felhasználási hatékonyságot. Igyekeznek a lakhatási lehetőségeket, az élhető környezetet az emberek minden korosztálya számára biztosítani. Sok helyen az állami és gazdasági apparátusokkal ellentétben, a jövedelmek, a versenyhelyzet mobilitását is sokkal jobban biztosítják. Ugyanakkor minden közösség számára fontos az egyediség, az egészséges és biztonságos környék. Egyre jobban összpontosítva a föld, valamint közvetlen környezetünk megőrzésére, értékeinek újrahasznosítására, ezeknek a feltétlen tiszteletére nevelve az utókort, ezek a tényezők együttesen, mind-mind növelik a közösség erejét. Az erős fenntartható közösségek támogatása mind a városi, külvárosi és vidéki területeken, egyre fontosabb. Ezért van égető szükség az intelligens növekedési stratégiákra.

 Új koncepciók a közösségépítésben

közösségépítés
A közösség erőforrás, olyan erőforrás, amely táplálja a jó tervek megvalósítását, ezért van szükség néhány költséghatékony marketing stratégiára, hogy fel tudd építeni azt. A jól átgondolt stratégia, az ehhez párosuló taktikával szilárd eredményeket hoz. A kreatív marketing programok célja, hogy fontos taktikai elemekként egyesíteniük kell magukban a közösségi média erejét és ezzel elérni a közösség bevonását a kezdeményezésekbe.

Ennek a kreatív koncepciónak a kialakításához, szükség van arra, hogy jobban megértsük a közösségek filozófiáját és céljait. Vajon mit is szeretnének pontosan a közösségek és mit tesznek azért, hogy elérjék a céljaik? Elég erős és innovatív gondolatok szükségesek ahhoz, hogy az érdekek mentén széthulló társadalomban, egy a fontos filozófiai alapokra épülő cselekvési tervek szülessenek. A közösségépítés, még ha az éppen a virtuális térben történik is, ugyanis csakis, a gyakorlatban nyer létjogosultságot, minden megvalósítatlan elmélet nem visz minket közelebb az eredményességhez.

Azonban elvitathatatlan az a tény, hogy kizárólag egy jól megalapozott tudásbázis segítheti a közösségépítést. Időszakos rendezvények, vagy akciók nem szülnek erős közösségeket, így megfelelő erőforrásokat sem, ahhoz hogy elérjék a céljaik. A közös tudás, az azonos gondolkodás kialakítása, ezért nagyon fontos tényező a közösségépítésében. A közösségépítés kiinduló pontja mindig tudásalapú, az azonos gondolkodás, az ebből születő új tudásalakzatok az alapjai a mai közösségépítésnek. Erre a közös tudás felépítésére két esettanulmányt néztünk a nemzetközi gyakorlatból. Ezek jól megvilágítják, hogy a tudás felépítése és a közös gondolkodás kialakítása milyen eredményeket hoz.

Az olvasás közösségi élmény és nem magánügy


az olvasás közösségiélmény
Az olvasás, a tudásépítésben, mint minden stratégiában így a közösségi kidolgozásában is fontos szerepet játszik. Az olvasás a közös gondolkodás megteremtésének az alapja. A közösségépítésben, ha komoly tudásépítés helyett, szubjektív egyéni vélemények és csupán aktuális érdekek vezérlik a csoportot, sohasem valósul meg a közösségépítés. Az olvasás fontosságának a népszerűsítésében azonban éppen a könyvtáraknak kellene, elöl járniuk. Ennek innovatív példái a gyakorlatban nálunk még nagyon hiányoznak a nyilvános könyvtáraknál. Két híres holland példát említenénk meg innovatív közösségépítési koncepcióra, erről a területről. Az első példa az úgynevezett „Stalwart” – magyarul rendíthetetlennek lehetne fordítani - olvasók, amit Hans van Duijnhoven könyvtáros irányít.

A Stalwart olvasók nem egy hagyományos könyvklub, hanem a közösségi olvasás eszménye. Olyan könyvek gyűjteményét hozta létre a könyvtáros, amik önmagukban is segítik a közösségépítést. Minden tagnak, minden héten el kell olvasnia egy könyvet, de mindenki szabadon választhatja ki, hogy melyiket a gyűjteményből, nem mindenkinek kell olvasnia ugyanazt a könyvet. Egyszer egy hónapban, pedig összeül a közösségi olvasó csoport és megbeszélik az olvasott könyveket. A projekt 2012 szeptemberében indult, és egy évig tartott. Azonban, mivel nagyon pozitív volt az élmény, a csoport tagjai azóta is rendszeresen összejönnek. Az adott konkrét témakörben történő gondolkodás, az emberi, közösségi dolgokról, ma olyan óriási hiánycikk, hogy már csak ementén is lehet erős és összetartó közösségeket építeni.

Az egyik új eleme a Stalwart olvasók közösségének, hogy tevékenységük túl nyúl a könyvtár határain is, már közösen látogatnak el színházi előadásokra is, természetesen, ha van kapcsolata valamelyik olvasott könyvvel. Az olvasás, a művelődés és gondolkodás szeretete hozott létre egy közösséget, akik nyitottak voltak arra, hogy ne magánügyként kezeljék az olvasás élményét, hanem megosszák azt másokkal is. Így az olvasásnál jóval többet kaptak, az együttgondolkodást egy, a vezető könyvtáros által meghatározott tartalmú, azonos szellemiségű könyvek között.

Kortárs gondolatok és filozófia, a pozitívabb jövőképért


az olvasás közösséget épít

A második példa egy szintén innovatív közkönyvtári közösség, akik a "Bölcsesség a válság idején" nevet adták maguknak, Marina Polderman könyvtáros vezetésével. A könyvtáros vezetésével ebben a körben, munkanélküliek gyűltek össze, hogy 2013-ban hét hónapig beszéljenek át közösen a könyvtáros által kiválasztott könyveket. Az olvasás középpontjában a 21. századi filozófus Alain de Botton egyik könyve állt. Alain de Botton műve: A filozófia vigasza címen jelent meg magyarul.


Alain de Botton a könyvében komolyan vette és visszaállította jogaiba a régi görög filozófiaszemléletet. "Ahogy az orvostudománynak semmi haszna, ha a test betegségeit nem űzi el, ugyanúgy a filozófia is értelmetlen, ha a lelki fájdalmakat nem szünteti meg" - jelentette ki Epikurosz, az ókori bölcselő. Kései utóda ennek szellemében, vizsgált meg hat olyan boldogtalanságforrást, amely mindannyiunk számára ismerős - népszerűtlenség, pénztelenség, csalódások, fogyatékosságok, szívfájdalmak, nehézségek - és hat szellemes, szórakoztató, közérthető és mégis mélyenszántó esszében megvizsgálta, miképpen meríthetünk vigaszt ezekre a bajokra Szókratész, Epikurosz, Seneca, Montaigne, Schopenhauer és Nietzsche gondolataiból. A filozófia vigasza afféle mai "boldogságra vezérlő kalauz", amely rendkívül ironikus módon kezeli a csináld-magad könyveket, ez a mű is mintegy receptgyűjteményt ad a boldogtalanság elkerüléséhez.

Nyilvánvalóan a könyvnek, mint alapműnek fontos mondanivalója volt a munkanélküliek számára.  A szövegek értelmezése segítette őket abban, hogy újból aktívvá váljanak és változzon az önbecsülésük. Ez a történet is mutatja, hogy bármilyen közösségnek, még az alulképzetteknek és elesetteknek is a könyvek segítségével, ma a 21. században, is lehetősége van az igazán jó dolgok megőrzésére és továbbadására.

A könyvtárak, azért is jó példa, mert az a feladatuk, hogy javítsanak a társadalom helyzetén, megkönnyítsék a tudás létrehozását a közösségekben. Ahogyan minden valódi közösség, az azonos tudásra épül és annak továbbgondolására és továbbadására. Pontosan, emiatt az már teljesen lényegtelen, hogy egy gondolat köré, mekkora közösséget teremtünk. Vannak, egész picik, mint a példában említett olvasóközönségek és lehetnek egészen nagyok is, akik mondjuk valamilyen vallás követői közé tartoznak. Egyik csoportosulás sem tud életképes lenni az közösség alapjait képező gondolkodás megújítása nélkül.

Népszerű bejegyzések