Akik nem olvasnak
Mi történik, ha nem olvasó vevőid vannak
„A nyelvem határai a
világom határai.”
Ludwig Wittgenstein
Sok cég és
cégvezető, akik nem kommunikálnak rendszeresen, szinte mindig arra hivatkozik,
hogy az emberek nem olvasnak. Olyan gyors a világ, hogy csak átfutnak mindent a
neten és az életben is. Így természetesen nincs szükség folyamatosan megújuló
tartalmakra a cég és termékei körül, ha vannak jó fotók ezekről és jó árak,
megfelelő dizájnba ágyazva, akkor úgy is jönnek a vásárlók, mert látják, hogy
nívós, amit csinálunk és ezért majd tovább is ajánlanak minket. Hisz, ma olyan
a vásárló, hogy aki egyszer járt nálunk, az örök életre elkötelezi magát
mellettünk.
Ezeknek a
cégeknek sok ilyen típusú, nem olvasó vevőt kívánok, mert jól tudni, hogy, akik
félinformációk alapján döntenek és egy-egy szövegkörnyezetből mindig csak a
számukra előnyös részleteket emelik ki, azoknál macerásabb és hálátlanabb vevő
nincs.
Milyen az a vevő, aki olvas?
A
felgyorsult világban is igaz azonban, hogy az információk nagy részét
olvasással tudjuk csak elérni. Így mivel ma már az információk nagyon gyorsan
változnak, rendkívül fontos, hogyan tudjuk feldolgozni azokat. S itt is igaz,
az, ami mindenütt az életben, hogy minél többet gyakorlunk valamit, az annál
jobban megy. Aki többet olvas és rendszeresen olvas összetettebb szövegeket is,
az sokkal könnyebben dolgozza fel az információkat és látja meg a bennük rejlő
lehetőségeket. Az információáradat ellen nincs más védelem, csak az értő
olvasás.
A
hétköznapjainkban is, s nem csupán a kommunikációnkban, hanem a hétköznapi
tevékenységünkben is megfigyelték az olvasás jótékony hatását. Azok a háziasszonyok,
akik jól tudnak olvasni és rendszeresen meg is teszik ezt, ők sokkal jobban utána
járnak egy-egy információnak, s ily módon, jobban gondját tudják viselni a
családjuknak. Ők lesznek azok, akik figyelnek a helyes táplálkozásra, a
higiéniára és a betegségek megelőzésére. Ráadásul a jól és rendszeresen olvasó
édesanyák igen kedvezően tudják befolyásolni a gyermekeik szellemi fejlődését.
S ezek a gyerekek lesznek, azok, akik sikeresebbek és így sokkal jobb vásárlói
lesznek azoknak, akik tisztelik az írást és az olvasást.
Egy kép nem ér fel ezer szóval
A mondás, - ki hinné - valójában egy ügyes PR munka eredménye. Ám sok nem olvasó ember a zászlajára tűzte,
azzal, hogy ez egy nagyon régi mondás, megerősítve mindenkiben, hogy inkább
csak dizájnnal és képekkel kommunikáljunk. Természetesen a mondás, a vizuális
kultúra tömegszerű elterjedéséhez kapcsolódik, az írott szavak hosszú évezredei
alatt senki sem gondolta, hogy fel kellene cserélni a komplex megértést, csupán
a látásra.
A
"Használjon képet. Ez felér ezer szóval." mondás az Amerikai Egyesült
Államokban, egy 1911 újságcikkben jelenik meg először, amiben Tess Flandria szerkesztő
az újságírás és a nyilvánosság kapcsolatáról értekezik. Majd egy hasonló mondat
bukkan fel pár év múlva az ohiói Piqua Auto 1913-as hirdetésében: „Egy
pillantás többet mond ezer szónál".
A kifejezést
véglegesen Fred R. Barnard vezette be a köztudatba egy hirdetési szaklap nyomdásza,
aki ezzel akarta elérni, hogy a reklámokban használt képek megjelenhessenek az
utcai autók oldalain is. 1921. december 8-án tette fel a kérdést, egy hirdetés
címében: "egyetlen pillantás többet ér ezer szónál?”
Majd 1927.
március 10-én újból felbukkan a kifejezés Barnard reklámjai révén: "Egy
kép felér tízezer szóval." Itt azonban már egy ügyes fogással, úgy jelöli,
mintha egy régi kínai közmondás lenne. Azzal, hogy történelmi távlatot és
történetet kölcsönzött a szlogennek, lassan elterjedt a kifejezés Amerikában. Sőt
Frederick R. Barnard, hogy még jobban színezze a sztorit, néha azt is
állította, hogy a kifejezés forrása, egy híres japán filozófus. Ezzel is az
ázsiai bölcsesség eredetére utal, s hogy ott a jelek, képszerű írása miatt
alakulhatott már ki olyan régen ez a bölcsesség, amit mi csak most értünk meg.
Azonban a
kifejezés mögött nem húzódik valójában semmilyen mélyebb tapasztalat, vagy
filozófia, hanem egy egyszerű reklámszöveg, amit egy identitás PR a magasba
emelt. A valóságban ugyanis az agyunk számára, anélkül hogy verbális kifejezést
az az szót kapcsolnánk hozzá, teljesen értéktelen egy kép. A képet csak fogalmakon,
szavakon keresztül tudjuk megérteni, amit elhelyezünk egy retorikai, grammatika
térben, így csatolva hozzá jelentést. Enélkül a fordítói, agyi tevékenység
nélkül a képnek nincs jelentése.
Sok ember számára ez a mondás – ami ugye csak reklám - az, ami vigaszt
nyújt, amikor a képregények, a tévé és egyéb tevékenységek náluk háttérbe
szorítják az olvasást. A szélesebb, magasabb rendű megértést csatolják ezzel a
reklám dumával a képekhez, így mentve fel maguk a nem olvasás alól. Viszont, ha
túl sokat találkozunk csupán vizuális elemekkel a tévében, az interneten és
keveset olvasunk, akkor biztosan nem fejlődik az olvasási, logikai, érvelési és
fogalmazási készségünk. S természetesen ezzel párhuzamosan csökken a megértési
szintünk, s az a képességünk, hogy ne hasonlóságokban, nyelvi közhelyekben
gondolkodjunk, hanem a nyelv által jobban megismerjük a világot.
Az olvasó ember többet megért maga körül a világból
Az olvasás
szoros összefüggésben van a megértéssel, ami az ember fontos antropológiai
sajátossága. Az olvasott szavakhoz és a mondatokhoz ugyanis, ahhoz, hogy
megértsd ezeket, rengeteg emlék és tudás kapcsolódik. Mindenki számára az
olvasáson keresztül kirajzolódik a saját története, a saját szövegei, amin
keresztül látja és érzékeli a világot maga körül. Minél inkább olyan szövegeket
olvasol, ami kitágítja a világodat és új összefüggésekbe helyezi azt, annál
többet értesz meg a magad körül zajló eseményekből, annál tágabb perspektívába
és összefüggés hálóba tudod helyezni azt, a közhelyek és általánosítások
helyett.
Nyilvánvalóan annál szélesebb ez a
perspektíva minél több könyvet olvasunk, olyan könyveket, amik bonyolultabb
történeteket, elméleteket fognak át. A könyvolvasók száma azonban rohamosan
csökken, ma már jóval a lakosság negyven százaléka alatt mozog. S ez a
hiányosság egyre látványosabban rajzolódik ki az élet számos területén. A
skandinávok, akikről tudjuk, hogy igazán a PR munkára építik a gazdasági
tevékenységük, olvasnak a legtöbbet és a déli mediterrán tájakon élők, aki
többet gyönyörködnek a jó időben, sokkal kevesebbet.
Ma már sajnos az értelmiségiek sem
állnak túl jól az olvasással. Egyre inkább kell azzal szembesülni, hogy a
középiskolások mellett már az egyetemisták is gyakran komoly olvasási nehézséggel
küzdenek.
Az agyunk gondoskodik rólunk
Ahhoz, azonban hogy egészséges, komplex, boldog életet éljünk, sok minden
szükségeltetik, az egyik alapvető dolog azonban agyunk megfelelő működése. Az
éles elme és a jó agyműködés tulajdonképpen ugyanolyan fontos, mint a légzés
vagy az emésztés, hiszen ezáltal vagyunk képesek örömet találni az életben,
valamint segíteni másoknak is, - akár az értékesítéssel is - hogy elérjék a
céljaikat. Azonban, ahogy a gyomrunknak, ha megéhezik szüksége van táplálékra,
ugyanúgy az agyunk sem képes
önmagát formában tartani. Nekünk
magunknak kell folyamatosan formában tartani és munkára fogni az elménket. Pontosan,
ezért is fontos egy cég életében a folyamatos kommunikáció, hogy a cégünkről
való gondolkodásunk is mindig friss és mások számára is vonzó legyen.
Sok olyan tevékenység van, ami kimondottan
ajánlott agyműködésünk formában tartásához, az egyik ilyen a sakk, a másik
legfontosabb, pedig az olvasás.
Miért is olyan fontos az olvasás?
Az olvasás,
amint azt számos kutatás és tanulmány igazolta elsősorban azért fontos, mert nyugtatóan hat az
idegekre, ezáltal agysejtjeinknél sokkal később jelentkeznek az elhalás jelei. Ugyanakkor, ha
olvasunk az serkentőleg hat az agyunk működésére. Olvasás közben ugyanis, sokkal
jobban stimuláljuk az elménket, mint TV-nézés vagy zenehallgatás közben.
Neurológusok, amikor figyelték, tesztelték az agy működését, azt látták, hogy míg
az olvasás közben az agy a szavakat jelentéssé formálja össze, az számára igazi
kihívást jelent. Míg a betűk szavakká, a szavak, pedig jelentéssé állnak össze,
ebben a folyamatban döntő szerepe van az intelligenciának. A szavak önálló
jelentése önmagában nem érne sokat, ezeket fel kell fogni és értelmes mondatokká
kell rendezni a szavakat. Az olvasás, így elsősorban abban segít minket, hogy
agyunk friss, éles maradjon és az intelligenciánk folyamatosan növekedjen.
Az olvasással erősítjük a memóriánkat
A másik fontos tény a vásárlási
folyamatban, hogy a mai kor vevője már túlságosan sok információval
rendelkezik, sok adatot vet össze a döntéséhez. Ahhoz, hogy a legjobb döntést
hozza viszont emlékeznie kell és különbséget kell tudnia tenni az információk
tartalma között. A nem olvasó vevők általában ott költik el a pénzük, ahol
elfáradnak a vásárlás folyamatában, és azért emelnek ki egyetlen elemet,
legtöbbször az árat, hogy a döntésüket legalizálják az agyuk számára. Ezek a
vevők, azonban, mivel „nem olvasó” döntési mechanizmussal rendelkeznek sohasem
maradnak lojálisak hozzánk. Később az alacsony ár mögött egy sor negatív jelet
fedeznek fel, amit biztosan meg is osztanak az ismerőseikkel.
Ez a folyamat is teljesen logikus, az olvasó
embernél az agya arra kényszerül, hogy ne csak felfogja, de meg is jegyezze a
szavak jelentését. Az olvasás nagy koncentrációt igényel, ahhoz, hogy minden
egyes szó a helyére kerüljön és ezekből kirajzolódjon a jelentés. Mivel az
olvasás közben folyamatosan koncentrálunk, figyelmünk sem lankad, hanem egyre inkább
erősödik.
A
filmnézés, a zenehallgatás miért nem olyan hasznosak, mint az olvasás? Azért, mert miközben nézünk, illetve hallgatunk
valamit, az információk feldolgozott formában érkeznek az agyunkba. Sokszor
mondjuk, azért TV-zünk, vagy hallgatunk zenét, mert fáradtak vagyunk. Azonban
ez egy ördögi kör, mert minél inkább lanyhul az agyi tevékenységünk, csökken a
memóriánk, annál inkább fáradtabbak és enerváltabbak leszünk. A film és a zene
esetében nem kell megerőltetnünk magunkat ahhoz, hogy felfogjuk a látottakat,
hallottakat. Míg filmet nézünk, vagy zenét hallgatunk, a képzelőerőnk sokszor parlagon
hever. Ellenben olvasás közben agyunk mindig a megfelelő információk után
kutat, a megfelelő információ, azért nagyon fontos, hiszen csak ezáltal kapjuk
meg az olvasott szöveg tökéletes jelentését. Az agyunk ugyanis minden esetben
megkeresi, kitölti az információk között az üres részeket, jelentéssel ruházza
fel azokat, még ha nem is tökéletesen értünk valamit. A képzelőerő, az, ami fontos
szerephez jut ilyenkor, ami nélkül agyunk nehezen rakna össze bármit is. S
pontosan, ezért már gyér szókinccsel is érdemes elkezdeni idegen nyelven olvasni,
mert az agyunk segít nekünk, hogy egyre többet értsünk az adott szövegből. Így
a képzelőerő hatványozottan fejleszti a szókincsünk is. S emiatt van az is,
hogy míg olvasva nagyon sok mindent megértünk idegen nyelven is, mert az agyunk
az olvasás révén egy sor feladatot megold helyettünk, addig a hangzó
szövegértése és a beszéd sokkal nehezebben megy.
Ha olvasunk, könnyebben gondolkodunk önállóan
Az olvasási folyamat közben erősítjük
a saját kommunikációnkat, elolvassuk a szót, felfogjuk mit jelent, összerakjuk
az információkat és ezután lépünk tovább a következő szóra. S mindez a
másodpercek töredéke alatt történik, viszont ha nem értjük meg teljesen egy-egy
szó jelentését, akkor agyunk nem enged továbblépni. Annak a segítségével, hogy
erőltetjük az értő olvasást, erősödik a gondolkodásunk, bővül a látókörünk és
egyre több információt leszünk képesek befogadni, átültetni saját életünkbe is.
Az olvasással nő az intelligenciánk,
elménk erősödik, minél többet gyakoroljuk az információbefogadásnak ezt a
folyamatát, annál könnyebben boldogulunk a ránk zúduló információ áradattal. Emiatt
is fontos, hogy állandó munkára fogjuk agyunkat, ne hagyjuk, hogy idő előtt
elbutuljunk és ezért is fontos, hogy a folyamatos kommunikációval megszerezzük
a sokkal jobb minőségű olvasó vevőket. Az olvasó vevők, ha számukra releváns tartalommal
rendelkezünk, ugyanis sokkal jobban megőriznek bennünket az emlékezetükben és
lesznek majd megfelelő szavaik is az ajánlásokhoz. Kezdj bele még ma a
folyamatos és tartalmas kommunikációba, ami a munkádat is jellemzi, építsd fel
ehhez a történeted és a stratégiád, mert az olvasó vevőid sokkal jobban
meghálálják ezt neked, mint azoknak a nem olvasó vevők, akik csak a képek erejében bíznak.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése