Kövess:

Legutóbbi bejegyzések

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Város Marketing. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Város Marketing. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. november 5., hétfő

Állam felépítése a PR segítségével


Az amerikai elnökválasztás négyévente, november első hétfőjét követő kedden van. Ez a naptári pontosság egyrészről nagyon hasznos, a különböző pártok nem tudják befolyásolni aktuális közvélemény kutatások szerint a választások időpontját. Másrészt az USA az az ország, ahol leginkább a PR vezérelt stratégiák működnek, s így pontosan tisztában vannak vele, mennyire fontos, hogy az állam tevékenységét időben is meghatározzák, S ez egyrészt jelenti az állami ünnepeket, s számos más dolgot, mert az Amerikai Egyesült Államokat is a PR segítségével építették fel.

Mi lett volna ha az állam alapító atyák PR helyett reklámmal próbálkoznak? „Csatlakozz hozzánk az angol királlyal szemben! Nálunk minden állampolgár részesül abból, hogy a világ vezető gazdasági hatalmává leszünk és nemcsak a király!” „Óriási bevételek és karrier lehetőségek! Mi olyan országot építünk, amiben ez mindenki számára elérhető.” „ A világ legnagyobb vállalataiban lehet tulajdonrésze, amelyek minden földrészen értékesítenek! A fegyveres harcot, nemcsak önmagunkért, hanem az unokáinkért is vívjuk!” Nyilvánvaló, hogy a reklámajánlatokkal ma sem létezne az Amerikai Egyesült Államok, mert igazából hatása, mint ahogy az üzletépítésben is a PR-nak van. Mit tettek ezzel szemben az államalapításért?

Thomas Jefferson vezetésével teszik közzé az alapító atyák a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely elfogadta a tizenhárom gyarmatnak a Brit Birodalomtól való függetlenségét kimondó Lee-határozatot. A döntést hivatalosan bejelentő és megindokoló dokumentum, az  Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata július 4-én került jóváhagyásra. Fontosnak tartották ugyanis, hogy ne csupán politikailag, hanem filozófiailag is alá legyen támasztva a döntésük. Az állam filozófiai alapjait mindmáig, a felvilágosodás különböző irányzatainak elveit használó nyilatkozat jelenti. Filozófia, vízió és misszió nélkül ugyanis elképzelhetetlen a jó PR.

Ahhoz, hogy az alapító atyák az államépítését végig vigyék szükségük volt szimbólumokra, ezekből az első a „Szabadság fája”. Boston egyik utcájában, ahol egy Szilfa állt tiltakoztak először az angol király által bevezetett helyi adók ellen. Ez volt az első nyilvános szembeszállás még 10 évvel a függetlenségi háború előtt. Minden egyes helyet, szimbolizálható térelemet megragadtak ahhoz, hogy az állam eszméjét elmélyítsék. Nem pusztán logóról beszélünk, mert minden folyamatosan épülő szimbólumhoz történetek kötődtek, amik továbbadhatók, amik az állam teljes történetét jövőképét építik tovább.

Teátrális események, olyan történetelemek, amelyek jól kifejezik a céljaink, mint a Bostoni teadélután. 1773. december 16-án, amikor  mohikán vagy narraganszet indiánnak öltözött telepesek megrohantak három angol hajót a bostoni kikötőben és teaszállítmányukat a tengerbe szórták. Ez volt a jel az Anglia elleni általános felkelésre az amerikai gyarmatokon. „Olyan teát főzünk György királynak, hogy abba belefullad!” – mondták. A helyzet ezután változott meg erőteljesen, mert a Lord North által vezetett kormány a lázadást erőszakkal akarta leverni.

S már a korai időszakban újságcikkekben az egyik alapító Samuel Adams elkezdi tudatosítani, megmagyarázni ezeket az évfordulókat. Így az egyes helyekhez, eseményekhez történeteket kapcsolnak, majd szimbólumokat, s ezeket folyamatosan igyekeznek elültetni az őket követőkben. Ezt erősítik meg a szájhagyománnyal, aktivista szervezetek létrehozásával. Még ma is az amerikai választási kampányokban önkéntes aktivisták százezrei dolgoznak, mert eleven hagyománnyá vált az aktivista csoportok tevékenysége, az államépítésben betöltött szerepük.

Az állam eszméjének terjesztéséhez létrehozzák az ún. levelezési bizottságot, amelynek a célja és küldetése, hogy folyamatosan leveleket írjanak a véleményformálóknak, a több emberre hatást gyakorló vezetőknek. Amennyiben ezekkel a levelekkel a véleményformálókkal is sikerül megértetni a célkitűzéseket, amit azok is magukévá tesznek, akkor sokkal gyorsabban tudnak rajtuk keresztül megértést kialakítani minden állampolgárban.

Ezt építik tovább kiadványok, publikációk készítésével, amiben kitüntetett szerepe van a 85 föderalista levélnek. A föderalista levelek a tudatos tájékoztató munka részei, az első valódi Hírlevelek, amelyek célja az állam alkotmányának a ratifikálása. Minden egyes levél az alkotmány egyes részeit világítja meg. Így a hírlevél sorozat végére mindenki teljes képet kaphatott az alkotmányról, amelynek e megértés birtokában még elkötelezettebb híve lett. Olyan eszme, történet részesévé avatta a függetlenségéért küzdőket, amiért az életüket is hajlandók voltak feláldozni.

S ugyanezt a gondolatsort egészítették ki esszék készítésével az újságoknak. Cikkek, beszédek, amivel folyamatosan és egyre több embert tanítottak. Személyes találkozók a véleményformálókkal és személyes találkozók az aktivisták révén minden egyes emberrel. Zenei darabok, dalok komponálása, amiket közösen dalolhattak, amelyek lelkesítették az államért küzdőket.

S minden történetnek megvolt a személyes arca, akivel azonosulni lehetett az alapító atyák, a katonai vezetők. A folyamatos publikációnak és nyilvános szerepléseknek köszönhetően, a történeteknek, amiket építettek és az alapfilozófiának, amelyet a Függetlenségi Nyilatkozatban megfogalmaztak fokozatosan építették a követőiket, s a vezetőket mindenki elfogadta szakértőnek, egy teljesen  új területen az államépítésben. Ennek következtében egy jól működő szervezetet sikerült építeni, mert mindenki pontosan értette a filozófiát és a célkitűzéseket, amiért hajlandó volt küzdeni. Ezek a célok és történetépítés még ma is képes tömegeket mozgatni és a szabadság eszméjét építeni, olyan időbeli rendet követve, amely nemcsak ünnepeket, hanem újabb és újabb célokat teremt.

S vajon mi, a mi államunk célkitűzése?: Mi mindannyian az ország építésében mi felé tartunk? Milyen filozófia alapokon fogalmazták meg ezeket a célokat? Milyen szimbólumaink vannak ehhez? Milyen történeteket építünk ma is tovább? Kik azok a személyek, akikkel ebben azonosulni tudunk? Talán nálunk nem ennyire tudatos és hosszú távú a stratégia, inkább csak rövid kampányokban, szavazat maximalizálásban, programokban gondolkodunk, mint a reklámkampányok?  S talán jó lenne, ha a cégünknek is lenne egy ilyen hosszú távú, public relations vezérelte stratégiája, mert itt ebben az esetben is elég jól láthatóak a különbségek.



Népszerű bejegyzések