A 2016-os futball Európa bajnokság stratégiai és taktikai elemzése

 A 2014-es labdarúgó világbajnokság stratégiai öröksége

Minden egyes korszakban alkalmazott sportstratégiák és taktikák, tökéletes lenyomatai az adott kornak. Így a nagy sport világesemények története, egyben jól leírja azt is, hogyan változott a stratégiai és a taktikai gondolkodásunk, az adott időszakban. A világ legnézettebb sporteseményei a futball tornák – ami, hogy 30 év után végre a mi válogatottunk is ott lehetett egy nagy nyári tornán, rávilágított arra, hogy Magyarországon, legyen bármilyen a politikai berendezkedés, a labdarúgás mégiscsak vallás – kiváló módon szemléltetik ezeket a változásokat.

Már a 2014-es labdarúgó világbajnokságon szembetűnő volt, hogy a spanyolok tiki-taka taktikai rendszerének leáldozása után, számos kisország vált egyszerre versenyképessé. Emiatt a piacvezető csapatoknak, a stratégiájuk megvalósításához számos, a konkurensektől függő taktikát kellett kialakítaniuk. Már nem létezett többé a „játsszuk a saját játékunkat” elv. Ezt kitűnően mutatta a brazil labdarúgó válogatott katasztrofális elődöntő béli 7-1-s veresége a németektől, amit a bronzért folyatott mérkőzésen a hollandok könnyed 3-0-s diadala tetőzött be. A futballban új korszak nyílt, ami egyeseknél saját történetükkel, tradícióiikkal szembeni identitás válságot is hozott.

A németek győzelmét éppen az hozta meg, hogy mind a futball stratégiák, mind a taktika területén képesek voltak a megújulásra. A német stratégia alapjait a következőképpen lehet megfogalmazni: saját játékstílus, filozófia építése, - ezzel a legjobb hagyományaikat sikerült újra írni, amit a tökéletes fizikai állapot és a végsőkig való küzdelem jellemez. Ezt jól mutatta a döntő béli és az Algéria elleni hosszabbításos győzelem is. Taktikában, pedig a meglévő játékelemek igazítása az ellenféléhez, így különböző variánsok használata, akár egy mérkőzésen belül is, amit a legoptimálisabb logisztikai háttér felépítése, a legjobb erőnléti állapot eléréséhez, tett többek között lehetővé.

Ezt a komoly kutatásokon és tudáson alapuló előnyt, úgy nézett ki az Európa bajnokságon sem fogja egyik válogatott sem behozni. A németek, ezért győzelmi reményekkel érkeztek a versenyre, aminek a házigazda franciák és a statisztikák alapján a spanyolok mellett, a legnagyobb esélyesei voltak. Azonban ma már azt a tudást, ami az előnyöket teremti, könnyen ki tudják elemezni, szoftverek, szakmai stábok segítségével. Így ha nem dolgozol folyamatosan az előnyök fenntartásán, akkor 2 év ma már a futballban is túl hosszú idő ahhoz, hogy ezek a versenyelőnyök ne olvadjanak el.

A taktika változása

A németek egyik előnyét, hogy a taktikát az egyes csapatokra szabva, más-más stílusban és elképzelésekkel tudtak játszani mérkőzésről mérkőzésre, mindenki más is megtanulta. Ennek köszönhetően sokszor az ellenfél taktikájának kioltására, elrontására törekedtek a csapatok. Elsősorban a hibákat kihasználva igyekeztek, az ellenfél játékmódjára reagálni az együttesek. Így igazán nagy különbségű győzelmek is csak súlyos taktikai hibák sorozatából születtek. Inkább hibázott többet egy csapat, mintsem játszotta túl a másik őket. A magyar válogatott kiesése is a nyolcad döntőben jól mutatja ezt. Egy szabadrúgásnál elkövetett hiba miatt a belgák gyorsan vezetést szereztek. Így olyan játékra kényszerültünk, amit korábban nem játszottunk, túlságosan kinyíltunk és már fizikálisan sem bírtuk a rendszeresen magas szinten játszó játékosok, 3 naponta tétmérkőzéseken történő terhelését. A 2016-os Európa-bajnokság fő jellemzője, a biztonsági megoldásokon alapuló, türelmes játék volt, amely az ellenfél hibáinak kihasználását célozta, nem pedig a hibák kikényszerítését vagy az önálló kezdeményezést részesítette előnyben.

Európa braziljai

Míg a világbajnokság súlyos identitás válságot hozott a braziloknál, amit azóta sem tudtak kiheverni a 2016-os Copa American már a csoportkörben kiestek, addig Európa braziljai a portugálok, az eredményesség érdekében újra írták ezeket a hagyományokat. Ezért nagyon fontos a saját történetünk, ami a portugáloknál egy játékosban Cristiano Ronaldoban testesül meg igazán. A saját történetünk, identitásunk mindig olyan vezérfonal, amivel tudjuk magunk pozícionálni a piacon, s fenn tudjuk tartani a figyelmet. Mindig érdekes, hogyan módosul ez a pozíció, hogyan írjuk újra ezt a történetet.

Fotó forrása: indianexpress.com

Cristiano Ronaldo a gyors, kreatív, látványos támadó futball portugál ikonja. Valljuk be Messi nem tudja ily módon megtestesíteni ugyanezt az argentin stílust, mint annak idején Maradona, hiányzik belőle hozzá, bármilyen jó játékos is, valami karizma. Messi alárendeli ugyan magát a csapat érdekeknek és sokszor ezt hozzák fel nála pozitívumként, de a válogatott béli kudarcok sora bizonyítja, hogy egy csapaton belül nagyon fontos vezéregyéniséggé kellene válnia, ami a Barcelona sok szuper sztárja között, mint felelősség eloszlik. A Barcelonában, ha nem megy az egyik csatár sztárnak éppen, akkor még mindig lehet számítani rá, hogy mások a csapatból majd megoldják ezt a feladatot. Cristiano Ronaldo viszont pontosan, jól felépítve testesíti meg ezt a szerepkört a csapataiban, amit az EB is bizonyított. A döntőben a korai sérülése után, a második félidő hajrájában visszatérve a kispadhoz, amolyan másodkapitányként tüzelte a csapatot, vagy a lengyelek elleni büntetőpárbajban ő volt, aki meggyőzte egyik játékostársát arról, hogy ő is legyen az első öt rúgó egyike. A Cristiano által megtestesített portugál foci azonban igazán csak a magyarok elleni csoportmérkőzésen csillogott. Ennek parádés példája a sarkazós gólja, ami miatt a portugálok Európa braziljai. Ugyanakkor a magyarok ellen játszott mérkőzés volt az, ami a portugál tradíciókat segítette újra értelmezni.

A hagyományos portugál erények a gyorsaság, a labdabiztosság, a kreativitás, nem hoztak sok eredményt a csoportkörben. Az tökéletes védekező futballt játszó Izlandnak, sikerült egyenlítenie, s nem tudta győzelemre váltani a mezőnyfölényt a portugál csapat. Ausztria ellen is hasonló volt a helyzet és az is pech volt, hogy Ronaldo a legnagyobb esélyüket, a 11-est kihagyta. A magyar csapat elleni győzelem az utolsó körben már kényszer volt, hogy ne fenyegesse őket a kiesés veszélye. Ennek megfelelően is játszottak és ez mutatott rá a fő gyengeségeikre. A portugálok, ahogy dominálni igyekeztek a mérkőzésen, rések nyíltak a védelemben, amit a magyarok távoli átlövésekkel, a végén gyors kontrákkal igyekeztek kihasználni. Az EB leggólgazdagabb mérkőzése 3-3 mutatta meg a portugál erényeket is, Cristiano két látványos és nagy sebességen, lendületből végrehajtott góljaival. A másik csoportmérkőzés a végén lehetővé tette, hogy már a döntetlen is elég legyen a tovább jutáshoz. Azonban a kieséses rendszerben már teljesen más szellemű, más felfogású portugál csapat játszott, ezután a mérkőzés után. A megreformált védelem és az ellenfél játékmódját elrontani, annak hibáit kihasználni igyekvő játékmód, mutatta az egyik új portugál erényt. Ezek az erények természetesen egyrészt az edző felkészültségét, tudását, másrészt a játékosok tanulékonyságát dicséri.

Napjaink stratégiai és taktikai elvárásai

A kortárs labdarúgás és így az üzleti élet is a gyors tanulási és reagálási képességet várja el, az eredményesség érdekében. A portugálok a nyolcad döntőre átálltak a fegyelmezett csapatmunkára, a kreatív és támadó szellemű középályát átváltották, az átjárhatatlan középpályára. A céljuk elsősorban a középpálya közepének elfoglalása volt – mint a sakkban a centrum uralása - az első fázisban. A középálya uralásával a szélek felé terelték a játékot, hisz láthattuk, hogy az oldalsó beívelések a felállt védelmek ellen ritkán hoztak eredményt a labdarúgó tornán.

Fotó forrása: www.totalsportek.com

A portugálok ezzel, inkább a kis csapatok stratégiáját kezdte el alkalmazni a kiesés rendszerben, a dominanciára törő nagyok helyett. Az egyes csapatrészek között, mint az izlandiaknál gyakorlatilag nem volt hely, a játékosok egy körülbelül 10-12 méteres sávban helyezkedtek el, mindig a labda oldalára tolódva. A technikailag magasan képzett, labdabiztos portugálokat, így sem csellel, sem passzal nem lehetett átjátszani. S így az ellenfélnek a felállt fal ellen – amit szintén sok kis csapatnál láthattunk - akár kétszer-háromszor is át kell forgatnia keresztlabdákkal a játékot a két szabadon hagyott szél között. A beíveléseknél ugyanakkor arra kell számítania az ellenfélnek, hogy az eladott labdákból a szélvész gyors portugálok, azonnal kontrázni fognak, mint a magyarok ellen, a belgák. Szintén a magyarok belgák elleni, 4-0-s veresége mutatta meg, hogy a kinyílt védelmek, ahol területe van a gyors támadóknak az öngyilkossággal érnek fel.

A portugáloknak így sikerült olyan rendszert kialakítani, amiben a csapat gyengeségei rejtve maradnak, az erényeik pedig, amint lehetőség adódik rá, akkor érvényesülni tudnak. A legfőbb erősségük, az lett, hogy megpróbálják kihasználni az ellenfél esetleges hibáit. Míg a németek a brazíliai VB-n ezt az ellenfélhez alkalmazott taktikát, a játék dominancia jegyében igyekeztek alkalmazni, addig a portugálok már megelégedettek azzal, hogy az ellenfél hibáira építsenek. S az ellenfelek még a döntőben hazai pályán játszó franciák sem tudtak semmilyen működő taktikát kitalálni a portugál retesz ellen. Nem beszélve arról, hogy a franciák szintén hasonló játékmóddal múlták felül az elődöntőben domináns játékot mutató németeket, méghozzá 2-0-val.

Az új stratégia korszak a gyors reagáló képességre és az ellenfelek hibáira épít, a tökéletes biztonságot szem előtt tartva. Ahhoz azonban, hogy ez ne egy kis csapat, hanem egy Európa bajnok együttes stratégiája és ennek fényében alkalmazott taktikája legyen, szükség volt a játékosok magas képzettségi szintjére, ami a győzelmeket jelentette. S ez a magas technika képzettség még a hosszabbítás után következő 11-es rúgásokra is magabiztosságot kölcsönöz a játékosoknak.

Így az üzleti életben is a gyors reagáló képesség, a konkurensek lépéseire adott megfelelő válaszok és a magas egyéni képzettség kell, hogy jellemző legyen. A magyar csapat a szövetségi kapitány Bernd Storck személyében, - aki Dárdai Pál a kis csapatokra jellemző stabil védekezés, terület leszűkítés taktikáját építette tovább - megfelelő tudású vezető, ahhoz, hogy ezeket alkalmazni tudja. Jól látható volt a magyar csapaton, hogy milyen módon alkalmazkodik a különböző játékmódokhoz, játékhelyzetekhez, azonban a játékosok képzettsége, a versenyhelyzetekhez szokott terhelés hiányzik ehhez. A kieséses szakaszban pontosan ez a különbség rajzolódott ki az egy mérkőzéssel korábban még döntetlent játszó portugálok és közöttünk. Míg a mi játékosaink jobban elfáradtak, a magasszintű terheltségben, csökkent a koncentráció, több volt az egyéni hiba, addig a portugálok éppen emiatt emelkedtek ki, mert jobban bírták a többszöri hosszabbításos helyzeteket egyénileg.

Ezt a képességet, hogy egy versenyhelyzetben minél jobban teljesítsünk, még több energiát mozgósítsunk, csakis oly módon lehet elérni, ha folyamatosan ilyen szinten versenyzünk. Emiatt lenne fontos, amit a szövetségi kapitányunk is elmond, ha a játékosok jobb és rendszeres játéklehetőséget biztosító klubokban játszanának és a magyar klubcsapatok a nyári kampányidőszak közepére, augusztusra nem fejeznék be a nemzetközi kupa szerepléseiket. A cégek számára, pedig rendkívül fontos tanúság, hogy folyamatos kampányokkal, a nyári taktikai időszakra jellemző gyorsan változó, többféle lehetőséget kipróbáló kampányokkal kell jártasságot szerezni, ahhoz, hogy a kortárs stratégiai és taktikai rendszerek világában eredményesek legyünk.