Kövess:

Legutóbbi bejegyzések

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tavaszi Hadjárat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tavaszi Hadjárat. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. március 17., csütörtök

A tavaszi ébredés hadművelet – Légy aktív márciusban!



tavaszi ébredés hadművelet
A II. világháborúban a csaták, már jóval hosszabb ideig tartottak. A leningrádi csata majd 7 hónapon keresztül húzódott. A II. világháborúban, nem csak a technikai eszközöknek, hanem már a vezetők, hadosztályparancsnokok és a kiképzési rendszernek köszönhetően is, egy-egy csata megnyeréséhez nem volt elegendő a jobb taktikai tudás. Míg a történelem korábbi korszakaiban egy-egy háború, hadjárat megszervezése igényelt több stratégiai tudást, addigra a XIX század második felére, a XX. századra pedig teljes egészében, már egyetlen csata sem volt megoldható jól begyakorolt taktikai elemekkel.

Már nemcsak a terület kiválasztás, az egyes hadosztályok mozgatása, az egyes egységek tudásának pontos ismerete és az ellenfél manővereinek blokkolása jelentette a győzelemhez vezető utat. Itt már a technikai eszközök használata, a minél precízebb időzítések, a hadmozdulatok összehangolása, az egyes egységek között, az ellenfél teljes hadseregének manővereiben felfedezhető törvényszerűségek és célok megállapítása, kellett az eredményességhez.

Ahogyan ma is, az üzleti életben is egyre bonyolultabb és összehangoltabb, tervszerű műveletekre van szükség ahhoz, hogy a saját piacainkon komolyabb eredményeket érjünk el. Ma már nem elég egyetlen és rendszeresen ismétlődő árakció, ahhoz, hogy a versenytársakkal szemben előnyünk legyen. S nem elég ez ahhoz sem, hogy minél több, számunkra minél inkább jövedelmező vevőt vonjunk magunkhoz. Nem tudunk megfelelően fejlődni, ha nem tudjuk a mai kor követelményeinek megfelelően a kampányainkat levezényelni, az abban kijelölt célokat elérni, úgy hogy a konkurensek ne tudják azt egyszerűen másolni és az új és a régi vevők számára elég vonzó legyen.   

Összpontosítsd az erőt egyetlen frontvonalon


A tavaszi ébredés hadművelet 1945. március 6-16. között Magyarországon, a Velencei tó és Balaton közti területen zajlott. Az egyik oldalon a hitleri Németország hadserege állt, a csatában Josef „Sepp” Dietrich  tábornok vezetésével. Az ellenfelük, az ekkor már a keleti fronton jelentős előrenyomulást elérő szovjet hadsereg, Fjodor Tolbuhin marsall irányításával.

 Az 1944-es év végi ardenneki áttörés részleges sikereket hozott a németeknek. Az áttörés sikerült, de januárra a támadás kifulladt és a frontvonal megmerevedett. Egyre inkább szembesülnie kellett azzal a némethadvezetésnek, hogy két fronton is képtelenek megfelelő ellenállást kifejteni. A sikeres áttörést vezető 6. SS páncélos hadsereg parancsnoka, Josef (Sepp) Dietrich 1945. január 22-én kapta a parancsot, hogy haladéktalanul kezdje meg az áttelepülést Magyarországra.

tavaszi ébredés hadművelet
A Tavaszi ébredés hadművelet Hitler elképzelése szerint három fázisban szorította volna ki az oroszokat Magyarországról; első lépésben a német hadseregcsoport a Balatontól kiindulva Dunaújváros és Baja között kitör a Dunához, kettévágva ezzel a 2. és a 3. ukrán frontot, és hídfőállásokat foglal el a túlparton.

Második fázisban, így már két irányból délről és nyugatról támadva tudják majd visszafoglalni Budapestet. Utána a terv szerint, a győzelemtől magához térő német haderő még Debrecent és az Alföldet is visszafoglalná.

Ehhez valamennyi erőforrást mozgósították, a terv olyan nagyszabású volt, hogy a második világháború történetében a legnagyobb tömegben, itt vetették be a legerősebb harckocsikat, a mindenki által retteget Királytigriseket. A páncélos hadseregben a személyi feltételek is adottak voltak a terv sikeres megvalósításához. A kötelékbe nagyon sok tapasztalt, magasan képzett, elit katona tartozott.

Ez is mutatja, hogy a tavaszi ébredés hadműveletnek a németek számára óriási jelentősége volt, szerették volna még a német nyelvterületeken kívül megállítani és visszaverni a szovjet előrenyomulást. A német hadsereg stratégiai célkitűzései, azonban ekkorra már teljesen megváltoztak, nem számos új terület megszerzésében gondolkodtak, hanem már abban, hogy a több frontos harcban, a háború indításakor elért gyors előnyöket és elfoglalt területeket meg tudják még tartani. Az volt már a tét, hogy egyáltalán megmaradjon abból valami, amit a háború kirobbantásakor célul kitűztek.

Minden erős kampány terv arra épít, hogy egyetlen ponton összpontosítsa az erőforrásokat.  Nem széles termékvonallal, nem több párhuzamos kommunikációval, hanem egyetlen termékre, termékkörre összpontosítva, a marketing erőforrásokat, a mögé állítva igyekszik előnyt elérni. Minél több tudás halmozódik fel egy ilyen kampány mögött, minél több, olyan emberünk van, aki megérti az adott taktikai motívumok lényegét és jól elsajátítja azt, annál nagyobb az esély a sikerességre. Fontos, hogy az ebben a taktikában rejlő erőket, hogy egy adott időszak, egyetlen jól körülhatárolt kampányt enged meg, mindenki megértse a cégnél. A rendszeres árakciók, pedig pontosan ezeket a jól elkülöníthető körvonalakat szüntetik meg a kampányaink számára, ezért rendkívül kerülendők.

Álmok, a valódi megtervezett és kidolgozott célok helyett


tavaszi ébredés hadművelet
A németek látszólag mindenben megfeleltek azoknak a törvényszerűségeknek, amit a kampányainktól, hadműveleteinktől elvárhatunk. Azonban, ha csak a saját erősségeinkre koncentrálunk és a túlzott stratégiai elvárásokban, a gyors taktikai csapások erejében feltétel nélkül megbízunk, akkor ez jól mutatja, milyen hibákat követhetünk el. A biztosnak ígért taktikai és marketing módszerek csapdája mindig ugyanaz. Elhiszem, hogy létezik egy univerzális módszer, amit gondolkodás nélkül másolhatok. Itt csak a termékeket kell behelyettesíteni a kampányba, a módszerbe. A lépések megtanulhatók és gyors sikerre válthatóak. Létezik, olyan technikai fölény, eszközökben, szoftverekben, ami garantálja nekem az előnyt a versenytársakhoz képest. Létezik, olyan speciális többlet tudás, ami önmagától vonzóvá válik a piacainkon. Minden olyan lépés, a taktikai megvalósítások, a technikai fölény és a gyors hadműveletek felé, ami lemond a gondolkodásról, a rendszeres taktikai eszköztár megújításáról, hosszú távon kudarcot szenved. S pontosan, ezért nélkülözhetetlen a következetes, rendszeres kommunikáció, mert különben a versenytársak tevékenységére nem tudunk reagálni, azokat nem tudjuk számba venni a saját kampányainknál.

A tavaszi ébredés hadműveletben, ennek a kulcsfontosságú célnak az eléréshez, a németek részéről az ellenség megállítása és előnyök megőrzése, míg a szovjetek részéről a konkurens megsemmisítése, óriási erőket mozgósítottak.  A szovjetek 465 ezer katonával és 400 harckocsival támadták a Dunántúl északi részét, míg a németek 431 ezer katonával védekeztek és indítottak ellentámadást, a teljes tartalékuk összevonásával, mintegy 900 harckocsival. Ez is mutatja, hogy a németek mindent egy lapra tettek fel, valamennyi tartalékot mozgósítottak, hogy az erőfölényt, ami mindig is elvárás a harcban, biztosítani tudják. Valamennyivel kevesebb katonájuk volt a gyalogságban, de ezt ellensúlyozta a jobban képzett harckocsizók tömege. Technikailag az övék volt a fölény és lélektanilag az az erő, amit a már nincs visszaút, csak a győzelem pszichológiája jelent.
 

A tavaszi kampányok, törvényszerűségei


Adott volt tehát a németek részéről mind a technikai, mind a képzettségbeli előny. Ennek szellemében hogyan is valósították meg a tavaszi hadjáratukat, a sorsdöntő kampányukat? A támadás első szakaszát az 1945. március 6-án hajnali négy órakor heves tüzérségi zárótűz jelentette, amely megfélemlíteni, zavart okozni és utat nyitni volt hivatott egyben. Az ütegek, mintegy félórás zárótüze után indult el az ellenséges vonalak ellen a harckocsik áradata.

Az ellenállást a szovjetek részéről megnehezítette, hogy az ő nehezebb tankjaik, a sáros talajon alig tudtak helyzetet változtatni. A szovjeteket, azonban ezeknek a taktikai hátrányoknak az ellenére sem érte váratlanul a német támadás. A felderítés már napokkal korábban jelezte az erős német csapatösszevonásokat. Tolbuhin marsall terve, így egyetlen dologra összpontosított, hogy valahogyan sikerüljön elérnie, a német támadás kifulladjon. Tudta, ha megtörik a németek lendületét, akkor már könnyebb lesz ellentámadásba átmenni és az orosz harci gyakorlatban, hadtörténetben rengeteg taktikai motívum létezett az ellenfél erejének lassú felmorzsolására.

Épp, ezért probléma a kampányok szolga-hű másolása, mert olyan területekre tévedünk ezzel, ahol az első megvalósítóknak az iparágunkban, a konkurenciának jelentős előnye lesz. Bármilyen ponton módosítunk is, bárhol igyekszünk újítani, az alapterv sémája nem teszi lehetővé, hogy jelentős eltéréseket érzékeljenek a vevőink. S mivel nem saját, jól átgondolt tervekről van szó, ezért több ponton hiba csúszhat már a tervezésbe is.

tavaszi ébredés hadművelet
A németeknél viszont a jól kidolgozott tervek két ponton hibáztak nagyon. Mivel csak a saját terv megvalósítására koncentráltak, ezért nem vették kellően figyelembe a terepviszonyokat és a lehetséges ellenséges hadműveleteket. A látványos német harckocsi felvonulás akkor szembesült csak a különösen nehéz terepviszonyokkal, amikor a Párduc és Királytigris harckocsik elhagyták a műutakat. A hótól és esőtől felázott süppedékes talajon, azonban hiába a jóval könnyebb német páncélosok, azok is hamar megbénultak. Az offenzívát az tény önmagában kezdte hatástalanná tenni, hogy egész nap nem tudtak két kilométernél nagyobb távolságot megtenni. Március 7-én, amikor valamit javult az idő a németeknek, akkor sikerült elfoglalni Kálozt, és Soponya déli részéig haladtak, bekerítve ezzel a támadás erejét tompítani nem tudó szovjet csapatokat. Március 12-én a német tankoknak sikerült Simontornyától nyugatra átkelni a Sión és két kilométer széles hídfőt építettek ki.

A délről támadó 2. páncélos hadsereg viszont elakadt a támadásával, március 6. és 15. között alig 10 kilométert tudtak megtenni a tervben számukra kijelölt frontvonalon. Így Kaposvárt, már nem tudták elérni. Március 14-én a németek még át tudtak kelni Ozoránál a Sión, azonban ekkorra a támadás lendülete az elmúlt 9 napban kifulladt, a vártnál sokkal lassabb kivitelezés miatt.

A gyors eredmények várása a folyamatos, majd a kampányt megelőző fokozott előkészítés nélkül, mindig hiú ábránd. Időszakosan belevágni egy-egy akcióba, minden előkészítés nélkül és majd ettől várni az eredmények jobbra fordulását, míg ha időnként sikerül is – ahogy a németeknek időlegesen az ardennekben – csak szerencse és körülmények összejátszásának a véletlene lehet. A legtöbb ilyen kampányt, már röviddel az indulás után leállítanak és soha többet nem igyekeznek javítva rajta, újra átgondolni és tervezni. Ráadásul minden egyes ilyen taktikai lépés eredményeit gondosan fel kell jegyezni és ezek segítségével megvalósítani, majd az újratervezést. A németek a második világháborúban szinte végig, villám hadtervekben gondolkodtak és ezeknek a taktikai lépéseknek a megvalósítására képezték az embereket, ehhez alakították ki a technikai előnyöket.  Azonban, arra már nem volt sem terveik, sem taktikai lépéseik, ha nem lendületből, hanem folyamatos harcból kell előnyöket elérni.

 

Egy adott piacon a kampányaid, mindig befolyásolják a konkurensek


Emiatt is teljesen mindegy ma már, hogy mi mit is gondolunk önmagunkban a kampányokról, a rendszeres kommunikációról, mert a konkurensek lépései a piaci tevékenységet nagymértékben meghatározzák. Amennyiben tétlenkednek a konkurensek, nekünk aktívvá kell válni. Amennyiben ők aktívak, mi nem maradhatunk le mögöttük.

tavaszi ébredés hadművelet
A tavaszi ébredés hadművelet esetében is a Vörös Hadsereg 2. ukrán frontjától átcsoportosított egységekkel megerősített szovjet erők, érzékelték, hogy a várt áttörés meghiúsulása miatt, a németek olyan problémákkal szembesültek, amire nem voltak felkészülve és a 90 kilométeres frontszakaszon megindították az ellentámadásukat.

A Királytigrisek közül számtalan harckocsi, a kijelölt támadási útvonalon kiszabadíthatatlanul, süllyedt bele a sárba. Itt bosszulta meg magát a Hitler parancsa miatt túl gyorsan összeállított hadműveleti terv, mert a felvonulási terep talajviszonyainak feltérképezésére nem maradt megfelelő idő. A helyi viszonyokat jól ismerő magyar tisztek figyelmeztetéseit, egyszerűen figyelmen kívül hagyta a saját tervében feltétlenül hívő német parancsnokság.

Drága árat fizettek a pontatlanságokért, mert 116 páncélost vesztettek, Királytigriseket és Párducokat egyaránt. S ezek zömét nem is a szovjet páncélelhárítás lőtte ki, hanem egyszerűen beleragadtak a sárba. A szovjet ellentámadás részeként, amikor Székesfehérvár elesett, már a bekerítés réme fenyegette a páncélos hadsereg alakulatait.

A fölényt biztosító technikai erő nem működött és a jól képzett személyzet többlet tudását sem tudták hasznosítani a németek. A visszavonuló német páncélos katonák a sárba süllyedt harckocsikat egyszerűen felrobbantották, hogy ne kerüljön az ellenség kezére. Így a gondatlan előkészítés miatt a német saját tartalékaikat élték fel teljesen.

A szovjetek veszteségei is súlyosak voltak. Míg elsődleges céljuk a lendületmegtörése volt és a német harckocsik mozgását igyekeztek akadályozni, olyan terepen tartva őket, ahol nem tudják a tankokban rejlő lehetőséget kibontani, addig 75 szovjet harckocsit és 45 rohamlöveget vesztettek.

A szovjetek azonban könnyedén pótolták a technikai veszteségüket, a németek számára viszont, a több mint száz első osztályú közepes és nehéz harckocsi elvesztése pótolhatatlan volt a háború további részére. Ezek a harckocsik később nagyon hiányoztak Németország védelméből.

Ekkor már nemhogy az áttörés, de az ellenfél feltartóztatása is kudarcot vallott, Várpalota térségében. A visszavonulási esélyek is egyre jobban beszűkültek. A 6. SS páncélos hadsereg elit egységei ekkor olyan manőverbe fogtak, amire a háborúban még nem volt példa. Megkezdték a visszavonulást az egyre szűkülő, földrajzi folyosón keresztül.

Az a tény, ha rendszeresen hanyagoljuk a kampányok megvalósítását és nem gyakoroljuk be az ehhez szükséges taktikát, akkor egyre távolabb kerülünk a bennük rejlő lehetőségektől. Ez azt vonja maga után, hogy folyamatosan pazaroljuk az erőforrásainkat és egyre kevésbé vágunk bele újabb kampánytevékenységbe. Elsősorban minden egyes újabb kampány csak kísérlet lesz, és nem mélyülünk el eléggé benne. A kísérletek kétélűek, ha sikerül próbáljuk másolni őket és az ismétléssel egyre kevesebb erejük lesz. Amennyiben pedig sikertelenek, akkor egyre kevésbé hiszünk, abban, hogy érdemes ezen dolgozni. A kísérletek pazarolják az erőnket és csökkentik a tudás iránti vágyunkat is. 

tavaszi ébredés hadművelet

2013. március 17., vasárnap

Tavaszi Hadjárat, mit tanulhatunk belőle az üzletépítéshez

  Hasznosítsd a tavaszi hadjárat stratégiáját a kampányaidhoz



1849. márciusában a Tavaszi Hadjárat nagyon későn indult el, gyakorlatilag a fősereg támadása szempontjából az egész március elvesztegetett hónapnak tűnik.


A magyar támadás késedelmének elsődleges oka a fővezéri poszt körül kialakult válság, Görgei Artúr csak március 31-én került a seregek élére. Holott ezalatt az idő alatt Windisch-Grätz teljes bizonytalanságban volt a magyar csapatok hollétét és erejét illetően. Ez az időben való késedelem rányomta bélyegét a hadjáratra, bár az végül is sikeres lett, de teljes háború szempontjából a lassú reakciók végzetesnek bizonyultak.

Az üzletben sem lehetséges, megfelelő vezető, vezető gondolat és stratégia nélkül eredményt elérni, az időbeni késlekedés a lassú reakciók, pedig habár rövid távon ilyen módon is érhetünk el eredményeket, a hosszú távú stratégiánk alapjaiban rengeti meg. A jó időzítéshez azonban mindig készenlétben kell állni a megfelelő lehetőség előtt, lendületből sokkal könnyebb a győzelem, mintha csak egy kínálkozó alkalom birtokában kezdünk el erőt gyűjteni. Aki gyorsabb az fog nyerni a piacon, mert ő lesz csak képes kihasználni a megcsillanó lehetőségeket.

Tavaszi Hadjárat PR elemzés
Míg a magyarországi főseregek késlekedtek ezalatt Erdélyben a szép győzelmek és a súlyos vereségek csaknem hetente váltogatták egymást, mióta a lengyel származású Bem József lett az erdélyi magyar haderő főparancsnoka. Az erdélyi hadműveletek igazából a váltakozó sikerek mentén március 22-ig tartottak, amikorra Bemnek sikerül kiszorítania az ellenfél utolsó seregtestét is Erdélyből, és megindult a Bánság felszabadítására. Miután Bem Urban seregeinek visszaverésével volt elfoglalva, Puchner Medgyesnél a visszamaradt magyar seregekre támadt, és az ütközet az ő győzelmével ért véget, a magyarok pedig Segesvár felé voltak kénytelenek visszavonulni. Bem ekkor teljesen váratlanul arra az elhatározásra jutott, hogy Medgyes irányában kitör, és egyenesen Nagyszebent támadja meg, amit Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin ezredes 2200 fős csapata védett. A második nagyszebeni ütközet  magyar győzelemmel zárult. A vereség sokkolta a császári és cári csapatokat, amelyek fokozatosan kiszorultak Erdélyből. Március 25-re Erdély az Érchegység, a gyulafehérvári és dévai vár kivételével magyar kézre került.

Vannak szakterületek, amelyeken egyes emberek hozzáértése és kvalitásai megkérdőjelezhetetlenek, ez azonban nem jelenti a tévedhetetlenséget az azt, hogy mindig csak nyerni fognak. Az igazán tapasztalt és harcedzett szakértők rengeteg vereséget és rossz döntést is elkönyvelnek a győzelmek száma mellett, amelyek még nem is kell, hogy túlsúlyban legyenek csak a győzelmek hatása kell erősebbé váljon a vereségekénél. Az óvatosak viszont csak látszólag lesznek sikeresek, mert ők araszolnak azokhoz képest, akik egy vereség tapasztalatát, egy jóval nagyobb győzelem erejére váltják fel.

A hadjárat első szakasza 


Tavaszi Hadjárat PR elemzés
Görgey haditerve a császári csapatok bekerítésére irányult, a terv szerint a négy hadtestnek április 7-én egyesült támadást kellett intéznie a császári csapatok ellen, és siker esetén a főerőket elvágták volna Pesttől. A haditerv azonban rendkívül kockázatos volt, hiszen amennyiben Windisch-Grätz tudomására jut, hogy a Hatvan környéki csapatok nem a magyarok fő serege, akkor könnyen szétzúzhatja az ott állomásozókat. Sőt ezután az osztrákok lesznek azok, akik könnyedén bekeríthetik a magyar csapatokat, illetve azonnal Debrecen ellen vonulhatnak, minden komolyabb ellenállás nélkül. A tervet elősegítette, hogy Windisch-Grätz március közepétől nem kapott megbízható jelentést a magyar fősereg hollétéről és mozgásairól, ezért szétszórta csapatait, melyeknek így túl nagy arcvonalon kellett volna harcolniuk az összpontosított magyar sereg ellen.

Megfelelő piaci adatok, statisztikák hiányában, érzésekre, mások világlátására és negatív tapasztalataira épített információk mind-mind, olyan tényezők, amelyek elveszik a tisztánlátás és így a győzelem esélyét. A Google analitikája pontosan emiatt rendkívüli segítség a vállalkozások munkájában, hiszen nagyvállalati szintű elemzéseket kínál, hogy valódi statisztikák birtokában győzelemre játszhassunk. Természetesen a felderítésnek, piackutatásnak ára van, azonban ha a főhadiszálláson, a hozzánk elszivárgó hírek birtokában kívánunk küzdeni, akkor az a rendkívüli kockázat, amit Görgei vállalt, az eltörpül a mi vállalkozásunk rizikójához képest, megfelelő adatok hiányában.

A Komárom - Pest - Gödöllő - Vác vonalon a császári csapatok minden eshetőségre felkészültek, azonban túl nagy, mintegy 54 km hosszú és 30 km mély arcvonalat vettek föl, melyet egy nap alatt sem lehetett teljesen összevonni. Görgei április 5-én előrenyomulást rendelt el, amelynek értelmében a VII. hadtestnek Aszódot és Bagot kell elfoglalnia. A III. hadtestnek Kókán át Isaszegre, az I.-nek Isaszegre, balszárnyának Pécelre, míg a II.-nak Dány és Zsámbok térségébe kellett eljutnia. Ez jó elhelyezkedést, könnyen összpontosítható csapatokat és kis (22×22 km-es) arcvonalat eredményezett.

Minél inkább azokra a területekre tudjuk összpontosítani erőinket, ahol a győzelem esélye nagyobb, annál inkább sikeresek lehetünk. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő termék és szolgáltatás portfólió. Minél szélesebb egy termékvonal, annál sebezhetőbbek vagyunk és kevésbé jövedelmező lesz vállalkozásunk. A széles termékvonalak helyett viszont, új kategóriákat, új márkákat érdemes építeni, egyedi PR-ral és marketinggel.

Az isaszegi csata


Tavaszi Hadjárat PR elemzés
Április 6-án a magyar csapatok a számukra kijelölt helyekre értek és Isaszeg térségében elkezdődtek összecsapások, melyekben Damjanich, Klapka és Aulich hadtestei vettek részt. A kezdetben támadó Klapka az ellene fellépő túlerő miatt teljesen visszavonult, így magára hagyta a segítségére érkezett Damjanichot, aki azonban megtartotta állásait. A támadásba lendülő Damjanich jobb szárnya hadműveleteinek biztosítását Gáspár VII. hadtestétől várta, aki azonban nem értesült a fejleményekről, ezért – az eredeti haditervhez ragaszkodva – bár a csata javában folyt továbbra is tétlenül várt. Ezt kihasználva Windisch-Grätz csapatai – Schlik hadosztályával együtt – oldalba támadták Damjanichot, aki így súlyos veszteségek árán visszavonulni kényszerült. A csata sorsa ezzel a visszavonulással, ekkor teljesen eldöntöttnek látszott, az osztrákok megsemmisítő csapásra készülhettek.

Minél nagyobb és erősebb a nyomás, ha annál inkább visszahúzódunk, annál inkább gyorsítjuk a vereségünket. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk kell a külső támogatás minden tevékenységünkhöz, ezek elmaradása esetén, viszont erőforrásaink vészesen apadni kezdenek és nem lesz erőnk a harc folytatásához. A stratégia mindig hosszú távú, ennek kibontása csupán a taktika, amennyiben változnak a körülmények az eredeti stratégiához ragaszkodjunk, de ne legyünk restek módosítani a taktikán, különben az a vesztünket okozza. Mi éppen ezért, olyan támogatást és erősítést kínálunk kampányainkkal, amelyek ezeket a célokat segítik.

Görgei azonban délután 3 óra körül megérkezett a csatatérre, és rendezte a sorokat: Aulichot előreküldte, Klapkát meggyőzte, hogy visszavonulás helyett támadjon. Közben téves hírt kapott arról, hogy Gáspár is támadásba lendült a jobbszárnyon. Ekkor úgy látta, a győzelem lehetséges, erről tájékoztatta az egyre reménytelenebb helyzetben lévő Damjanichot is, aki ezért 11-ig kitartott és harcolt Schlik ellen, az Aulich által küldött segítséggel együtt. Hiába volt azonban 10 zászlóalja Schlik 5 zászlóaljával szemben, a gyalogság kötelékei nagyon felbomlottak, és nem lehetett őket rohamra sorakoztatni, illetve Schlik lovassága és tüzérsége kétszeres fölényben volt. Közben a balszárnyon 7 óra fele Klapka és Aulich bevette Isaszeget és messzire űzte az ellenséget. Windisch-Grätz este 9 óra körül visszavonulást rendelt el, mert attól tartott, hogy a balszárnyon elvágják Pesttől. Ekkor Klapka és Aulich Damjanich segítségére siettek, aki így késő este végül le tudta győzni Schliket. Így végül a kezdetben kétséges kimenetelű isaszegi csata magyar győzelemmel ért véget.

Egy vezető a legkétségesebb pillanatokban is tudja mit kell tennie és erről képes meggyőzni másokat is. Sőt, ha olyan követőkre talál, akik a legkétségesebb pillanatokban is kitartanak, akkor igazából nem veszíthet. Legyen bármennyivel több és jobb eszköze, pénzügyi forrása az ellenfélnek,  ha kitartunk az elképzelésünk mellett, mert hiszünk a működőképességében, amihez elvhű társakra lelünk, akkor az akadályokat, ellenfeleket leküzdve el tudjuk érni a célunk. A Tavaszi Hadjárat legdicsőbb csatájában pedig a hitetlenség, a rossz taktikához való ragaszkodás ellenére is a kitartás és összefogás győzelemre vitte a magyar csapatokat.

A hadjárat második szakasza, az új haditerv 


Tavaszi Hadjárat PR elemzés
A győztes isaszegi csata után az új haditervet Görgei április 7-én dolgozta ki. Ennek lényege szintén egy átkarolási hadművelet, de ezúttal valóban észak felől, Vácon, Léván át Komárom irányába. A fősereg vonul északra, Pest előterében a II. hadtest és a VII. hadtest Kmety-hadosztálya marad. A cél Komárom felmentése és ezzel a Pest-Budára összpontosított császári hadak bekerítése. Közben a pesti seregek elterelő támadásokat indítanak azt a látszatot keltve, hogy Görgei valódi célja Pest bevétele. Komárom felszabadításával, a bekerítés elkerülése végett a császáriak kénytelenek lettek volna feladni a fővárost és Bécs felé menekülni. A terv ismét azt a kockázatot rejtette magában, hogy amennyiben kiderül, hogy Pest előtt csak kisebb csapatok maradtak, azokat a császáriak elsöpörhették volna és így fordított bekerítés áll elő. A terv kivitelét elősegíti, hogy a császáriak felvidéki hadaikat is Pestre összpontosították. A komáromi csatát, Görgei és Kossuth a szabadságharc legfontosabb csatájának nevezte. Ez a csata jelentős hatással volt Magyarország sorsára, ezután hívták be ugyanis a cári Oroszország hadseregét. A Görgei vezette magyar haderő 24 000 főből állt, míg az osztrák hadseregnek 30 000 katonája volt Schlik vezérlete alatt. 

Egy sikeres hadművelet, kampány sokkal bátrabbá teszi annak kivitelezőit, ezután már annak tudatában merünk cselekedni, hogy ha egyszer sikerült, akkor sikerülni fog másodjára, harmadjára is. A bátorság mindig a pontos tervezésből és a bátor végrehajtásból ered, ezután már sokkal inkább felhívja viszont magára a figyelmét az a cég, aki nem egyszer a szerencsének köszönve, hanem többször hajt végre sikeres akciókat. Így természetesen több versenytársa lesz, de több vevője is.

Budavár bevétele 


Buda vára már az 1686-os ostrom során sem számított modernnek, 1848-ra pedig végképp elavulttá vált. Nem voltak közvetlen megrohanást akadályozó védművei, rendes önálló vízellátása, és a környező magaslatokról be lehetett lőni a várba. Mindezen fogyatékosságok ellenére hozzáértő és elszánt védők kezében csak rendes ostrommal volt bevehető. Komárom felmentése és a császári királyi csapatok kiűzése után Buda ostroma tűnt a szabadságharc legkönnyebb győzelmének, mind a szabad főváros jelentette politikai népszerűséget, mind a várban található készletek megkaparintása által elérhető katonai eredményeket figyelembe véve.  Görgei 1849. május 4-én felszólította a védőket a megadásra, és becsületes hadifogságot kínált cserébe. Közben Görgei elrendelte a Naphegyen egy réstörő és egy leszerelő ütegállás kiépítését.

Május 16-án az ostromlövegek megkezdték a falak lövését, és sikerült rést nyitniuk a falon. Görgei május 17-éről 18-ára virradó éjjel erőszakos felderítést rendelt el, amely kellő eredmények mellett rohamba mehet át, azonban a támadás kudarcba fulladt, a rés nem volt elég nagy, a honvédek létrái rövidek voltak és a terep is akadályozta őket a mozgásban. A kudarc után Görgei elrendelte, hogy éjjelente 4-4 század nyugtalanítsa a védőket. A döntő roham május 21-én hajnali három órakor indult, miután valamennyi löveg össztüzet adott a várra. A rés ellen az I. hadtest csapatai indultak támadásba, a II. hadtest délről, a III. hadtest északról támadott, Kmety pedig a vízvédművet foglalta el. A támadás nehezen indult, de később a magyarok sikeresen behatoltak a várba. A vár reggel hétkor már az ostromlók kezén volt és Hentzi is elesett a védelem során. Az összecsapásban 368 magyar lelte halálát, és kb. 700-an sebesültek meg.
 
Nincs látszólag könnyű győzelem, ha azt gondoljuk, hogy valamit egyszerűen és gyorsan fogunk megoldani, többnyire ott fog minket a legnagyobb időveszteség érni, ami lelassít minket és csökkenti a profit termelő képességünket. Egy hónap túl hosszú idő ahhoz, hogy egyetlen probléma megoldásának szenteljük, mert vele párhuzamosan számos másik keletkezik. S míg egyetlen probléma köti le a figyelmünk, addig olyan kínálkozó lehetőségeket szalasztunk el, amelyek a valódi győzelmet hordozzák magukban. A mindenki számára népszerűnek tűnő megoldások pedig valószínűleg kevésbé hatékonyak, pontosan azért, mert mindenki ismeri.

A hadjárat mérlege 


Tavaszi Hadjárat PR elemzés
A tavaszi hadjárat során a magyar fél mindegyik hadszíntéren létszámhátrányból képes volt megverni a császári hadakat, és az akaratát rá tudta kényszeríteni az ellenségre. A főhadszíntéren elért sikerekben jelentős szerepe volt a magyar hadvezetés rugalmasságának, és a különböző seregtestek többnyire jól összehangolt munkájának. Ehhez képest a császári alakulatok létszámbeli fölényük ellenére csak annyit voltak képesek elérni, hogy a döntő vereséget állandó visszavonulással mindannyiszor elkerüljék. A sikeres tavaszi hadjárat biztosította az ország erőforrásait a kormányzat és a hadsereg számára, ami megteremtette a lehetőséget az ellenállás sikeres folytatására, a politikai önállósodásra, és az időt a felkészüléshez egy újabb hadjáratra. A tavaszi hadjárat után a császári fél joggal tartotta aggasztónak a helyzetét: ha a magyar seregeknek rendelkezésre állt volna néhány hónap, semmi sem indokolta volna, hogy a Rábától Bécsig ne történjék ugyanaz, mint ami a Tiszától Győrig.
       
Egy ügyes stratégiával és az erre kidolgozott rövid távú taktikával, egy kampány időszakban is elérhetünk szép eredményeket. Ki tudunk vívni olyan piaci pozíciót és figyelmet, amelyet jól hasznosítva, időben feldolgozva, hosszabb távon is profitálhatunk belőle. Ahhoz azonban, hogy egy-egy kampány eredményeit élvezhessük szükségünk van a folyamatos és rendszeres szakma specifikus kommunikációra. Amennyiben csak olyan dolgok kötik le a figyelmünk, amit mások népszerűnek mondanak – mint Budavár ostroma – addig hosszú távon, akár veszteségeket is szenvedhetünk, mint ahogy a tavaszi hadjárat lehetőséget kínált arra, hogy egy Bécs ellen irányuló támadással már ekkor kiharcolható legyen a kiegyezés, s nem kellett volna rá várni 14 évet. A jelenlegi információ dömping mellett, a döntési mechanizmusok lelassultak, mert nehéz pontosan emiatt van szükségünk az aktív kampányokra, hiszen ha mi is lassulunk mindenki mással együtt, akkor csak súlyos veszteségek árán tudunk tovább lépni.

Népszerű bejegyzések