A waterlooi csata - Lemondás a kidolgozott taktikai tudásról
A csatákhoz, jól átgondolt terv kell - a waterlooi csatánál, miért hiányzott ez mégis a nagy stratéga Napóleonnál?
A
terepviszonyok annyira fontosak egy-egy csatánál, ahogyan az aktuális piaci
helyzet az üzleti életben, hogy a híres csatákat is mindig az adott helységről
nevezik el, ahol történt. Így vált híressé a belgiumi kis falucska Waterloo is,
Brüsszel közelében, ahol 1815. június 18-án került sor a történelmi csatára. Az
egyik oldalon a hatalmat ismét magához ragadni akaró, így mindent egy lapra
feltevő, az Elba szigetéről Franciaországba érkező, Napóleon vezette francia seregek
álltak. A másik oldalon, pedig a Napóleon nagyhatalmi törekvéseit mindenáron
végképp megállítani igyekvő angol - porosz - osztrák - orosz haderőkből álló
hetedik koalíció csapatai sorakoztak fel. A koalícióban rejlő harc erejéről már
a
Legnanoi csata elemzésénél is írtunk. Itt a koalíció ereje azonban, nemcsak
az összefogásban, hanem jelentős számbeli fölényben is megnyilvánult. Napóleon
oldalán 86 ezer katona állt, vele szemben pedig a 118 ezres, több mint 30 ezerrel
több, az az 37%-os erőfölényben lévő szövetségesek.
A csata egyik kulcstényezője az volt, hogy ezek az erőviszonyok hogyan oszlottak el az időben. A csata indulásakor a 86 ezres francia seregekkel, szemben a fontos védelmi vonalakat elfoglaló 68 ezres szövetséges csapatok álltak. A korábban megfutamított 50 ezer főből álló porosz seregek helyzete ismeretlen volt a franciák számára. Azok este 18:00 órakor kapcsolódtak be a harcokba, gyors menetből érkezve, ami végül is eldöntötte a csata sorsát. Ezzel nyomasztóan nagy lett az erőfölénye a koalíciónak és a késlekedő Napóleon, eddig nem volt képes felszámolni az angolszász csapatok által elfoglalt védelmi vonalakat.
A csata egyik kulcstényezője az volt, hogy ezek az erőviszonyok hogyan oszlottak el az időben. A csata indulásakor a 86 ezres francia seregekkel, szemben a fontos védelmi vonalakat elfoglaló 68 ezres szövetséges csapatok álltak. A korábban megfutamított 50 ezer főből álló porosz seregek helyzete ismeretlen volt a franciák számára. Azok este 18:00 órakor kapcsolódtak be a harcokba, gyors menetből érkezve, ami végül is eldöntötte a csata sorsát. Ezzel nyomasztóan nagy lett az erőfölénye a koalíciónak és a késlekedő Napóleon, eddig nem volt képes felszámolni az angolszász csapatok által elfoglalt védelmi vonalakat.
A stratégiai tudás még Waterloonál is működött
A világ
egyik legnagyobb katonai stratégája Napóleon tökéletesen tudta mit kell tenni
ilyen helyzetben ahhoz, hogy a nála erősebb, vagy jobb pozícióban lévő ellenfeleket legyőzze. Napóleon szét akarta darabolni a francia hadaknál adott pontokon nagyobb, létszámú szövetségesek arcvonalát. Ezután a szétdarabolt csapattestekkel
szemben, a tervei szerint már képes lesz relatív erőfölényt kialakítani, a
hadtestek megfelelő átcsoportosításával és jobb taktikai felkészültséggel,
külön-külön így már vereséget tud mérni rájuk. A jól átgondolt haditervei, amik
komoly taktikai gyakorlatra épültek, mindig működtek Napóleonnak, utolsó
csatájában a vesztét igazából a rossz kommunikáció és a csata közben rosszul
felmért pozíciók okozták.
A
kampányokban is pontosan kell előkészíteni minden eseményt, minden anyagot. A tartalmaktól kezdve, a hirdetéseken át a kiküldött e-mailekig. Fel kell jól mérni az esélyeket, különösen, amikor olyan
pontokon, olyan termékekkel igyekszünk eredményeket elérni, amivel kapcsolatban
biztosan tudjuk, hogy a versenytársak erőfölényben vannak, vagy a mi termékünknek könnyű helyettesítő alternatívát találni. Ilyenkor pontosan
kell érzékelni mik azok a gyengeségek a konkurenseknél, amire felépíthetjük a
kampányunkat. Nagyon pontosan kell meghatározni azokat a kommunikációs
elemeket, amivel rést tudunk ütni a vásárlóknál felépített pozíciókon, azokon a
gondolatokon, képeken, ami kialakult a vevők fejében egy-egy termékről, vagy
szolgáltatásról. Nem tudod megtenni azokkal szemben, akik többet és több
csatornán folyamatosan kommunikálnak, hogy csupán termékelőnyöket, vagy árat
hangsúlyozol, így próbálva rávenni a vevőket, hogy most téged válasszanak.
Nagyon pontosan kell szétszedned apró pontokra, hogy mik azok a valóban
érzékelhető előnyök, vagy a jelenlegi kampányban meghatározható sarkalatos
pontok, amivel valóban célt érsz. Ehhez van szükséged a megfelelő taktikai
tudásra és tapasztalatra, amivel ezeket a lehetőségeket megragadhatod és ami jól illeszkedik a vállalati stratégiádba.
A védekezés szabálya
Azok, akik folyamatosan, több
csatornán kommunikálnak, vagy valóban piacvezetők az adott szegmensben, mindig
előnyben vannak, mert könnyen blokkolhatják az ellenfelek támadásait. A
védekezés – például a jól felépített csatornákon üzenetek eljuttatása a
vevőkhöz – sokkal egyszerűbb és kevesebb energiát igényel tőlük, mint a támadás
ezek ellen a pozíciók ellen. Waterloonál az erőfölény tudatában pontosan ezért
a hetedik koalíció is előnyben volt Napóleonnal szemben. Ráadásul a védekezés
előnyét kihasználva számos stratégiai pontot birtokoltak a csata helyszínén. Wellington
jobb szárnyát a megerősített Hougomont
farm biztosította, középen La Haye
Sainte-et erősítették meg, a bal szárnyon pedig több kisebb tanya
(például La Haie és Papelotte) nyújtott védelmet a
szövetségesek csapatainak.
Napóleon már a támadás megkezdése
előtt szembesült az egyik legnagyobb gondjával. Egyrészt nem ismerte a porosz
hadsereg pontos helyzetét, amióta az visszavonult Ligny-től, nem volt tehát
teljes képe az ellenfél lehetőségeiről. A védekező pozíciók, pedig még számbeli
hátrányban is kitűnő lehetőségeket teremtenek a harcolóknak. A védekezés ellen
azzal pontosan tisztában volt, hogy a korszak legfélelmetesebb erejével, a
technikailag, a hadászat élvonalát jelentő francia tüzérséggel kell kezdenie a
támadást. Azonban erre hosszú órákon át nem volt lehetősége, mivel az előző
esti viharban felázott talajnak ki kellett száradnia, hogy elbírja az ágyúkat. Ez
a sár ugyanakkor hátráltatta a gyalogságot és a lovasságot is, miközben az
állásaikat igyekeztek elfoglalni. A francia tüzérség csak 11:30 körül tudta
elkezdeni az ágyúzást, amire addig jól fel tudtak készülni a túloldalon. Wellington
a szövetségesek zömét a dombtető mögött helyezte el, így védve azt a várható
ágyúzástól. A sáros, puha föld, pedig elnyelte a becsapódó lövedékeket, így
ahogy máskor, most a szétszóródó repeszek sem tudtak kárt tenni az ellenfélben. A legújabb kutatások szerint azonban - a csata helyszínéül választott terepet Napóleon mindig nagyon pontosan megvizsgálta és kielemezte, hogy az abban rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználhassa - a franciák, a kezükben egy hibás térképpel tervezték meg a hadmozgásokat. A távolságok, a tereptárgyak helyzetei nem feleltek meg a valóságnak. Így a késlekedésen túl, az ágyúk olyan pozíciókban voltak, hogy ahonnan az ellenség lőtávolon kívül maradt. Wellington csapatainak ez a súlyos tévedés, döntő segítségére volt.
A rossz tervezés, a nem megfelelő időzítések, mind súlyos következménnyel járnak egy-egy üzleti kampányban is. Sok figyelmeztető jele van, annak,
amikor egy kampányt el kell halasztani, soha nem elég a majd menet közben
megoldjuk elvét követni. Nem áll rendelkezésünkre elég adat, ahhoz hogy
pontosan tudjuk támadni azokat a pozíciókat, ahol a döntő eredményeket várjuk.
A kampányban fontos szerepet kapó kommunikációs csatorna, az itt folyó
kommunikációt támogató technikai eszköz hatása nem tud teljes egészében érvényesül.
Nem megfelelően választottuk ki a célcsoportot, nem elég jó az ajánlatunk. Másik fő oka lehet, hogy a konkurenseknek van megfelelő forgatókönyvük ezeknek az
eseményeknek a blokkolására, mint amilyen az árakció, plusz szolgáltatások
csatolása egy termékhez. Látnunk kell, - s a folyamatos kommunikáció erről szól, hogy tesztelnünk is - hogy a kiválasztott célcsoportnál hogyan
érhetünk el eredményt. Amennyiben ehhez csúszik a nyomtatott anyag elkészülte, ha
nincsenek a honlapunkon a levelező szoftverünkben elvégezve a megfelelő
beállítások, miközben több csatornán is hasonló termék promóciója fut a
konkurensek részéről, akkor érdemes újra gondolni és újra időzíteni mindent,
mint sem belerohanni egy kétséges eredményű kampányba.
Ráadásul a francia haditerv egyik
sarkalatos pontja volt, hogy a szövetségesek tartalékos erőit a jobb szárnyhoz
kelljen vezényelnie Wellingtonnak, ott fejtve ki nyomást és ezzel gyorsan a
tartalékok felhasználására kényszerítve a koalíciót. A francia támadások
azonban sorozatosan megtörtek ezen az oldalon, noha a francia csapatok egy
alkalommal már a tanyaépület udvarába is behatoltak, de még innen is
visszaverték őket. A Hougomont farm elleni támadás külön csata lett a csatában
és egész nap tartott. A farm kitartó védelme, pedig ezernyi értékes francia
katonát kötött le a sikertelen rohamokban, míg a szövetségesek tartalékosai
zömmel egy-helyben maradtak.
Amikor jól kidolgozol egy tervet, de a
valóságban lesznek fontos pontok, amiknél mégsem tudsz megfelelő eredményeket
elérni – megszólított emberek száma, a boltba betérők, a honlap egy bizonyos
pontjának látogatói, stb. – akkor gyorsan át kell gondolni érdemes e ily módon
folytatni tovább? Sok erőforrást és energiát köt le, hogy fokozd azokon a
pontokon a nyomást, amik nem hoznak eredményeket és nem teljesülnek az elvárt
célkitűzések, akkor ne késlekedj, csoportosítsd át gyorsan az erőid oda, ahol
tudod tartani a terv sarokszámait.
A csapattestek mozgatása
13:30-kor a császár Ney marsallnak
megparancsolta, hogy küldje a Drouet d'Erlon vezette gyalogságot Wellington
arcvonalának középső része ellen La Haye Sainte-et nyugat felől kerülve. A
támadás a belga-holland 1. dandárra összpontosított, ami azon kevés egységek
egyike volt, melyeket a francia arcvonal lejtős részén helyeztek el. Egyedül ezért itt
voltak jobb pozícióban, a földrajzi viszonyokat nézve a franciák. Intenzív
bombázás és d'Erlon csapatainak tüzelése nyomán nem egészen tíz perc után a
túlerőben levő franciák visszavonulásra kényszeríttették a dandárt neki nyomva
őket Thomas Picton tábornok hadosztályának.
Picton hadosztálya azonban nem
hátrált, hanem ellentámadásba ment át, s mivel ők már magaslaton álltak lefelé
a lejtőn harcolhattak azért, hogy feltartóztassák d'Erlon előretörő
gyalogságát. A brit alakulatok sokat szenvedtek a sortüzektől, amiket
szembekaptak, majd a heves közelharcoktól, de Picton katonái kitartottak, és
lassanként felőrölték a támadást. A francia támadást végül a Picton segítségére
siető brit nehézlovasság és a hírhedt Skót Szürkék lovasrohama verte vissza.
Ezt a küzdelmet, hogy megtartsák a centrumban a pozícióikat, azonban annyira
megsínylette a szövetségesek nehézlovassága, hogy a csatában már nem játszott többé
jelentős szerepet.
Jól felmérve a pozíciókat az adott
szegmensben valóban érhetsz el olyan eredményeket, amiket kitűztél a kampány
elé. Ez mind a kitűnő tervezésből és taktikai tudásból fakadhat. Azonban mindig
számolnod kell azzal, hogy az eredmények, ha megváltoztatják a piaci pozíciókat
és a konkurenseknek van elegendő tartaléka, hogy reagáljanak erre, nem
feltétlenül tartósak, ha ezeknek a pozícióknak a megvédésére nem dolgozol ki
alternatívákat. Nincsenek a pozíciót megszerző kampányodat követő a figyelmet folyamatosan fenntartó tartalmaid, akkor a sok energia befektetéssel csak alkalmi és nem hosszútávú előnyöket fogsz elérni.
Míg Napóleon itt jól használta ki, hogy lejtőn lefelé támadhat csapataival, így könnyebb és lendületesebb mozgást biztosítva a támadó félnek, - utána abban bízott, hogy a menekülők pánikot keltenek a hátvédben - addig arra már nem volt megfelelő támogatottság és terv, hogy mi történjen, ha a hátvéd csapatok ellen már hegymenetben kell rohamozni. Az ellenfelek mindig erősen fogják védeni a saját pozícióikat és mindent megtesznek, azért, hogy ne kerülhess erőfölénybe ezeken a pontokon. Ne tudj tőlük vevőket elcsábítani, vagy új vevőket kitermelni az adott piaci szegmensben. Árleszállításra, árleszállítással reagálnak, több szolgáltatásra, szolgáltatási kör bővítésével, ezért kellenek a tervedben alternatívák, hogy menet közben se veszítsd el az újonnan megszerzett pozíciókat.
Míg Napóleon itt jól használta ki, hogy lejtőn lefelé támadhat csapataival, így könnyebb és lendületesebb mozgást biztosítva a támadó félnek, - utána abban bízott, hogy a menekülők pánikot keltenek a hátvédben - addig arra már nem volt megfelelő támogatottság és terv, hogy mi történjen, ha a hátvéd csapatok ellen már hegymenetben kell rohamozni. Az ellenfelek mindig erősen fogják védeni a saját pozícióikat és mindent megtesznek, azért, hogy ne kerülhess erőfölénybe ezeken a pontokon. Ne tudj tőlük vevőket elcsábítani, vagy új vevőket kitermelni az adott piaci szegmensben. Árleszállításra, árleszállítással reagálnak, több szolgáltatásra, szolgáltatási kör bővítésével, ezért kellenek a tervedben alternatívák, hogy menet közben se veszítsd el az újonnan megszerzett pozíciókat.
Egy
nem ismert információ galibát okoz
Mindeközben
a csatamező keleti részén felbukkantak a poroszok, akiknek a helyzetéről
korábban Napóleon nem tudott. Így Napóleon a csata viszonylag korai szakaszában
kénytelen volt bevetni tartalékait, - ugyanerre kényszerítenie az ellenfelet,
neki nem sikerült a Hougomont farm elleni támadásoknál - Lobau két
lovashadosztállyal megerősített VI. hadtestét küldte a poroszokra, mintegy 15.000
embert. Napóleon így gyakorlatilag minden gyalogsági tartalékát felélte, kivéve
az elit egységnek számító Császári Gárdát.
A porosz haderők helyzete és arról nem rendelkezve megfelelő információkkal már a csata előkészületeinél komoly gondot okozott Napóleonnak, sőt Emmanuel de Grouchy marsallnak adott félreérthető parancsai értelmében június 17-én 30.000 katonája a poroszok nyomába indult, és összecsapott a Johann von Thielmann altábornagy vezette hátvéddel a wavrei csatában. Így már a döntő csata előtt sikerült Napóleon erőit megosztani, a hadtestek bevethetőségének idejét korlátozni az ellenfélnek. Ebben a Waterloo előtti kisebb csatában a porosz utóvédek meghátráltak az erősebb francia sereg nyomása alatt. Azonban elég ideig ellenálltak és sokáig lekötötték a francia haderőt, ahhoz, hogy a császári seregek közben zavartalanul elérjék a waterlooi csatamezőt. Ez a küzdelem, ugyanis elég időt biztosított Blücher porosz tábornoknak, hogy időben odaérjen a waterlooi csatába és megfordítsa a csata sorsát.
A porosz haderők helyzete és arról nem rendelkezve megfelelő információkkal már a csata előkészületeinél komoly gondot okozott Napóleonnak, sőt Emmanuel de Grouchy marsallnak adott félreérthető parancsai értelmében június 17-én 30.000 katonája a poroszok nyomába indult, és összecsapott a Johann von Thielmann altábornagy vezette hátvéddel a wavrei csatában. Így már a döntő csata előtt sikerült Napóleon erőit megosztani, a hadtestek bevethetőségének idejét korlátozni az ellenfélnek. Ebben a Waterloo előtti kisebb csatában a porosz utóvédek meghátráltak az erősebb francia sereg nyomása alatt. Azonban elég ideig ellenálltak és sokáig lekötötték a francia haderőt, ahhoz, hogy a császári seregek közben zavartalanul elérjék a waterlooi csatamezőt. Ez a küzdelem, ugyanis elég időt biztosított Blücher porosz tábornoknak, hogy időben odaérjen a waterlooi csatába és megfordítsa a csata sorsát.
A francia haderő waterloo-i
vereségéhez több más szarvashiba is hozzájárult. Ezeket elsősorban Napóleon
követte el, a fő kommunikációs hiba a császár döntésképtelenségéből eredt, a
poroszok üldözését, - nem tudva még a seregek felvonulása idején sem, hogy az e a
poroszok főereje, vagy csak előőrs - sokáig halogatta. Homályos parancsokat
osztott ki, a vezetőitől várva a konkrét megoldásokat, így sokszor hol ide, hol
oda rendelte az alakulatokat. A császár helyettese, a korábban legendás
bátorságáról ismert Ney marsall – aki egyébként nem számított nagy katonai
stratégának, inkább kivitelezőnek - ebben kulcsszerepet játszott. Nem látva át a csatamező pontos erőviszonyait és nem rendelkezve egyértelmű
paranccsal a terv kivitelezéséről, ide-oda vezette a francia csapatokat, majd
mikor a zűrzavar kialakult, önkontrollját vesztve, kapkodva és dühösen próbált
rendet teremteni, ezzel is hozzájárulva a katasztrófához.
A rossz döntések mögött mentális problémák húzódtak meg, Napóleon a csata előtt már beteg volt, megfázott és aranyere kínozta. Mentálisan az oroszországi elleni, szinte harc nélküli kudarc, rontott sokat az ítélőképességén. Sőt a nagy hideg miatt már Borogyinónál is küzdött egészségi problémákkal, amik befolyásolták a döntéseit. Az 1812-es sikertelen oroszországi hadjárat mind a császárt, mind Neyt alaposan kikezdték idegileg, itt gyakorlatilag katonai vereség nélkül veszítették el a sereg 95%-át. A korábban tévedhetetlennek hitt katonai páros, ezek hatására már korábbi képességei alatt teljesített.
A csatát bemutató animáción azonban jól látható, hogy stratégiailag Napóleon volt a jóval felkészültebb és nagyobb tudású hadvezér. A csapatmozgások is jól kirajzolják, hogy ő volt az aktívabb, kedvezményezőbb fél. A megfelelő átcsoportosítások, a több hullámban érkező támadások végül is áttörték volna az ellenséges vonalakat, a taktikai hibák ellenére is, ha nem érkeznek meg este 18 óra magasságában a poroszok.
A rossz döntések mögött mentális problémák húzódtak meg, Napóleon a csata előtt már beteg volt, megfázott és aranyere kínozta. Mentálisan az oroszországi elleni, szinte harc nélküli kudarc, rontott sokat az ítélőképességén. Sőt a nagy hideg miatt már Borogyinónál is küzdött egészségi problémákkal, amik befolyásolták a döntéseit. Az 1812-es sikertelen oroszországi hadjárat mind a császárt, mind Neyt alaposan kikezdték idegileg, itt gyakorlatilag katonai vereség nélkül veszítették el a sereg 95%-át. A korábban tévedhetetlennek hitt katonai páros, ezek hatására már korábbi képességei alatt teljesített.
A csatát bemutató animáción azonban jól látható, hogy stratégiailag Napóleon volt a jóval felkészültebb és nagyobb tudású hadvezér. A csapatmozgások is jól kirajzolják, hogy ő volt az aktívabb, kedvezményezőbb fél. A megfelelő átcsoportosítások, a több hullámban érkező támadások végül is áttörték volna az ellenséges vonalakat, a taktikai hibák ellenére is, ha nem érkeznek meg este 18 óra magasságában a poroszok.
Az időzítés és a tartalékok szerepe, azonban
mindig döntő egy csatában és a kampányokban is. Nem költheted el a
költségkereted nagy részét az elején, mert a végére kell tartalékolni ahhoz,
hogy elérd a kitűzött célokat. A
téves, nem tudott, csak vélt vagy félre értelmezett információk mindig nagy
bajt okoznak. Az időzítés ugyanilyen fontos, ha nem tudod a megfelelő
időben a szükséges kampány feladatokat elvégezni, - ezért jobb előre mindent elkészíteni
és csak utána kezdeni a kampányt.
Abból ugyanis később sok problémád lesz, mert rengeteg időt vesz el, hogy már folyik a kampány és még az ahhoz tartozó, előkészítő feladatokon dolgozol. Nincs megírva minden hírlevél, nem tanulták meg rendesen a kampány üzeneteket az eladók, értékesítők, nem érkezett meg elegendő mennyiségű áru, ezek mind olyan elemek, amiket pontosan ellenőrizni kell még a kampányindulás előtt. A vezetőnek is frissnek és eltökéltnek kell lennie, amennyiben nem érzi igazán jól magát és így hoz döntéseket a rutinjára hagyatkozva, akkor számos hiba és probléma kerül a kampánygépezetbe.
Abból ugyanis később sok problémád lesz, mert rengeteg időt vesz el, hogy már folyik a kampány és még az ahhoz tartozó, előkészítő feladatokon dolgozol. Nincs megírva minden hírlevél, nem tanulták meg rendesen a kampány üzeneteket az eladók, értékesítők, nem érkezett meg elegendő mennyiségű áru, ezek mind olyan elemek, amiket pontosan ellenőrizni kell még a kampányindulás előtt. A vezetőnek is frissnek és eltökéltnek kell lennie, amennyiben nem érzi igazán jól magát és így hoz döntéseket a rutinjára hagyatkozva, akkor számos hiba és probléma kerül a kampánygépezetbe.
Ha nem dönt egy vezető
A döntésképtelenség és a téves
információk alapján való döntés a csata előrehaladtával csak nőtt a franciáknál
és az előzetesen kidolgozott zseniális tervből a csatatéren már szinte semmi
sem látszott. Amikor a császár váratlanul elhagyta a csatamezőt kora délután, amikor
még megfelelő döntésekkel a haderő nagy része megmenthető lett volna, a heves
Ney félreértelmezett egy szövetséges átcsoportosítási manővert. Wellington már
a döntő erőfölény kialakításának lehetőségeit kereste, amiről Ney azt vélte megkezdte
az általános visszavonulást, ezért meggondolatlanul lovasezredeket küldött
előre gyalogsági fedezet nélkül. Nem hiába, mint katonai parancsnok Ney
pontosan ezekről a bátor lovas rohamokról volt híres, amiknek ő maga állt az
élére.
Az 5000 lovas katona felfelé indított rohamot a meredek lejtőn, ám a nagy erejű támadásokat visszaverték a jobb pozícióban lévő és kitartó szövetségesek. Négy sor mélyen, négyzet alakban álltak fel a koalíció gyalogosai bajonettekkel felszerelkezve, melyekkel rengeteg francia támadót pusztítottak el. A visszavonuló, újracsoportosítani kívánt lovasságot a britek a tüzérséggel is kitartóan lövették, közben a szövetséges könnyűlovassági ezredek és a holland nehézlovas dandár ellentámadásokat indított. Hosszas csatározás után a túlerővel és a hegymenetben való küzdésben a francia lovasság kimerült.
Az 5000 lovas katona felfelé indított rohamot a meredek lejtőn, ám a nagy erejű támadásokat visszaverték a jobb pozícióban lévő és kitartó szövetségesek. Négy sor mélyen, négyzet alakban álltak fel a koalíció gyalogosai bajonettekkel felszerelkezve, melyekkel rengeteg francia támadót pusztítottak el. A visszavonuló, újracsoportosítani kívánt lovasságot a britek a tüzérséggel is kitartóan lövették, közben a szövetséges könnyűlovassági ezredek és a holland nehézlovas dandár ellentámadásokat indított. Hosszas csatározás után a túlerővel és a hegymenetben való küzdésben a francia lovasság kimerült.
A jó kampánystratégia sem ér semmit,
ha a kivitelezésbe számos téves információ és hiba kerül. A legtöbbször a
feltételezések, mint prekoncepciók akadályozzák a kampány sikerét. A termékünk
tulajdonságaiba vetett túlzott hit, vele párhuzamosan a konkurens termékek
erejének alulértékelése. A vezető nem követi nyomon az egyes eseményeket, vagy
túlzott elvárások akadályozzák a reális értékelést. Egyes részelemek
túlértékelése a termékben, a kommunikációban – ma a kommunikációban döntően a
képi és dizájn elemeknek van ilyen túlértékelt szerepe, a többi tényezővel
szemben, mintha az egyenruhák kivitelezése döntené el a csatákat. A vizuális elemek feladata csak a figyelem megragadás, a többit a kampány más tényezőinek kell eldöntenie. Olyan
pozíciók ellen indított harcok, olyan árakciók, amiben kevés esély van jó
eredményeket elérni, éppen a nehézségek miatt.
Amikor már a te pozícióidat veszélyeztetik
A poroszok már harcoltak a császári
haderő jobb szárnyával, amikor a kora esti órákban, a centrumban La Haye
Sainte-et elfoglalták a franciák. A német egységek viszont kiűzték a franciákat
Plancenoit-ból, a csatamező egyik legmesszebbi pontjáról, ami mélyen bent volt
Napóleon vonalai mögött a jobbszárnyon, így a bekerítés veszélye is fenyegette
a franciákat. A csatamezőre visszatérő Napóleon, hogy jobbszárnyát megerősítse
a 10 zászlóaljból álló Ifjú Gárdát
küldte a poroszok ellen, amit azok kemény harcok árán visszavertek. A császár
ekkor a Régi Gárda 2 zászlóalját indította Plancenoit-ba, akik félelmetes
harcok árán visszaszorították a poroszokat. Azonban nem sikerült elég messzire visszaverni
őket, így a 50 000 német katona ismét megrohanta a falut. A 20 000 francia védő,
főként a Régi Gárda tapasztalt egységei, majd egy órán át tartották
Plancenoit-t, mielőtt a kitartó és folyamatos porosz ellentámadás félórányi
véres utcai csatározás után kiverte őket állásaikból. Utolsóként a temetőt és a
templomot védő Régi Gárda futamodott meg. A nap végére a francia veszteségek
hatalmasra nőttek ezen a ponton, volt olyan alakulat, ami 92%-ban elpusztult.
Miközben
túlságosan egyetlen dologra koncentrálsz, és döntő előnyt akarsz elérni
egyetlen fontos ponton, nagyon kell vigyázni, hogy más pontokon támadás ne
érjen. A konkurensek fontos termékeit támadod, miközben ők a termékvonalad más
elemei ellen indítanak kampányt, ezzel is csökkentve a fő kommunikáció és
kampány erejét. Sokszor egy kampányban fel kell készülni a támadó és védekező
taktikára is. Túlságosan hangsúlyozva a kampány termék tulajdonságait, vigyázni
kell, hogy a terméklánc más pontjain ne legyenek problémák. A kampány termék
megrendeléséből származó plusz energiák és erőráfordítások, nem
veszélyeztethetik a többi termék vevői számára a pontos és minőségi
kiszolgálást. Nem tudsz elérni úgy tartós eredményeket, ha a kampányterméked –
akár akciós, akár bevezetésre kerülő – forgalmát növeled pár százalék ponttal,
miközben más termékeid forgalma 50-90%-al esik vissza.
Támadás szemből
Miközben Wellington arcvonalának
középső részét, a La Haye Sainte-et elfoglaló franciák veszélyeztették,
Napóleon az utolsó tartalékát is mozgósította: a mind ezidáig veretlen Császári
Gárdát. Lövedék- és repeszviharon keresztül indítottak rohamot, és a gárdisták
5 zászlóalja legyőzte a számbeli fölényben levő szövetségesek első vonalainak
brit és német alakulatait. A gárdisták tovább törtek előre, a helyzet azonban
így már kezdett kritikussá válni. Az első győzelmek a túlerővel szemben nem
kerültek kihasználásra, megfelelő pozíciókat kiépítve másutt törekedve
fölényre, hanem változatlanul az ellenfél főserege ellen igyekeztek meg
tovább rohamozni. Ez alapvetően ellentmondott Napóleon stratégiai rendszerének. A koalíció seregei így ugyanis, újabb egységeket tudtak bevetni ennek, az egyetlen pontnak a védelmére. A
csata elején a jobbszárny támadásával, a jól kiépített védekező pozíciók ellen
Napóleonnak nem sikerült olyan támadást indítani, hogy ellenfelei feléljék
tartalékaikat és ez a csata végső fázisában megbosszulta magát. Ekkor ugyanis
Wellington Chassé holland hadosztályát küldte a császáriak feltartóztatására,
aki a tüzérséggel oldalba kapta a dicsőséges gránátosokat. A franciák a tűz és
túlerő ellenére nem hátráltak meg. Chassé kénytelen volt a közelharcot
választani a franciák félelmetes elitegységével szemben és katonáival rárontani
a gárdistákra, akik azonban még mindig tartották magukat.
A Császári Gárda rohama közben, tőlük nem
messze nyugatra 1500 brit gárdista, fedezékben védekezett, s nem adta fel
ezt a pozíciót azért, - félve a teljes megsemmisüléstől - hogy ellen rohammal szálljon szembe a francia elit katonákkal és
tüzérségi tűzzel. Ekkor azonban, mikor már más csapatok lekötötték a gárda
figyelmét, jól összehangolt módon emelkedtek ki a fedezékeikből, és szétzúzták
a rémült Császári Gárdát közvetlen közelről leadott sortüzeikkel. A francia
vadászhadosztályok megpróbáltak felfejlődni, hogy viszonozzák a tüzet – ekkor
indult meg a szövetséges bajonett-roham, amit egy újonnan érkezett francia
vadászzászlóalj még megfutamított, ám a siker csak ideiglenes volt. A brit gárdistákat
üldöző franciák azonban újabb koalíciós tartalékokkal találták szemben maguk, a
Frederick Adam tábornok vezette friss brit dandár, ha képzettségben alatta is
állt a gárdistáknak, de frissességük kompenzálta ezt, végül megfutamította
őket.
A történelem folyamán először a
Császári Gárdát szétverték, és katonái fejetlenül menekültek vissza a francia
vonalak felé. Wellington, aki jól tudta, hogy a verhetetlen francia gárdisták
visszavonulása elbátortalanítja a többi napóleoni alakulatot, így azonnal jelt
adott az általános rohamra. A Császári Gárda maradéka a sikertelen támadás után
a három francia tartalék zászlóalj mellett gyülekezett, és délre La Haye
Sainte-től kiépítették az utolsó állásukat. Adam dandárja és az ötödik brigád
egy része támadásával teljesen összezavarta azonban a már bizonytalan
franciákat és csekély ellenállás után a félig-meddig megmaradt egységek a
főhadiszállás, La Belle Alliance felé menekültek.
Egy ilyen fontos katonai egység vesztét természetesen, a történetépítés szintjén is megörökíti a történelem. A sokkal kisebb katonai tudással és tapasztalattal bíró Hugh Halkett őrnagy fogadta ugyanis Pierre Cambronne tábornok megadását, s ekkor hangozhatott el az a Cambronne-nak tulajdonított híres mondás: „La Garde meurt, elle ne se rend pas!”, azaz „A Gárda meghal, de nem adja meg magát!”. Azonban a kilátástalan küzdelemben már a méltó halálra sem nyílt mód, a túlerő lefegyverezte őket.
Egy ilyen fontos katonai egység vesztét természetesen, a történetépítés szintjén is megörökíti a történelem. A sokkal kisebb katonai tudással és tapasztalattal bíró Hugh Halkett őrnagy fogadta ugyanis Pierre Cambronne tábornok megadását, s ekkor hangozhatott el az a Cambronne-nak tulajdonított híres mondás: „La Garde meurt, elle ne se rend pas!”, azaz „A Gárda meghal, de nem adja meg magát!”. Azonban a kilátástalan küzdelemben már a méltó halálra sem nyílt mód, a túlerő lefegyverezte őket.
A frontális
támadás, amikor teljesen szembe megyünk mások jól ismert termékeivel, vagy
pozícióival, a legköltségesebb és a leg erőforrás igényesebb kampány típus. Természetesen
hiába alkalmazzuk ehhez akár a legjobb embereket, a legjobb technikai
eszközöket és azokat a csatornákat, amik a lehető legtöbb vevőt érik el
egyszerre, akkor sem bízhatunk abban, hogy teljes egészében, egyetlen
kampányban, olyan eredményeket érhetünk el, amivel teljesen magunkhoz
ragadhatjuk a kezdeményezést. Egy frontális támadásnál is jobb részcélokat
kitűzni, a piaci részesedés pár százalékos elmozdulását is eredményként
elkönyvelni. Az így elért célok, pozíciók védelmét már bármelyik vezetőnkre
rábízhatjuk, hiszen egy megnyert pozíció védelem már jóval könnyebb feladat. A
legjobb embereink, a specialistáink és az általuk használt eszközöket, pedig
vessünk be más pontokon, más tervek végrehajtásánál, ahol szintén van esély a
pozíciók javítására. Amennyiben a legjobb embereinket és eszközeinket, olyan
rutin feladatok végzésére szorítjuk, amit más is megtehetne, az ő képességeik
kezdenek el folyamatosan roncsolódni. Így hosszú távon a teljes
tanácstalanságukat és hozzáértésük elvesztését kockáztatjuk.
Amikor minden szétesik egy kampányban
Körülbelül, a Császári Gárda
vereségével egy időben verték ki a poroszok a franciákat Plancenoit-ból. A brit és szövetséges erők előretörése és
Plancenoit elvesztése hatására a teljes francia front felbomlott. Az utolsó
egységek, amelyek szervezett hadrendben maradtak, a Régi Gárda két, a
főhadiszállás körül állomásozó zászlóalja volt. Ez volt a legvégső tartalék,
egyúttal a császár személyes testőrsége. Egy ideig Napóleon abban reménykedett,
hogy ha a két zászlóalj kitart, a francia haderő maradéka felfejlődhet mögötte,
ám a visszavonulás fejvesztett meneküléssé vált, így erre már nem kerülhetett
sor. A két egység négyzetalakba fejlődött fel La Belle Alliance két oldalán,
hogy felfogják az ellenfél előretörő lovasságának támadásait.
A császár – amíg nem tudták meggyőzni,
hogy a csata elveszett és távoznia kell – ellenállásra utasította a két
zászlóaljat, maga személyesen a bázistól nyugatra esőt vezette. A poroszok a
keleti zászlóaljat támadták meg, Adam hadai, pedig a nyugatit kényszeríttették
visszavonulásra. Az alkony leszálltával mindkét francia egység viszonylag
szervezett rendben visszavonult Franciaország felé. A francia tüzérség a britek
és poroszok kezébe került sok megfutamodó franciával együtt, akik miatt az
ágyúk visszavonása is lehetetlenné vált. A szövetséges lovasság mintegy este
11-ig üldözte a megfutamodókat, a poroszok, pedig egész éjjel követték őket.
Az ütközet
Napóleon végső és teljes értékű bukását hozta. Alig négy nappal a csata után
Napóleon lemondott minden címéről, majd másfél hónappal később az angolok Szent
Ilona szigetére szállították, ahonnan már soha többé nem tért vissza a
csatamezőre.
A
kampányterv nem megfelelő kivitelezése, a téves információk alapján hozott
döntések, majd, amikor feszültebbé válik a helyzet a döntésképtelenség, mind
komoly veszélyforrásaivá válnak saját kampányainknak. Amikor ezek ellenére
fokozzuk a nyomást és még költségesebb eszközöket – szórt média kampányok, a
reklámok növelése – vetünk be azért, hogy célt érjünk, akkor még nagyobbak
lesznek a veszteségeink. Amikor a speciális tudással bíró embereinket más
feladatokra használjuk a kampányban, amikor az alvállalkozóként megbízott
specialistáinktól irreális dolgokat várunk el, ezért alulértékeljük a
teljesítményüket - ezek a tényezők mind azt idézik elő, hogy a konkrét tudás
helyett érzelmek, mások vélekedése, véleménye befolyásolja a döntéseink. Ezek a
tényezők mind együtt, pedig a stratégia követéséről és a taktikai tudásról való teljes lemondást jelentik,
sodródást, amiből még soha nem jött ki jól egyetlen óriási tudással és
tapasztalattal rendelkező vezető sem.