Kövess:

Legutóbbi bejegyzések

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csaták üzleti célú elemzése. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csaták üzleti célú elemzése. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. július 14., kedd

A kampánytervezés sikere - A háború művészete III.



3. A TÁMADÁS KITERVELÉSE


A háború művészete
Semmibe nem érdemes megfelelő tervek és előkészítés nélkül belefogni, csupán elképzelések és vágyak alapján. Ezért fontos, hogy egy jól körülhatárolt stratégia és filozófia vezesse a tetteid. A taktikai szintű tevékenységek mindig ezt bontják ki.  A taktikai ismeretek azonban külön tervezést igényelnek. Nem elég tudni, egy taktikai motívumról, hogy pontosan milyen tényezők fennállása esetén van rá mód. A sportban sokféle példát találunk erre, amik párhuzamosak a harcászat taktikai elemeivel: csapatsportoknál ezek például a védelem elhelyezkedése, a szélek kinyílása, áttörés a centrumban, a rögzített szituációkra felállított variációk, az ellenfél támadására kidolgozott reakciók. Az üzleti életben is kell lennie mindenkinek egy ilyen kidolgozott taktikai forgatókönyvnek, amit a kampányokban használnak. Számos tényezőt kell figyelembe venni ugyanis egy kampányban, amivel valóban célokat érhetünk el.


„A legjobb hadsereg az, amelyik meghiúsítja az ellenség terveit; a legrosszabb, amelyik városfalakat kezd ostromolni. Városfalak ostromlásának törvénye, hogy ilyesmit csak akkor csináljunk, ha más lehetőség nincsen.”

A támadás kitervelésének első szabálya, hogy ismerjem jól az ellenfél terveit, az időszakosan végzett tevékenységét, amivel a piacon próbál eredményeket elérni. Különösen így van ez, ha olyan pozíciókat igyekszünk támadni, olyan termékkel, akarunk célokat elérni, amiben az ellenfelünk jóval előttünk jár. A védekező fél mindig előnyben van, mert a védekezés kevesebb energiát emészt fel, mint a támadás. Ezért, ha lehet kerüld el azoknak a pozícióknak a támadását, amit egy versenytárs birtokol, mert óriási energiákat emészthet fel, mint egy várostrom. Jóval üdvözítőbb taktika, ha inkább olyan pontokat keresünk az adott piacon, ahol a versenytársunk sérülékenyebb. Ne akarj a legolcsóbb lenni, ha ezt a pozíciót már más birtokolja, legyél inkább gyorsabb, vagy adj még pluszokat a jobb termékedhez. Ne akarj széles termékskálával olyan termékkörben az élen lenni, aminek specialistái vannak. Mutasd be inkább mi a valódi különbség a két pozíció, az olcsó és a valóban egyedi között, amit te kínálsz. Ne válaszd az árharcot egy olcsó piacon és ne utánozz éppen népszerű üzleti ötleteket, amiben más az első volt és már több másolata létezik, mert ez mindig olyan, mint a várostrom, hosszú és kimerítő harcot ígér, kétséges eredményekkel.

hasonló piaci pozíciók
„Mert a nagy pajzsok és ostrom kocsik, valamint a különféle hadifelszerelések készítésére három hónap is éppen csak hogy elég, azután meg a sáncok megépítését nem lehet befejezni újabb három hónapnál előbb. Ha pedig a hadvezér nem tud uralkodni türelmetlenségén, és katonáit hangya-rohamra küldi, akkor harcosainak egyharmadát pusztulásba dönti, de a városfalakat nem foglalja el.”

Mivel a legtöbb piaci szegmens telített, ezért előfordulhat, hogy valóban nem tudsz mást tenni a talpon maradáshoz, minthogy ugyanazért a pozícióért szálltok harcba többen. Egy ilyen kampányt, kampánysorozatot, rendszeresen megismételt akciót, viszont jó előre nagyon pontosan dolgozz ki. A reklámok, mint taktikai elemek, ma már önmagukban, azért nem működnek túl kommunikált világunkban, mert csak az képes áttörni ezen az óriási kommunikációs zajon, akinek elegendő tőkéje van hozzá. Legyél inkább ügyes és építsd fel pontosan a kampányaid, ismételd azokat rendszeresen és többször, míg eredményeket nem érsz el, minthogy egyetlen erős, de csak pár hónapos küzdelemben elvész. Legyen, minél pontosabban kidolgozva az értékesítésig vezető útvonalad, legyenek meg hozzá a megfelelő eszközeid, a te nagy pajzsaid és ostrom kocsijaid, amivel célba érsz.    

„Ki a (kölcsönös) sértetlenség által igyekszik győzni az égalattiban, a fegyverek alkalmazása nélkül is biztosítani tudja magának az előnyöket. Ez a csellel való támadás törvénye. Ezért a hadviselésnek törvénye, hogy ha tízszeres (túlerővel rendelkezünk), körül kell zárnunk (az ellenséget); ha ötszörössel, meg kell támadnunk; ha kétszeressel, akkor meg kell osztanunk (erőit); ha ugyanakkora az erőnk, akkor is képesnek kell lennünk csatát vívni vele; de ha erőnk kisebb, akkor képesnek kell lennünk a védekezésre; s ha erőnk nem is mérhető (az ellenségéhez), akkor tudnunk kell kitérni előle.”

konkurensek kommunikációja
Pontosan tisztában kell lenned az erőviszonyokkal az adott piacon, amin te is dolgozol. Mások kommunikációja mindig segít neked megmutatni, hogy valójában ki hol áll. Minden egyes piacon általában van legalább két cég, aki rendszeresen és több csatornán keresztül kommunikál. Itt ők a piacvezetők, akik főként egymás tevékenységét figyelik. Ki kell tudnod választanod azokat a területeket, akár földrajzilag is, ahol más erőviszonyok érvényesülnek, ahol te is harcba szállhatsz velük. Egy multinacionális cég bolthálózata lehet jóval erősebb, mint te, de a te városodban, településeden, a megfelelő stratégiát és taktikai eszközöket alkalmazva könnyen föléjük nőhetsz. Így, ha egyes földrajzi területeken, vagy célcsoportoknál jobb, vagy a többieknél, akkor ne habozz, zárd körbe a vevőid, a lehető legtöbb kommunikációs csatornán teveled találkozzanak. Amennyiben az előnyöd látható, de nem számottevő, akkor azokat a kommunikációs csatornákat, amiket az ellenfeleid használnak neked is használnod kell, csak lehetőleg náluk jobban. Amennyiben nem érzékelhető számottevő különbség közted és konkurensek között, akkor jól kell kiválasztani a kommunikációs csatornákat és összehangolni azokat. Amennyiben jóval kisebb vagy náluk, akkor képesnek kell lenned a saját már meglévő vevőköröd megőrizni, őket elérni minél több csatornán, kifejezetten a személyességre helyezve a hangsúlyt. Amennyiben nem is számolnak veled, az adott piacon érdemes más területet választanod, ugyanez jellemez, akkor is, ha egyáltalán nem kommunikálsz, olyan mintha nem is léteznél az adott piacon.

„A fejedelem három esetben zúdíthat szerencsétlenséget a hadseregre: 1. ha nem érti meg, hogy a hadsereg nem képes előrehaladni, és parancsot ad az előnyomulásra; ha nem érti meg, hogy a hadseregnek nem szabad visszavonulnia, és parancsot ad a visszavonulásra.”

Ahhoz, hogy működjenek a kampányaid, éppen ezért nagyon pontosan kell felmérned a piacod, a saját erőid és a konkurensek tevékenységét. Látnod kell, hogy meddig tudsz eljutni, s ha egy bizonyos ponton túl nincs erőd, akkor a védekezést kell választani, a meglévő vevőket megtartva uralni az elért piaci pozíciót. Azonban ugyanígy, ha nem érzékeled, hogy valóban tudsz egy adott piacon még nagyobb eredményt elérni, s leállsz, mielőtt az eredmények jönnének, - ez többnyire a vevőkkel való folyamatos kommunikációban levést jelenti és ha helyette átállsz egy várakozó álláspontra – akkor az, aki megszerzi az egyébként számodra is elérhető piaci előnyöket, hamarosan már a te vevőid is bombázni fogja az ajánlataival. S mindez nem következett volna be, ha nem vonulsz vissza, ha nem állsz le.

a győzelem kritériumai
„Aki megérti, mikor szabad harcba bocsátkozni és mikor nem, az győz.
Aki nagy és kicsiny sereget egyaránt jól tud vezetni, az győz.
Akinél a felettesek és alárendeltek ugyanazt akarják, az győz.
Aki maga elővigyázatos, és ki tudja várni (az ellenség) elővigyázatlanságát, az győz. Amelyik hadvezér tehetséges, és fejedelme nem tartja pórázon, az győz.”

A sikerességet, a győzelmet sokféle módon elérhetjük. A legfontosabb, hogy tudjuk mikor és hogyan van esélyünk a győzelemre, ehhez elengedhetetlenül fontos a támadás kitervelése. Taktikai szempontból nincsenek mennyiségi különbségek, egy taktika ugyanis mindig az adott piaci pozícióktól és a konkurensektől függ. A taktikai tudás ugyanúgy érvényesül kis piacokon is, mint a nagyobbakon, kisebb, vagy nagyobb volumenű értékesítésnél. Amennyiben a kampánytudás a szervezet minden szintjén azonos és jól kidolgozott, akkor van esély a győzelemre. Amennyiben a meghirdetett akcióról nincs megfelelő tudása az értékesítőknek, az eladóknak, nincsenek megfelelően betanítva, úgy nem érhetünk el igazi sikert. A legtöbb esély a győzelemre mindig, akkor kínálkozik, amikor a konkurensek elővigyázatlanok, vagy éppen hallgatnak. Pontosan, ezért kitűnőek azok az időszakok kampányokra, amikor mindenki azt gondolja, hogy holt szezon van, ilyenkor - például nyáron - könnyebb magunkhoz ragadni a kezdeményezést. A tehetség önmagában sohasem elég a győzelemhez, ott ahol a verseny korlátozva van, vagy a hatalom révén, vagy a te mozgástered egy magasabb vezető által, ott a kampánytudásnak nincs tere. Aki rendelkezik megfelelő kampánytudással, taktikai érzékkel, ezért jobb, ha elkerüli a korrupciós területeket, s minden olyan helyet, ahol maffia menedzsment technológiák működnek.

„ha ismerjük az ellenséget és ismerjük magunkat is, akkor száz csatában sem jutunk veszedelembe; ha azonban nem ismerjük az ellenséget, csak magunkat ismerjük, akkor egyszer győzünk, másszor vereséget szenvedünk; és ha sem az ellenséget, sem magunkat nem ismerjük, akkor minden egyes csatában feltétlenül végveszély fenyeget bennünket.”

A támadás megkezdése és kitervelése előtt a legfontosabb, ezért, hogy tisztában legyünk a saját képességeinkkel, de csak akkor leszünk jól felkészültek, ha a konkurenseket is ismerjük, mert csak így tudjuk, hogy saját képességeink közül melyekre építhetünk a győzelemhez. Amennyiben csak a saját tevékenységünkre, kommunikációnkra koncentrálunk, anélkül, hogy figyelembe vennénk a konkurenseket, akkor váltakozó eredményeink lesznek. Amennyiben csak mások üzleti és kommunikációs mintáit követjük, s így sem a magunk képességeit nincs módunk megismerni, sem a konkurensekre nem figyelünk, akkor állandó veszély fenyegeti mindazt, amit csinálunk.

2015. július 3., péntek

Hattini csata – mindig pontosan szervezd meg a piacod védelmét



Jeruzsálem, a Szentföld, ami a középkorban és a keresztes háborúkban szimbolikus terület, a keresztény vallás születésének a helye. Ily módon a keresztény világlátás és filozófia bölcsőjeként, ennek a területnek a birtoklása kulcsfontosságú volt az egyház számára.

Hattini csata
1187. július 3-án, a Tiberias-tó közelében, Hattin városa mellett szálltak szembe a Jeruzsálem elfoglalására készülő muszlim erők, Szaladin szultán parancsnoksága alatt a keresztényekkel. Jeruzsálemet Lusignani Guido (a csata előtt alig egy évvel megkoronázott jeruzsálemi király) védte, mintegy 20.000 katonával. A támadás szabályait jól betartva Szaladin szultán legalább 30.000 harcosát hozta el, hogy biztosítsa a jelentős erőfölényt a védekezőkkel szemben. Szaladin az erőivel nem azonnal Jeruzsálem ellen vonult, hanem a kisebb városokat támadta meg először, ilyen volt a Tiberias tó közelében Hattin is. Július 3-án a keresztesek, azért, hogy ne hagyják magukra a Szaladin által megtámadt helyeket, mintegy 20.000 keresztessel elhagyták Jeruzsálemet, hogy mentsék az ostromlott várost.

Vannak fontos taktikai szabályok, amiket minden egyes kampányban be kell tartani. Amennyiben sikerül egy piaci pozíciót birtokba venned, azt meg kell védeni, s nem szabad, olyan területen harcba szállni a konkurensekkel, ahol jelentős veszteségek érhetnek. Új pozíciókat, új területeket sem szabad úgy támadni, hogy a meglévő pozíciók védelmét elhanyagoljuk, s ne védjük úgy, a kisebb haszonnal járó területeket sem, hogy a legfontosabb termék és szolgáltatáskör folyamatos kommunikációját elhanyagoljuk.

A keresztesek, ezzel a kivonulással ugyanis érthetetlen módon megsértették a védekezés szabályait, a falak és jól védhető állások mögött a támadófölény ugyanis ledolgozható. Ehelyett azonban kivonultak a városból, hogy nyílt terepen vegyék fel a küzdelmet a muszlimokkal. 1187. július 3-án már napfelkelte előtt elindultak a csatába, azért indultak ilyen korán, hogy minél nagyobb távolságot meg tudjanak tenni, mielőtt a tűző nap megtámadná őket. Ráadásul a távolság valamivel több volt, mint 32 kilométer, amit menetfelszerelésben egy nap alatt meg sem lehetett tenni. Az útjuk a Tiberias tóig egy forró és száraz síkságon vezetett keresztül. A logisztika úgy tűnik nem volt a keresztesek erőssége, ugyanis a korai indulás ellenére sem hoztak magukkal elegendő vizet. Már a félúton elfogyott a víz, míg Szaladin lovassági előőrsei, akik végig nyomon követték a keresztesek hadmozgásait, folyamatosan zaklatták őket, egyes leszakadó egységeket meg-megtámadtak, ezzel is fárasztva a kereszteseket. A keresztesek állapota még tovább romlott, miután éjszakáig nem sikerült elérni Hattint és egy éjszakát töltöttek víz nélkül a szabad ég alatt.

Mikor megsérted a taktikai szabályokat, egyre nehezebb helyzetbe kerülsz


Hattini csata
A kereszteseknek a legfontosabb célja, ezért a vízprobléma megoldása lett, s igyekeztek átjutni egy szűk, sziklás területen annak érdekében, hogy minél előbb elérjék a Galileai-tengert, ami úgy egy mérföldnyire volt tőlük. Ezt megakadályozandó a muszlimok megtámadták a hadsereget hátul. Így a keresztények nem tudtak átkelni a szurdokon. A keresztények nem számítottak teljes támadásra, azt gondoltak, csak tovább zaklatják őket az elő-seregek. Az első rohamot - elsősorban íjpuskásaiknak köszönhetően – még visszaverték. Ekkor egy közeli forrás felé vették az irányt. Szaladin ezt látva kisebb csapatot küldött a keresztesek és a víz közé. Bár Guidónak az egység vezetőjének azt javasolták, hogy támadja meg az előtte lévő sereget, mindenki megdöbbenésére, táborverésre adta ki a parancsot, mivel gyalogosai már alig tudtak mozogni a fáradságtól. Így a sereg az estét a skorpióktól és kígyóktól hemzsegő völgyben töltötte.

Szaladin, pedig tökéletesen alkalmazta a támadás szabályait, keresett egy gyengeséget az ellenségnél, amire minél nagyobb nyomást igyekezett kifejteni. Tudta jól, a vízhiánnyal küzdő ellenséggel szemben az idő neki dolgozik, minél később kerül sor a csatára, a keresztesek annál fáradtabbak lesznek. A piaci kommunikációban is így van ez, aki folyamatosan a vásárlók szeme előtt tud lenni, annak az erőnléte, a pénzügyi forrásai jóval jobbak lesznek és a kereslet csökkenését is jobban átvészeli, mert a kevesebb vevőből, aki épp vásárolni akar, aki megoldásra szomjúhozik, az az ő ajánlataival találkozik. Az a cég, pedig, aki vár, hogy majd változnak a körülmények, elvágva a vevőktől, a csendben egyre jobban fárad és veszíti el a türelmét, így egyre több hibát is fog véteni.

A keresztények, ahol letáboroztak a szárazságtól súlytott helyen, ott az éjszaka folyamán több vér folyt, mint víz, a kisebb támadások nyomán. Ráadásul tovább fokozva szenvedéseiket, az éjszaka folyamán az éhes és szomjas férfiakat folyamatosan zaklatták nyilaikkal és a gyújtogatásaikkal a muszlimok.

Szaladin csak reggel adott parancsot a támadásra. Hajnalra a keresztény sereg fegyelme már olyan rossz volt, hogy a felbomlás küszöbén állt. A gyalogosok nagy része, a lovát vesztett lovagokkal együtt szétszóródott, víz után kutatva, mások a szomjhaláltól félve átálltak az ellenség oldalára. A szenvedéseket tetőzte, hogy Szaladin parancsára a szaracén katonák felgyújtották körülöttük a bozótokat, így a füst csípte a katonák szemét és tovább növelte a szomjúságot.

A rendszeres kommunikáció nélkül, ami csökkenti a vevőkkel való találkozások számát is, egyre inkább csökken a dolgozók morálja. A csökkenő kommunikáció és a csökkenő morál ugyanakkor a kevesebb vevővel való találkozásból eredően a hatékonyságot is csökkenti. A kevesebb vevő esetén, az üzletkötési arány is rosszabb lesz. Míg a jól megtervezett stratégia és taktika esetén mondjuk a vevőtalálkozók számának 25% ér véget üzletkötéssel, addig, ha a vevőtalálkozók száma csökken, mondjuk 20-25%-os mértékben, akkor az üzletkötési arány, akár 10%-ra is csökkenhet. S mindez csupán, azért mert ami igazán táplálja a vállalkozást, ami segít vevőket csábítani az üzlethez a kommunikáció, az értékesítési találkozók hektikusak, vagy csökken. Míg folyamatos kommunikációban 100 találkozóból születik 25 üzletkötés, addig, ha csökken a vevővel való találkozások száma, akkor 75 ügyféltalálkozóból már csak 7-8 üzlet lesz. Így gyakorlatilag a teljesítmény 32%-al esett vissza. Rövidtávon, így csak a szomjúságot, a problémákat érzékeljük, de hosszabb távon egyre súlyosabb következményei vannak, ha megsértjük a legfontosabb taktikai szabályokat. Ilyenkor már nagyon nehéz lesz megvédeni a piacunkat.

Amikor belefáradsz a tétlenségbe, a kommunikáció hiányába


Hattini csata
A templomosok, és a johanniták heves csatában igyekeztek védelmezni a hátvédet. Azonban esélyük sem volt győzni, mivel az ellenség nyilai minden oldalról záporoztak rájuk.  A keresztesek által a csatákra begyakorolt egyes hadi formációk, támadó alakzatok teljesen szétestek. A csapatok így már csak a csodában, a Szent Kereszt erejében bízva, gyűltek a keresztény relikviák köré, de teljes volt a zavar és a kavarodás. Ebben az irányítatlan káoszban minden egység kusza halmazként vegyült el a muszlimokkal.

A keresztes sereg indulásakor abban bízott, hogy egészen közel kerülve az ellenséghez, tapasztaltabbak lévén a közelharcban, s nehéz fegyverzeteik segítségével képesek lesznek lyukat ütni az ellenség centrumán. Azonban mire a csata elkezdődött már egy napot és egy éjszakát teljesen víz nélkül töltöttek, így a keresztes had nagyon sokat vesztett a kohéziójából. Rajmund gróf ekkor úgy határozott, cserbenhagyva a többieket, hogy katonáival kiválik a királyi hadseregből és megpróbál kitörni Hattin felé. A kitörés sok áldozattal járt, de sikeres volt. Azonban az így meggyengült királyi had sorsa meg lett pecsételve, mert a gyalogosoknak védelem nélkül nem maradt esélyük a győzelemre. A szaracénok először nyílzáport zúdítottak rájuk, majd kézitusában felmorzsolták a sereg maradékát.

Amikor rosszul mennek a dolgok, s nincs egységes stratégiánk, akkor egyre többen önállósítják maguk a szervezetben és mennek a maguk feje után. Sőt ilyenkor már nem törődnek azzal sem, hogy tevékenységük a szervezet egészére nézve milyen hatással van. Egyetlen szempont vezérli már csak külön-külön az embereket, valahogy oly módon megúszni a történéseket, hogy rájuk nézve ne legyenek következményei. S ily módon annak, ha nem tudjuk minden körülményre megfelelően kidolgozni a stratégiánkat és az ezekhez tartozó megfelelő taktikai lépéseket, akkor mindaz, amit képviselhetne a cégünk semmivé válik.

Taktikai és stratégiai tudás nélkül elfáradsz, abban, amit csinálsz


Hattini csata
Rajmund gróf áttörése bátor ostobaság volt, s nem sokaknak jelentett vigaszt, mert Szaladin serege valójában egyszerűen megnyílt résnyire, hogy hagyja áthaladni őket. Így a lovasságot gyakorlatilag leválasztotta a gyalogságról. Szaladin tökéletesen mért fel minden taktika lehetőséget, míg a keresztesek kapkodása csak egyre nagyobb katasztrófához vezetett. Az így a többiektől elszakított csapategységeket ugyanis könnyedén lemészárolták. A gyalogság még tett egy kétségbeesett kísérletet, arra, hogy elérjék a vizet, de ez nem sikerült és hamarosan mind megsemmisültek.  Nem sok lovasnak sikerült elérnie a védelmet nyújtó várat sem. Szaladin győzelme teljesnek tűnt.

A csatában Guidó, Gérard de Rideford templomos nagymester, Châtilloni Rajnald antiochiai fejedelem és több főnemes is fogságba esett. Guidót és Rajnald-ot Szaladin elé vezették. Guidó szomjúságra panaszkodott, Szaladin ekkor adott neki egy pohár rózsavizet. Guidó ivott belőle, majd átadta a kelyhet Rajnaldnak. Ekkor Szaladin kihúzta kardját és lecsapta Rajnald fejét. Szaladin tettét az magyarázza, hogy a muzulmánok mély gyűlölettel viseltetettek Rajnalddal szemben, mivel az korábban rendre felrúgta a keresztények és muzulmánok közti békefeltételeket; többek közt karavánokat támadott meg és fosztogatott. Guidó azt hitte, hogy ő lesz a következő, de Szaladin megnyugtatta. „Királyok nem ölnek királyokat, Rajnald gonosz ember volt, megérdemelte halálát” - mondta.

A szaracénok a hitükben is teljesen megtörték az ellenséget, a csatában ugyanis még a Szent Keresztet is megszerezték (ez egy olyan kultikus kereszt volt, amelynek a közepén egy szilánk volt abból a keresztből, amin Jézus Krisztust megfeszítették). Ez morálisan még nagyobb győzelem volt a muszlimoknak, akik Jeruzsálem felé vonulhattak tovább.

A keresztes sereg jórészt megsemmisült, legalább 15-17.000 volt a halottak száma. A győzelem után a muzulmánok gyorsan megszerezték a Szentföld majdnem egészét, pontosan három hónappal a Hattini csata után, 1187. október 2-án Jeruzsálem is elesett. A gyors sikerek oka elsősorban az volt, hogy a gyászos keresztes stratégia miatt, nem maradt katona a várak megvédéséhez. A Szentföldön még négy évig maradt egy–két várban elszigetelve keresztény sereg, utoljára 1291. május 18-án elesett Akkón vára is, s ezzel örökre megszűnt a Jeruzsálemi keresztény királyság.

Stratégia nélkül ideig-óráig küzdhetsz ugyan, de sokkal erősebb leszel, ha valóban kidolgozod a stratégiád, a küldetésed és meghatározod a filozófiád és ehhez minden egyes körülménynek, kampánynak megfelelően begyakoroltatod a munkatársaiddal a taktikai elemeket. Ezek hiányában bármikor a keresztes sereg sorsára juthat egy cég, ha megérkezik a piacodra egy jól felkészült és erősebb versenytárs.

Hattini csata

2015. július 1., szerda

Gettysburgi csata – a türelmetlenség rossz tanácsadó



taktikai hibák
1863. július 1-3., Gettysburg városka mellett, Washingtontól északra, Philadelphiától nyugatra, Pennsylvania államban, ahová a déli seregek betörtek állt egymással szemben az Amerikai Polgárháború északi főserege, George G. Meade tábornok vezetésével; a Robert E. Lee tábornok vezette déli hadegységekkel. A védekező északi sereg 94 ezer főt, míg a támadó déli 72 ezer főt számlált. A túlerő szabályát a támadó fél nem tartotta tiszteletben, úgy nyomultak be az északi területekre, hogy az északi seregek voltak erőfölényben. S már több piaci és csataelemzésből is jól tudjuk, kisebbségben sohasem szabad megtámadnod semmilyen védhető piaci pozíciót sem.

A szabályt azonban egy olyan tapasztalt katona, mint Lee tábornok ritkán sértette volna meg, de amikor benyomult Pennsylvania államba, egyik sereg sem ismerte a másik pontos tartózkodási helyét. Ennek következtében a két seregnek pontos adatai sem voltak egymásról. Azonban a támadás fontos szabálya, hogy sohase becsüld le a védekező felet, különösen akkor ne, ha nincsenek pontos adataid a tevékenységéről. Július elsején először Meade vezérőrnagy felderítő lovasainak sikerült rálelniük a déli seregre Gettysburgtől északnyugatra. A csatát semmi sem készítette elő, azonban olyan mértékben dolgozott a harci láz az északiakban, hogy az összecsapást az egymásra találó lovas dandárok azonnal elkezdték, majd lassan, több hullámban befutott mindkét oldalon az erősítés.

A három napos csata eseményei

 

1.  nap


Gettysburg 1. nap
Meade vezérőrnagy felderítő lovasságot küldött ki, hogy kiderítse, hol vannak a déli csapatok. A két lovasdandár, élükön John Buford dandártábornokkal Gettysburgtől északnyugatra felfedezte Heth hadosztályát. Buford felismerte a hely stratégiai fontosságát, látta, hogy ez a terület kiválóan védhető és parancsot adott a déliek megállítására. A legfontosabb taktikai célkitűzés volt, amit Buford helyzetfelismerése ügyesen megoldott, hogy olyan földrajzi viszonyok között kerüljön sor az ütközetre, ami további előnyöket biztosít az északiaknak. A déli lovasokat vezénylő Heth látva, hogy több mint 7400 katonájával szemben alig több mint 2700 lovas áll, s nem értve a korai támadás taktikai szerepét, a vezérkari parancs ellenére megtámadta Bufordot. Buford lovasai olyan súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy a csata hátralevő részében nem is harcoltak tovább, viszont áldozatukkal értékes időt nyertek, és ezzel a tettükkel félig meg is nyerték a csatát.

Az első nap a déliek győzelmével zárult, mivel Richard Ewell tábornok megfutamította az északiakat Papnevelde-gerincen és Tölgyfa dombon. A megfutamodó „jenkik” Gettysburg-ön keresztül visszavonultak a Temető dombra, 3500-an azonban azonnal fogságba estek a városban.

A taktikai szintű cselekedeteknél két nagyon fontos szabály él. Ahhoz, hogy ki tudjam használni a piaci, vagy terület kínálta előnyöket, gyors helyzetfelismerésre van szükség és gyors tettekre, jó időzítéssel. A versenytársak viszont, ha minden megfontolás nélkül elkezdik támadni azokat a pontokat, amik a versenyelőnyünket biztosítják, akkor rövidtávon látszólag lehetnek eredményesek, de hosszú távon garantált, hogy felőrlődnek a küzdelemben. A megfelelő módon felépített taktikai motívumok, ahogy azt már többször leírtuk, sohasem adhoc jellegűek, hanem a stratégiánkat bontják ki. 

Az északi erősítés lassan, de biztosan, több hullámban futott be, hasonlóan a déli erősítésekhez. A konföderációs csapatok lassan nyomultak előre, több oldalról támadva a Papnevelde-gerincen és Tölgyfa dombon levő szövetségieket. Az északiak kezdetben tartották a gerincet. John Reynolds, az egyik legjobb szövetségi tábornok is megérkezett a csapataival, ám egy déli mesterlövész lelőtte őt. Ez zavart okozott a felvonuló északiaknál és Richard Ewell tábornok megfutamította az északiakat, azonban Lee parancsa ellenére nem üldözte őket kellő eréllyel. 

A támadás újra megsértett szabálya, az elmaradt üldözés. Amikor sikerült valamilyen gyengeséget, vagy rést találni, azokon a piaci, kommunikációs pozíciókon, amit az ellenfél birtokol, akkor a folyamatos kampányolást, kommunikációt nem szabad abbahagyni, hanem fokozni kell azt. A támadásunk csak akkor lesz átütő erejű, ha megszerezve a vásárlók figyelmét, még erősebb kommunikációval nem engedjük el azt. S amikor már mi birtokoljuk az adott pozíciót, mi leszünk az adott termékkörben az elsők a vásárlók fejében, akkor ezt minden erővel védeni kell és többet nem szabad elengedni. Amennyiben a kampányainkkal ezt nem tartjuk be, akkor a versenytársaknak mindig lesz elég erejük, újból visszaszerezni az elvesztett vásárlókat. Így azonban az erőfeszítéseink költsége sohasem térül meg.

Gettysburg 1. nap
A megfutamodó „jenkik” Gettysburg-ön keresztül visszavonultak a Temető dombra 3500-an azonban fogságba estek a városban. A megérkező Hancock tábornok végül megállította a visszavonuló csapatokat. A szövetségi csapatok így még időben, a folyamatos vereségek ellenére kedvező pozíciókat foglaltak el a várostól délre eső, kampó alakban elhelyezkedő dombokon. Lee, mint tapasztalt katona pontosan, ezért a győzelmei ellenére aggódott, hiszen látta, hogy az ellenség milyen kedvező védelmi vonalat talált. A gyorsaság, az üzletben és a hadászatban is ugyanolyan fontos, ám Lee hiába küldte parancsait tábornokainak, hogy űzzék ki a pozícióikból az északiakat; vagy nem támadtak kellő határozottsággal, vagy rohamaik sikertelenek maradtak. S a próbálkozásaikat, megelégedve a rész győzelmekkel a déli vezetők korán feladták, nem küzdöttek mindenáron a védelmi vonalak felszámolásáért. A konföderációs előrenyomulást ezzel megállították.

A jó piaci pozíció, a nyerést biztosító előnyök felismerése nagyon fontos. Azonban, szintén nagyon fontos, hogy ezzel ne csak a vezető legyen tisztában, hanem ezekre a taktikai alapvetésekre tanítsa meg a dolgozóit. Ezek hiányában ugyanis nem fogják átlátni, milyen jelentősége van egy-egy kampánynak, taktikai eseménynek. S itt is újra látható, hogy nem szabad megelégedni a részeredmények sikereivel, hiszen azok csak időszakosak. Minden eredmény után, tovább kell dolgozni annak kiterjesztéséért. Azonban, ha csak rutinból fakadó és rövid távú szemlélete van az embereinknek, akkor nem tudunk győztes csatákat, kampányokat vívni.

 

2. nap


Gettysburgi csata 2. nap
A második napon, július 2-án mindkét hadsereg legnagyobb része felsorakozott. Megérkezett maga Meade is, aki elégedetten nyugtázta a horog alakú, jól védhető pozíciót. Látta, hogy több katonája van a csatamezőn, mint az ellenfélnek és tudta, még több érkezik.

Az északiak legfontosabb előnye, hogy a vezető jelenléte nélkül is mindenki tudta, hogy milyen taktikai feladatai vannak, mire kell figyelnie, és mit kell tennie. A helyszínre érkező tábornoknak már csak jóvá kellett hagynia a megfelelő feladatmegoldást. Ezzel szemben a déli oldalon, a vezető fontos utasításait, amelyek előnyökhöz vezettek volna, nem valósította meg senki. Ennek is köszönhető, hogy a déli hadseregen belüli egyet nem értés és kommunikációs zavar lett a déli hadsereg, mint minden egyes vállalkozás veszte.

A másik oldalon Longstreet tábornok megpróbálta lebeszélni Leet a támadásról, javaslatot tett egy átkaroló hadműveletre. Lee azonban nem hallgatott rá. Lee a csaták klasszikus szabályai szerint, a széleken próbált meg támadást vezetni, hogy ott áttörést elérve, bekeríthessék a centrumot. Longstreet javaslata a létszámbeli hátrány miatt először irányult volna inkább a manőverezésre, hogy jobb pozíciókat elfoglalva indítsanak támadást. Azonban még egy nappal korábban Lee maga bosszankodott a rossz pozíciók miatt, mivel már nem bízott a pontos végrehajtásban, most a serege több katonai tapasztalatára, ami a küzdelemben jobban kijöhet épített.

Lee ezért megparancsolta Ewellnek, hogy támadja az ellenség jobbszárnyát, de a főcsapás a balszárnyon indult meg Longstreet vezetésével. Az északiak balszárnyát Sickles tábornok emberei alkották, Meade itt nem számított támadásra. Sickles elhagyta pozícióját, és előrenyomult a Barackos és a Búzamező irányába, hogy a déliek ne tudjanak ott ágyúkat felállítani. A küzdelem nagy része a Gettysburgi csatában a jobb földrajzi pozíciókért folyt, ahogyan a piacaidon is mindig a jobb pozíciók megszerzése a cél, hogy minél inkább a te termékeid legyenek jelen a vásárlók fejében, ha döntés helyzetbe kerülnek. 

taktikai manőverek
Sickles előrenyomulásával azonban nagyon sebezhetővé vált a teljes balszárny. Longstreet délután fél hatkor megindította támadását. Meade látta veszélyt, és a jobb szárnyról erősítést küldött át a sereg másik oldalára. Ennek ellenére a déliek kiűzték az ellenséget a búzamezőről és a barackosból, és kis híján elfoglalták a legfontosabb földrajzi helyeket. Az északiak csak Chamberlain ezredesnek köszönhették győzelmüket, aki a stratégiai fontosságú dombot megtartva, véres küzdelemben a túlerő ellenére is megállította a déli támadást. A súlyos veszteségeik ellenére az uniós csapatok a csatamező teljes szélességében megtartották állásaikat. S a jó pozíciók megőrzése bizony döntőnek bizonyult.

A kommunikációs munka, a vevők megszerzése és megtartása is ugyanilyen fáradtságos és hosszú munka. Az egyes kampányszerű megmozdulásokból, ha nem húzódik mögöttük stratégia, s nincsenek megfelelő taktikai ismeretei az embereinknek, akkor nehezen jutunk előre. Ahhoz azonban, hogy a már elért eredményeket védeni tudjuk, nagyon fontos a kitartás. Amíg azt gondoljuk, hogy megállhatunk, vagy megengedhetjük magunknak a csendet, amivel figyelmet veszítünk, addig a már elért pozícióink kerülnek veszélybe, mégpedig pontosan azért, mert nem vagyunk hajlandók eléggé küzdeni érte. Azok a cégek, akiknek az emberi átlátják a folyamatos küzdelem, s kommunikáció jelentőségét és annak a megújításán fáradoznak, azok ugyanazokért a célokért kitartóbban és így eredményesebben fognak küzdeni.

 

3. nap


Gettysburgi csata 3. nap
Az ütközet harmadik napján Lee végső próbálkozásként az unionista közép ellen tervezett rohamot. Először a Culp’s-dombért újult ki a küzdelem, melytől keletre és délre lovassági összecsapások zajlottak, de a győzelmet 12.500 konföderációs gyalogosnak a centrum ellen intézett támadásával kellett volna kivívnia a délieknek a Temető-dombon. A támadás „Pickett rohama” néven vonult be a történelembe, mert a támadás ékét George E. Pickett vezette.

Amikor a türelmetlenség uralkodik el a folyamatos munka helyett egy szervezetben, akkor mindig változtatni próbálnak az addig megkezdett folyamatokon, még nagyobb veszélyek felé sodródva. Ahelyett, hogy kitartóan dolgoznánk a stratégiánkon, s ennek fényében szerveznénk meg a taktikai lépéseket, a legtöbb esetben minden stratégia nélkül különböző taktikai, kampányszerű és reklámfogásokkal próbálkozunk. Így nem is lehet kapcsolat a stratégia és a taktika között, így nincsenek is irányok, amik felé tarthatunk, s így nincsenek számottevő eredmények sem, csak a munkás egyhelyben járás. Hogyan nézett ki ez a folyamat a csat három napjában Lee tábornoknál.

1. Lee tábornok is tapasztalt katonai vezetőként jól tudta mennyire fontosak a jó földrajzi pozíciók, az első napon még azon bosszankodott, hogy a rész győzelmek után, abbahagyva az üldözést nem sikerült a kitűnő állásokból kizavarni az északiakat.

2. A második napon a jobb pozíciók elnyeréséhez szükséges manőverezési műveletekről lemond. Ezt követően a jobb pozíciókat úgy igyekszik felszámolni, hogy a széleken indít támadást, különösen erős nyomást kifejtve a jobban védhetőnek ítélt balszárnyon.

3. A szélek támadása helyett, ahol sikerült megőrizni a pozícióit az ellenfélnek, a centrumban indít támadást a túlerő ellen, ami a legkockázatosabb minden terv közül. Amennyiben egy ilyen áttörési manőver nem sikerül a legtöbb esetben a támadó felet felmorzsolják, vagy bekerítik.

A döntő nap július harmadikán jött el. Lee szinte mindent egy lapra feltéve 12.500 konföderációs gyalogost küldött rohamra a centrumban a Temető-domb ellen. A centrumtámadást sem alapozták meg körültekintő manőverekkel, hanem a déli csapatok ismételték meg azt a logisztikai hibát, amit Hattinnál a keresztes lovagok, hogy túl hosszú utat kellett megtenni a kitűzött célig. Ahhoz, hogy egyáltalán támadást tudjanak indítani közel másfél kilométeren kellett átvágniuk gyilkos ágyútűzben a 12.500 fős alakulatnak. A támadás azonban így is, a veszteségek ellenére elérte az ellenség vonalát és rést ütött rajta, azonban az északiak ezt gyorsan betömték, és visszaverték a délieket, akiknek a dombokkal szemben újra a nyílt mezőre kellett hátrálniuk. Pickett a támadásban elvesztette embereinek csaknem 70%-át. Ezen kívül 4000 déli katona esett fogságba, a támadás során viszont csak 1500 fő volt az északiak vesztesége. A háromnapos csatában összesen több mint 50.000 katona vált harcképtelenné, sebesült meg, tűnt el végleg, vagy halt meg: 22.800 északi a 82.000-ből, 28.000 déli a 75.000-ből.

Minél inkább áll rosszul valaki, minél nehezebbnek ítéli a pozícióit, annál megfontoltabbnak, következetesebbnek és kitartónak kell lennie. Ilyenkor nem tanácsos nagy kampányokba, árcsökkentésekbe bocsátkozni, ami csak meggyorsítja a vesztét egy-egy üzletnek. Sokkal inkább folyamatos manőverezéssel, kommunikációval, taktikai lépésekkel kell egyre jobb pozíciókat kiépíteni, amik lehetővé teszik a későbbi megfelelő lépéseket. Amennyiben a folyamatos építkezés, kommunikáció és manőverezés helyett, hirtelen rohamokra, kampányokra építünk, nem lesznek számottevő eredményeink. Nem is lehetnek eredményeink, mert megsértjük a legalapvetőbb üzleti stratégiai és taktikai szabályokat. Ennek következményei jól láthatóak az amerikai polgárháború további folytatásában.

Amikor megváltoznak a piaci pozíciók

 

Gettysburgi csata
Amerika soha nem látott ilyen pusztítást a háború folyamán. Mivel Lee nem tudta a győzelmet kicsikarni, a további déli előrenyomulás ellehetetlenült. Lee a csata után visszavonult déli területre, Virginiába, ezzel a kezdeményezés átvételének gondolatát feladta. A Konföderáció hadigazdasága a kezdetben gyenge, de az idők folyamán egyre erősödő uniós tengeri blokád miatt ekkor már komoly gondokkal küzdött és nem tudta ellátni a hadsereget. A csatavesztés következtében elszállt az a pillanat, amikor a Konföderáció utoljára realisztikusan megpróbálkozhatott támadást indítani ellenséges területen és ezzel kicsikarni a háború befejezését.

Gettysburg után Lee nem lépett fel többet támadólag, elvesztették irányító, aktív jellegét a hadmozdulatai, jobbára átengedte a kezdeményezést Grant hadseregének 1864 és 1865 folyamán. „Lee északi előrenyomulása súlyos veszteségeket okozó hiba volt. Mindenesetre a Potomac-hadsereg fenntartotta a keleti hadszíntéren az erők egyensúlyát...” Peter Carmichael úgy utal a „chancellorsville-i és gettysburgi szörnyűséges veszteségekre, melyek teljesen felemésztették Lee támadási lehetőségeit”, azonban ezek a halmozódó veszteségek nem egy ütközet eredményeként álltak elő. A csata után lemondva a kezdeményezésről az északiak szépen lassan kiszorították saját területeikről is a délieket, teljesen átvéve az uralmat az egész ország fölött.

A vezetők teljesítményének összehasonlítása


A gettysburgi ütközetet megelőzően Lee lenyűgöző győzelmeket aratott jókora túlerőben levő ellenségekkel szemben, noha általában saját csapatainak nagy vesztesége árán. Emiatt Lee sikersorozatát drámai módon szakította félbe a gettysburgi vereség. A kisebb győzelmek azonban, mint a gettysburgi csata elemzése is mutatta, elbizakodottá tette a tábornokot és számos, olyan szabályt megsértett, amit egyébként egy kitűnő stratéga és a taktikai műveletek ismerője mindig betart.

1. Katonái legyőzhetetlenségébe vetett túlzott hite.
2. Alárendeltjeinek teljesítménye, és ahogyan azokat kezelni tudta.
3. A csata során váltogatott taktikai műveletek.
4. Ellenfele, Meade tábornok és az északi hadsereg teljesítményének alábecsülése.

A hadjárat során Lee döntéseire befolyásoló hatással volt abbéli hite, hogy emberei legyőzhetetlenek. Leet az Észak-Virginiai Hadsereggel együtt átélt korábbi tapasztalatok juttatták erre a következtetésre, köztük a chancellorsville-i nagy győzelem, illetve az uniós erők július 1-jei menekülése Gettysburgnél. A morálnak a hadi vállalkozásokban játszott fontos szerepe miatt Lee nem akarta apasztani csapatai harci kedvét és nem hallgatott azokra a főleg Longstreettől jövő sugalmazásokra, miszerint vissza kéne vonulni az éppen elfoglalt Gettysburg alól, hogy az összecsapáshoz megfelelőbb terepet keressenek. Peter W. Alexander szerint Lee „feltehetőleg azon benyomása következtében tett így, miszerint csapatai bármilyen kedvezőtlen terepen épült védelmi állást be tudnak venni.

Gettysburgi csata
A rosszabb hadállások ellenére, mindegyik nap más-más támadással kísérletezett, míg az északiaknak elegendő volt tartani a pozícióikat. Nem tartotta be a kisebbségi haderőre vonatkozó szabályokat, a létszámok alapján inkább kellett volna Lee tábornoknak, olyan terepet keresnie, ahol jól védhető pozíciók vannak, mint sem támadást indítani a túlerőben lévő jól beásott hadállásokkal szemben. Messze alábecsülte az ellenfél tudását.

Ezek mindegyike olyan hiba, az önhittség, a beosztottak teljesítménye, az állandóan változó kommunikációs, értékesítési tevékenységek és a konkurensek teljesítményének lebecsülése, ami bármilyen üzleti vállalkozás életét alááshatja.  S mindezek a tényezők együttesen a túl gyors eredményhajhászás, a türelmetlenség számláira írhatók.

2015. június 28., vasárnap

Rigómezei csata – építs legendát a taktikából



történet építés
1389. június 28-án a Balkán félszigeten, a Szerb Királyság középső területén, a mai Koszovóban, a szerb, bosnyák, albán havasalföldi balkán szövetség állt, Lázár szerb fejedelem vezetésével szemben I. Murád szultán hódító oszmán seregeivel. A török hadsereg körülbelül 40 ezer harcost számlált, a balkáni erők, ehhez képest csekélynek mondhatók, a csapataik létszáma alig 15-20 ezer fős volt. A koszóvói ütközet, amit a korban Rigó mezőnek is neveztek, a harc kimenete miatt, valamint a csatához kapcsolódó mondakör révén alapvető jelentőségű a szerb nemzeti öntudat kialakulásában. A csata dátuma a szerbek számára mindmáig szimbolikus, egyszerre jelképezi a bukást, az újjászületést, ugyanakkor a reményt. Jelképes abból a szempontból is, hogy a szerb vér locsolta az ősi földet, a mára már albán többségű Koszovó területén, amelyet a szerbek ezért nemzetük bölcsőjének tekintenek.

A kis cégek, a kisebbségben küzdők számára gyakran egy-egy taktikai jellegű esemény emelkedik a történetképzés szintjére. A taktikából ily módon születhet identitás, valamint olyan filozófia és hosszú távú stratégia, amely alapvetően határozza meg egy adott cég tevékenységét. Ebből a szempontból nézve, a szerb mítosz részeként sokkal jobban érthetőek, Szerbia törekvései a délszláv háborúkban is, valamint Koszovóhoz való hozzáállásuk mind a mai napig. Természetesen nemcsak a nemzeteknél, de a cégeknél is ahhoz, hogy valóban építkezni lehessen egy ilyen eseményből, nagyon fontosak azok az írott anyagok, történetek, amik ebből születnek, amit évtizedeken keresztül tovább lehet adni. Koszovó mítosza sem élne annyira a szerbekben, ha nem született volna belőle megannyi legenda és hősköltemény. Pontosan, ezért nagyon fontos a cégek esetében is a folyamatos publikáció, PR és történetépítés, ez sokkal erősebbé és eltökéltebbé tesz minket a versenytársainkhoz képest a célért való küzdelemben.

A nagyobbak, mindig rendelkeznek egy sor specialistával


Nemcsak a csatákban, a hadseregekben, de az üzleti életben is sokkal nagyobb esélye van annak a félnek, aki jóvalta speciálisabb tudással rendelkezik. A speciális tudás jól felépíthető saját humán erőforrás révén is, de jól kiválasztott tanácsadókkal is. I. Murat seregében három ilyen képzett, elit egység alkotta a török had legerősebb osztagait. A szultán 2500 fős elit lovasságot vezényelt, míg a többi lovas katona a szpáhik, mintegy 6000 főt tettek ki. A gyalogság magját alkotó vasfegyelmű janicsárok, pedig nagyjából 5000 főt számláltak, akik elsősorban íjakkal voltak felfegyverezve és állásaikat jól védhető erős sáncok mögött vették fel. A törökök korabeli szokás szerint kiegészültek a vazallusokkal is, mint a macedóniai szerbekkel, továbbá bolgárokkal és görögökkel, nagyjából 8000 emberrel.

Természetesen a kevésbé képzett hadtestek mozgását és tevékenységét mindig meghatározza, hogy az elit egységek hogyan végzik a feladatukat. A kiszolgáló személyzet inkább alkalmazkodik a specialistákhoz, s nem a specialisták feladata a többiek hibáit javítgatni, hisz akkor épp a bennük rejlő erők és lehetőségek vesznének el.

Amikor nincsenek látható eredmények a csata végén

 

A törökök a túlerő ellenére sem bízták a véletlenre a csata kimenetelét, egy Evremosz bég nevű görögöt bíztak meg a keresztény taktika felderítésével, kémkedéssel. Ez ugyanolyan természetes, mint ma a piackutatás, a leendő ügyfél feltérképezése. Minden esetben a cél, a hibák számának a csökkentése és minél hatékonyabb megoldások megtalálása.

technikai eszközök a taktikához
Mindkét oldalon voltak már tüzérségi ütegek ágyúk is, de ekkor még a kor ezen hadászati újításai nem jelentettek komoly előnyt. Az ágyúkkal csak kő- vagy vasgolyókat lőttek ki, ezért nem voltak hadi szempontból túlságosan hatékonyak, hiszen egyetlen lövés, egyetlen találati lehetőség alapján működtek. Legfeljebb a lovak és a gyalogság megfélemlítésére voltak alkalmasak. Így ezeknek csak kiegészítő szerepe volt a csatában, nem olyan módon használták, mint a későbbi csatákban, ahol a megfelelő tüzérségi előkészítésnek már komoly szerepe volt.

Az üzleti életben és a kommunikációban is van számtalan olyan eszköz és alkalmazás, ami valamikor még csak gyerekcipőben jár, ám ezek korai alkalmazói mindig komoly versenyelőnyre tehetnek szert hosszútávon. Sőt ezeket a felhasználókat, akik ezzel segítették az adott cég fejlesztéseit, mindig díjazzák. Számos szoftvernél, online üzleti alkalmazásnál, de még a Google céges felhasználási profiljában is voltak és lesznek máskor is, olyan lehetőségek, amik kifejezetten a korai alkalmazóknak biztosítanak mindmáig előnyöket. A korai alkalmazók, vagy ingyen, vagy nagyon minimális díjért cserébe használhatják ezeket az eszközöket később is, ami komoly megtakarításokat eredményezhet.

Emiatt mindig érdemes a legtöbb online, vagy kommunikációs szoftvert kipróbálni és használni, mert amennyiben valóban működőképesek és hatékonyak lesznek, sokáig szolgálják a mi üzleti tevékenységünket is. Abban az időben így volt ez az ágyúkkal, amit később sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudtak használni azok a seregek, akik már ekkor alkalmazták azokat valamilyen módon a taktikájukban. A korai szakaszban ezekkel az eszközökkel jól begyakorolt technikák, később sok csatát eldöntöttek, például a Mohácsit is ilyen volt, ami biztosította az Oszmán Birodalom vezető szerepét a térségben.

Sokszor egyetlen jó taktikai csapás dönt


A csata kezdetén a keresztények nehéz páncélzatú lovasai támadtak nehézkes galoppban, amit az oszmánok ágyúgolyókkal, azután íjászokkal kíséreltek meg megállítani. A tüzérség és íjászok munkája ellenére a nehéz lovasok, széles sávot vágtak az oszmán fősereg vonalaiba és a balszárnyába. A szultán kisebbik fia, Bajazid herceg azonban helytállt, és nemsokára megfordította a csata sorsát, aminek révén később elnyerte a „Villám” jelzőt. Nyilvánvalóan a gyors helyzetfelismerés és reagáló képessége miatt, ami napjainkban is nagy érdem. Ennek a gyors ellencsapásnak, ami kezdte visszaszorítani a támadó erőket meg is lett az eredménye.

taktikai csapás
A csata valószínűleg úgy ért véget, hogy miközben a szerbek már majdnem fölénybe kerültek, amikor Vuk Branković, rigómező hercege, akik talán már ekkor sem szerették igazán a szerbeket, a csapatival kivonult a csatából, ami zavart okozott a szövetségesek közt. Ezt a törökök kihasználták, és az ellencsapást tovább fokozva elsöpörték a szerb hadakat. A török források, ugyanakkor igen keserűen emlegetik az eseményt, valószínűleg a szultán halála miatt, akit egy Miloš Obilić nevű szerb nemes ölt meg. Amikor a rigómező hercege féltékenységből, vagy félve a szerb hegemóniától, kivonta csapatait a harctérről; mások árulást és török ígéreteket sejtenek a háttérben, ismét mások pedig úgy vélik, a csata ekkor már veszve volt, és Branković a későbbi ellenállás érdekében, hogy megfelelően tudják védeni szülőföldjüket, akarta megkímélni seregeit. Mindenesetre tény, hogy a koszovói herceg kivonulása megpecsételte Lázár sorsát, akit a törökök aztán seregei nagy részével együtt bekerítettek, és lemészároltak.

A céges kommunikációban és tevékenységekben is mindig a vélekedések, a folyamatos, kitartó munka és a pontos statisztikák helyett, ami sok rossz döntést eredményez. Amikor nem tudunk pontosan valamit, vagy nincs elegendő adat a birtokunkba ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozzunk, akkor a vélekedések, a megszokások gyakran felülírják ezeket, ezzel téve lehetetlenné a komoly fejlődést, amit a kitartás eredményez. 

A rigómezei ütközetben elpusztult a két hadsereg legjava, és mindkét vezér halálát lelte. A küzdelem vélhetően eldöntetlen maradt, amit aztán az északra visszavonuló keresztény had, és a Drinápolyba hazatérő Bajazid is a maga győzelmeként értékelt. Utólag inkább a szultánnak volt oka az ünneplésre, aki még a csatamezőn meggyilkoltatta öccsét, Yakubot, és egyedül vette át apja Murád örökségét. Így Bajazid számár a hősiessége és a hatalomvágya a rigómezei csatában a szultánságot jelentette. Lázár özvegyének, Milicának el kellett ismernie I. Bajazid oszmán szultán fennhatóságát. A röviddel a csata után indított magyar támadást is csak a török szövetség segítséggel tudták visszaverni. Zsigmond király azért, támadta meg a meggyengült Szerbiát, hogy gyepűt teremtsen a magyar határ és a törökök között. Ezek az események együttesen tették a rigómezei csatát a szerbek legnagyobb győzelmévé és bukásává is egyben. A nagy túlerővel szemben végül nem maradtak alul, vezérük hősiesen meghalt, de sikerült megölni a szultánt is, így amolyan behódoló szövetséges státuszba kerültek, ami a nemzet számára biztosította a túlélést.

 

A csata legendája


A szerb hagyományokban ma is élő legenda a jó és a rossz közötti harccá stilizálta a keletről jövő hadak előnyomulását. A legenda szerint Lázárnak két választása volt: a földi vagy a mennyei birodalom. Ez a motívum Zrínyi Szigetvári veszedelem című eposzában nálunk is ugyanúgy megjelenik, ahol a törököket a pokol erői támogatják, míg az 500 magyar vitéz lelkét arkangyalok viszik az égbe. Lázár fejedelem a szerb eposzokban is mártírhalálával, ellent mondott a gonosznak és az örök életet választotta, a szerb ortodox egyház szentje is lett. Az ő és lovagjainak példája védte meg a szerbeket az iszlamizálódástól is. Ereklyéit szerb menekültek az akkori Magyarországra, a Szerémségbe menekítették a törökök elől.

történet építés
Lázár mellett, akit a legbölcsebb szerb fejedelemként emlegetnek, akadt több más személyiség is a rigómezei legendakörben, akiket mintaként állíthattak a szerb férfiak elé. Ilyenek voltak Ivan Kosančić és Toplica Milan. Az első olyan hatalmas volt, a második pedig olyan szép, mint senki más. Erő és szépség, mint identitásképző elem, így kapcsolódik a csatához. Ők szerepelnek például az egyik szerb eposzban, A rigómezei lányban, ahol egy fiatal lány a vőlegényét (a szépséges Toplica Milant) keresi az elesettek között. A rigómezei lány a csatatéren eközben megitatja a sebesült szerb katonákat – ez a jelenet Szerbiában a kegyelem egyik szimbólumává vált. Ahhoz, hogy ez is a történetépítés része legyen, számos képzőművészeti alkotás megörökítette az eseményt. Minden esetben nagyon fontos, hogy ne csak a szavak szintjén, hanem vizuális módon is építsük, tudatosítsuk az egyes történet elemeket.

A bátorság, mint fogalmat Lázár fejedelem követői szimbolizálják, zászlósa Pavle Orlović, aki halált megvető hűséggel lovagol Lázárral a halálba, ahogy a vén Jug Bogdán a kilenc fiával. Az egyik legmeghatóbb eposz külön fel is dolgozza ezt a történeti szálat „Kilenc Bogadanovics anyjának halála” és ott volt még a bátor Banović Strahinja is, aki egyedül küzdött a törökökkel, amikor a feleségét elrabolták és legyőzte őket.

A legenda egy további szereplője Marko szerb királyfi (Kraljević Marko), aki a legenda szerint nem vett részt a csatában. Későn érkezett, így hát ő lett az egyetlen királyi sarj, aki a csatát túlélte és a török uralmat el kellett ismernie. A legendában 160 évig élt, és prilepi várából kilovagolva keresztény szüzeket mentett meg az oszmánoktól való megrontástól. A szerb keresztény király, Koszovó területén mindig a gonosz erőkkel küzdött, hogy megőrizze a hitet és a tisztaságot.

A 19. században, az eposzok, költemények, festmények, legendák és történetek hatására lett a rigómezei mítosz nemzeti örökség. Olyan örökség, amely arra motivál, minden szerbet, hogy egész Szerbiát fel kell szabadítani az idegenektől és az egykori szerb birodalmat, helyre kell állítani, mely nem más volt, mint egy egységes délszláv nemzet létrehozása. Ez testesült meg Jugoszláviában, a nemzet, amely a szerbeket, bosnyákokat, horvátokat, szlovénokat, montenegróiakat, macedónokat egyesít. Sőt a mítoszból levont következtetésként, azokat a területeket is egyesíteni kell, ahol még élnek délszlávok.

A legenda ellenére azonban a rigómezei csata után Szerbia nagyobbik fele, és a Balkán nagy része az Oszmán Birodalom birtokába került. Szerbia később szabadulni akarva a töröktől, még közel 70 évig apró államként, magyar szövetségben harcolt a törökökkel.

történet építés
Azonban az ehhez a csatához kapcsolódó sok-sok történet, leírt szó és megjelenített képi elem mind jól mutatja, milyen erő rejlik abban, ha a taktika fölé nőve, filozófiát és stratégiát alkot valaki. A rigómezei csata történeteivel jelenítették meg és tisztázták a legfontosabb emberi fogalmakat, az elvhűséget, az elköteleződést, a bátorságot, az erőt, a szépséget, a folyamatos harcot egy célért, ami évszázadokra meghatározza egy nemzet gondolkodásmódját. Azonban, ha ugyanilyen módon építi fel egy cég a saját történeteit és tisztázza a tevékenységéhez kötődő fogalmakat, akkor ugyanilyen erős hatást tud elérni az üzleti életben is. Ehhez természetesen ezeket a történeteket sohasem szabad abbahagyni, elfeledni, hanem mindig újra kell mondani és újra kell fogalmazni, ahhoz, hogy elevenen éljen a munkatársaink, partnereink és a vevőink fejében. Ehhez természetesen elengedhetetlenek a PR, a történetépítési alapok, majd a folyamatos kommunikáció.

Ne bocsátkozz harcba az erőssebbel! - a Poltavai csata



Az erőforrásaidnak megfelelően válassz harcmodort


Poltavai csata
1709 június 28., Ukrajna középső része, Harkov és Kijev közt, Poltava városa mellett, ahol XII. Károly svéd király és I. (Nagy) Péter orosz cár, az Északi háború (1700-1721) „legnagyobb” csatájában ütköztek meg egymással. A haderők nagysága már az első rohamok előtt előrevetítette a csata kimenetelét, ugyanis a 17.000 ezer svéd katonával szemben, 45.000 orosz katona állt. A csata kezdetekor Károlynak 14.000 ember állt rendelkezésére, míg Péternek 45.000, úgy, hogy a cári seregekbe az ukrán és kozák segédcsapatok, valamint a kalmükök még nem érkeztek meg. Ráadásul XII. Károly június 17-én megsebesült, még a cári seregek érkezése előtt elindított Poltava város ostromában. Így a svéd csapatokat Rehnskiöld és Lewenhaupt tábornokok irányították, akik között a viszony igen feszült volt. További problémát okozott, hogy a parancsnok-csere híre nem jutott el minden svéd egységhez. A svédek kimerülten, megfelelő mennyiségű élelmiszer és lőpor nélkül, sebesült hadvezérrel várták Nagy Pétert.

Amikor felméred a saját erőforrásaidat és azt, hogy az adott piacon a konkurenseid ehhez képest milyen felszereltséggel és felkészültséggel bírnak, akkor ehhez kell igazítanod a taktikádat. Nem végezhetsz támadó hadműveleteket, ha nincs jelentős erőforrás fölényed. Lehetetlen úgy megtámadni meglévő piaci pozíciókat, hogy csak a saját elképzeléseinkkel vagyunk tisztában és az ellenfeleket nem mérjük fel. Ebben az esetben a svédek gondjait még a szervezeten belüli egyet nem értés is súlyosbította. Amennyiben nincs megfelelő stratégiád és ehhez igazított taktikád, s emiatt nincs egyetértés a szervezetben, akkor viszont valójában semmilyen kampányba sem érdemes kezdened. Az ellenfelek taktikai lépéseinek a másolása, különösen, ha hozzájuk képest erőforrás hátrányból, meglehetősen nehéz helyzetben vagy, nem fogja segíteni a tevékenységedet, hanem még inkább újabb nehézségeket teremt.
 

Óvd az elért eredményeket, a külső körülmények ellenére is


Poltavai csata
A csata előtt az oroszok elterelő hadművelet keretében lerohanták a svédekkel szövetséges zaporozsjei kozákok szállásterületét, ezért azok hazatértek, ezzel is tovább gyengítve a svéd erőket. A csata június 28-án hajnali 3:45-kor kezdődött. A svéd csapatok, mivel jól tudták, hogy jelentős erőforrás hátrányban vannak, váratlan taktikai húzásként merész rohamot indítottak az oroszok megerősített állásai ellen. A meglepetés ereje és a jobban képzett svéd gyalogság visszavonulásra késztette a védekező oroszokat. Reggel azonban, amikor beköszöntött a nagy hőség, a támadók is kifulladtak, így nem tudták folytatni a küzdelmet és visszavonultak, hogy rendezzék soraikat. Roos svéd tábornok mintegy 2.600 katonájával azonban egy félreértés miatt nem vonult vissza, ezért az oroszok elkülönítették és bekerítették, majd miután a svédek súlyos veszteségeket szenvedtek és elfogyott a lőszerük, megadták magukat a sáncokat visszafoglaló 4000 orosznak.

A váratlan oldaltámadások, a konkurenseket hirtelen érő taktikai csapások, mint egy új termék bevezetése, vagy a több releváns tartalommal és értékesítési tudással való rendelkezés, csak akkor tudnak sikeresek lenni, mint azt több csata elemzése bebizonyította, ha az ezek segítségével megszerzett pozíciókat, meg is tudjuk őrizni. A megszerzett új vevőkkel ezért kell utána folyamatosan kommunikációban lenni, hírleveleken, közösségi médián és a remarketing technológia alkalmazásán keresztül. Amennyiben nincs még megfelelően beállított remarketing kampányod, akkor azzal a konkurenssel szemben, aki fillérekért tud azoknál szem előtt lenni, aki csak egyszer is érdeklődött náluk, egyre jelentősebb versenyhátrányba kerülsz. Ráadásul, még a szervezeten belül is mindig előállhatnak kommunikációs problémák, ezek a remarketing kampányok, akkor is segítenek abban, hogy a vevőid tisztán lássák a céged célkitűzéseit és a folyamatosan megújuló ajánlataid, ha egyet nem értések vannak éppen a cégben. Ma már nem semmiképpen sem szabad, azokat elengedni, aki csak egyszer is érdeklődött nálunk, hanem a remarketinggel kell a látóterükben maradnunk és így tudjuk őket megfelelő módon elkötelezett vevővé avatni később. 

Minek az olyan kampány, ami csökkenti az értékedet


Poltavai csata
Reggel 9.00-kor a svéd gyalogság ismét megindult előre. 4000 svéd állt szemben 20.000 orosszal, akik ráadásul elsöprő kartácstűzzel támadták az óriási veszteségeik ellenére rendületlenül előrenyomuló svédeket. A svéd tüzérség lőporhiány miatt, viszont ezekre a tüzérségi megmozdulásokra nem tudott válaszolni. A svéd ágyúk a csata során végig hallgattak. A svédek egyetlen fegyvere a makacs ellenállásuk volt, így mikor már csak 100 méterre voltak egymástól, a védekező gyalogság újabb tüzet nyitott a támadókra. A svédek ekkor sem álltak meg és csapataik a védőktől 30 méterre indították el a rohamukat, és még a korábban elszenvedett hatalmas veszteségek ellenére is – a képzettségüknek köszönhetően - kis híján újból áttörték az orosz vonalat. A svéd lovasság azonban késlekedett és a gyalogság a jóval szélesebb orosz arcvonal közepét benyomva létszámhátrányban, egyre inkább maga köré gyűjtötte a szélekről, átkaroló hadműveletet indító oroszokat. Az oroszok így teljesen bekerítették a svéd gyalogosokat. Az ekkor érkező svéd lovasság megpróbálta a bekerített századokat kiszabadítani, és öngyilkos rohamokat indított a fegyelmezetten védekező orosz gyalogság ellen. Az orosz lovasság csak ekkor avatkozott a harcba és a szárnyakon hamarosan újabb bekerítő manőverbe fogott, amit a svéd dragonyosok elkeseredett rohamai hasztalan próbáltak meggátolni

Végül az orosz túlerő könnyedén győzött. Halottak száma a svédek 7000, az oroszok 1345 katonát veszítettek.

A jobb termékbe vetett hit, a személyzet jobb képzettsége sem garantálja, hogy az üzleti piacokon sikereket érhetünk el. Amennyiben nincs megfelelő kommunikációs tüzérségünk, jól átgondolt folyamatos reklámtevékenység, akkor a versenytársak szabadon meríthetnek a potenciális vásárlóinkból. Minden olyan kampány, ami csupán a minőséget hangsúlyozza és az egyedi előnyöket, halálra van ítélve egy jól fókuszált és komoly reklámtámogatást kapó kampánnyal szemben. Az üzletkötőink lehetnek bármennyire képzettek, ha nem kapják meg a megfelelő kommunikációs támogatást – a kampányok tüzérsége a reklám – akkor nagyon nehéz helyzetben vannak. A kevésbé képzett konkurensekhez képest, akiknek a cége folyamatos kommunikációban van a partnerekkel, egyetlen személyes találkozással nem tudják kompenzálni ezt a hátrányt.

Poltavai csata
Amennyiben nem építjük fel megfelelően a taktikai manővereinket, kampányainkat és nincs mögöttük egy következetes stratégia, állandó kommunikáció, ami jól pozícionál minket és megértést alakít ki a vevőinkben, akkor legjobb termék és a jobb képességű munkatársi gárda sem tud sikereket elérni. Az egyszerűbb, így megfelelően fókuszált, - a PR révén felépített történet, jól elkülöníthető termékcsoportok, kisebb termékvonal, könnyebben elérhető értékesítési csatornák - és jelentősebb erőforrásokkal, így nagyobb tömegeket megszólító kommunikációval szemben nem tudunk csupán a minőség és a képzettség révén piaci előnyöket elérni. Emiatt fontos, mint minden csatában a tartalékképzés, erőforrásainkat osszuk el úgy, hogy folyamatosan szem előtt tudjunk lenni, az időszakos kampányainkat és a váratlan helyzeteket, pedig erősebb promócióval tudjuk támogatni.

Egy piaci szegmens tökéletes elvesztése


A csata egyik legnagyobb jelentősége, hogy a svédekkel szövetséges kozákok a csata után azonnal átálltak az oroszok oldalára. A poltavai vereség után már nem volt kétséges, hogy a háborút a felemelkedő Orosz Birodalom nyeri meg. A poltavai megalázó vereség Svédország nagyhatalmi helyzetének alkonyát jelentette, nem is annyira a csata eredménye, mint a hatalmas kontraszt miatt. A svédek korábban is szenvedtek már el hasonló katonai fiaskót, de Poltava mellett Nagy Péter Oroszországának katonai fölénye, felkészültsége és fejlődése megdöbbentőnek mutatkozott.

Nagy Péter Orosz cár
Mindig minden rosszul kivitelezett kampány és kommunikációs tevékenység, a konkurenseink marketingjét segíti. Segít megismertetni termékeket, szolgáltatásokat, amikre akár még igényt is tudunk generálni. S mivel a kommunikációban és annak alkalmazásában, valamint az értékesítésben, hátrányban vagyunk a versenytársainkhoz képest, ezt a különbséget az azonos vásárló közönség is megérzi. Így a vásárlók az általunk kínált árnál magasabbért is hajlandók a versenytársunknál vásárolni, így növelve tovább a köztünk lévő távolságot. A vevőink, ugyanis mindig az erősebbhez fognak húzni, vagyis ahhoz, aki a saját erejét jobban képes prezentálni. Ilyen helyzetben, ezért teljesen más taktikát kellene választanunk, hogy megvalósíthassuk a stratégiánkat. Ezek megléte nélkül viszont ne is bocsátkozzunk inkább küzdelembe senkivel, ha nem próbáljuk a meglévő vevőkörre koncentrált kommunikációval, őket megőrizni és az általuk nálunk elköltött pénz mennyiségét növelni.

Népszerű bejegyzések