Kövess:

vasárnap, január 17

A közösségépítés napjainkban - Stratégiai alapok

Mit jelent ma a közösségépítés? 

 
A közösségépítés fogalmát a mindennapi alkalmazásban egyre inkább félre értik. Köszönhetően elsősorban a közösségi média platformoknak, amelyek látszólag közösségeket hoznak létre.

közös építés a közösség
Holott a közösségi média valójában csak nagyon laza halamazokat generál az érdeklődési körök mentén. Egy-egy ember pontosan, amiatt mert több dolog is érdekelheti egyszerre, éppen emiatt sok halmaznak is a részese lesz ugyanabban az időben.

A hasonló érdeklődési körök alapján létrehozott, online halmazok azonban semmiképpen sem tekinthetők valódi közösségeknek. A valódi közösségek kialakulásához ennél jóval több kell.
 
egy halmaz tagjaként
Ezek az érdeklődési körökön alapuló halmazok ugyanis kiváló célpontjai lesznek a reklám tevékenységeknek. Természetesen a közösségi média segítségével is vannak, jó ügy érdekében szerveződő valódi közösségek.

Azonban minden ilyen csoport ezekben a rendszerekben azonnal célcsoporttá is válik, a közös jegyek alapján. Az algoritmusok, a kereső robotok egyszerűen így működnek, mert így lettek programozva.

Azonban a közösségi média csakis a kommunikációt, a szervezési munkát segíti a közösség építésben és nem önmagában a virtuális térben létrejövő csoport teremt közösséget. A valódi közösségekhez, ennél jóval többre van szerencsére szükség, de a létrehozásukhoz a technikai lehetőségek jelentősen megnövekedtek.


A közösségeket teremtő koncepció

 
A közösségépítés egyébként már régóta kritikus koncepciója a társadalomtudományoknak. Ebben kulcsszerepet játszik a növekvő gazdasági egyenlőtlenség, a természeti és emberi katasztrófák és a XXI. században megjelenő hadviselési módok, amelyek ma már éppen közösségeket és nem hadseregeket támadnak. A világon végig söpörő járványok, amelyek méginkább elszigetelik az embereket egymástól.

klíma katasztrófa
Megannyi társadalmi és gazadasági jelenség, ami a túlélésre sarkallja az egyént, egy-egy adott szituációban, akár másokkal szemben is. A katasztrófa egyénkáénz való túlélése, szemben mondjuk az önfeláldozó segítséggel.

Ugyanakkor a klímakatasztrófa arra ösztökéli az emberiség egészét, hogy összefogjon a Föld megmentésének érdekében. A járványok, a természeti katasztrófák, amik mindekit sújtanak, ugyanis éppen a klíma változással vannak szoros összefüggésben.

A fogyasztói társadalom koncepciója, a klíma változással gyakorlatilag az érvényét veszítette. Az egyén fogyasztása, a saját élvezetek hajszolása ugyanis egyre inkább az egész emberiség létét fenyegeti.

A fogyasztás mindenhatósága, az erre épülő kialakult életvitel szenvedett óriási léket a pandémia időszakában. Az utazások korlátozása talán az egyik legszembetűnőbb elem, ami a globális világ veszélyeire figyelmeztet. Nemcsak feléljük, a még érintetlen természeti területeket, de a járványt okozó baktériumokat is gyorsan el tudjuk terjeszteni a világban.

A közösségi tudatot, a közösség építést, azok valódi értékekre történő építését pontosan emiatt, nagyon alaposan újra kell defíniálnunk  széthulló társadalmi szegmensekkel, népcsoportokakkal, érdek csoportokkal szemben.
 
 
 A közösség új fogalmi keretei

valódi közösség
A közösség számára egy új fogalmi keretre van szükség mind az elmélet és a gyakorlat szempontjából. Újra kell gondolni a közösségeket a technológiai változások és a globalizáció, a világban zajló trendek szerint. 
 
A valódi közösségek ugyanis mindig erőforrásokat hoznak létre. Olyan humán és egyéb erőforrásokat, amik a kitűzött célok megvalósítását segítik. Emiatt fontosak a közösségépítési stratégiák.  A minél több, minél jobban működő közösség ugyanis komoly erőforrásokat jelent a társadalomban.

Ráadásul ezek a közösségek egészen új tudás formákat is létrehoznak a csoporton belüli együttműködéseknek köszönhetően. Emiatt a valódi közösség, a megosztáson alapulú tudás révén, egy sor a kisebb vagy nagyobb társadalmi rétegeket érintő problémákra is megoldásokat kínálnak.
 
egy halmaz tagjakéntMa minden azt bizonyítja, hogy az egyre jobban terjedő vírusok, a lakóhelyüket elhagyni kénytelen menekült áradat, a szegény városi környékek, a törzsi népek, s ezen csoportok generálta jelentős problémák megoldása kulcsfontosságú. 
 
A nemzetközi vállalatok hatalma, valamint a közegészségügyi szervezetek súlyos erőforrás hiánya velük szemben, mind-mind azt bizonyítják, hogy az emberek önszerveződő csoportjai tudnak a leghatékonyabbak lenni, saját problémáik kezelésében. Így  ma nyugodt szívvel elmondható, hogy a helyi közösségek tartalmazzák azt a magot, ami a kívánatos jövőt rejti magában. 
  

Segítsd és támogasd a közösségeket, a civil szerveződéseket


Ezért fontos segíteni a közösségeket mindenfelé, mert ők képesek újjáépíteni a gazdasági struktúrákat, ha megfelelő bennük a szellemi erő és összefogás. Pontosan ezért az egyik kulcskérdés a helyi közösségek, mert a megfelelően kidolgozott közösségi lehetőségek csökkentik a háztartások költségeit, csökkentik a függőséget másoktól és javítja a közvetlen környezet minőségét és elősegíti a közegészségügy fejlődését is.

valódi közösségA helyi közösségi stratégiák segítik az erőforrások felhasználási hatékonyságát. Igyekeznek a lakhatási lehetőségeket, az élhető környezetet az emberek minden korosztálya számára biztosítani. Sok helyen az állami és gazdasági apparátusokkal ellentétben, a jövedelmek, a versenyhelyzet mobilitását is sokkal jobban biztosítják. 
 
Ugyanakkor minden közösség számára fontos az egyediség, az egészséges és biztonságos környék. Egyre jobban összpontosítva a föld, valamint közvetlen környezetünk megőrzésére, értékeinek újrahasznosítására, ezeknek a feltétlen tiszteletére nevelve az utókort. 
 
Ezek a tényezők együttesen, mind-mind növelik a közösség erejét. Az erős fenntartható közösségek támogatása mind a városi, külvárosi és vidéki területeken, egyre fontosabb. Ezért van égető szükségük az intelligens növekedési stratégiákra. Az üzleti célú online célcsoport képzéssel szemben, a közösségeket valódi célok érdekében történő tenniakarás jellemzi.


 Új koncepciók a közösségépítésben

 

A közösség erőforrás, olyan erőforrás, amely táplálja a jó tervek megvalósítását, ezért van szükség néhány költséghatékony marketing stratégiára, hogy fel tudd építeni vagy támogatni a közöségeket. 
 
közösségek építéseA jól átgondolt stratégia, az ehhez párosuló taktikával szilárd eredményeket hoz. A kreatív marketing programok célja, hogy a közösségnek legyen saját története. A közös történetek, a közösen elért célok és a megvalósítás élménye, mind olyan tradíciót épít, ami lehetővé teszi egy-egy közösség hosszabb élettartamát.
 
Mindenki számára elfogadható célok és ehhez tisztázott alapfilozófia. Ma már fontos taktikai elemként, ehhez egyesíteniük kell magukban a közösségi média erejét és ezzel elérni a közösség bevonását a kezdeményezésekbe. Azonban egy erős küldetés tudatra mindenképpen szükség van ehhez.

A járvány időszakban, az idősek támogatása, számukra a bevásárlások elintézése vagy az összefogás révén ingyen étkezési adagok biztosítása a rászorulóknak, mind-mind olyan akció volt, amik bár rövid élettartamra szerveződnek, de sokaknak, akár a túlélést is jelentette ez a támogatás. 
 
Az ilyen vészhelyzetben nyújtott anyagi és munka segítség, a társadalom egészen eltérő pontjaihoz tartozókat is összekötötte. Egy azonos gondolatimag jellemezte viszont a tagokat kivétel nélkül, ami összekötötte őket, ez pedig az erős szociális érzékenység.

valódi közösségEnnek a kreatív koncepciónak a kialakításához, szükség van arra, hogy jobban megértsük a közösségek filozófiáját és céljait. Vajon mit is szeretnének pontosan a közösségek és mit tesznek azért, hogy elérjék a céljaik? 
 
Elég erős és innovatív gondolatok szükségesek ahhoz, hogy az érdekek mentén széthulló társadalomban, fontos filozófiai alapokra épülő cselekvési tervek szülessenek. A közösségépítés, még ha az éppen a virtuális térben történik is, ugyanis csakis, a gyakorlatban nyer létjogosultságot, minden megvalósítatlan elmélet nem visz minket közelebb az eredményességhez.

tudásbázis
Azonban elvitathatatlan az a tény, hogy kizárólag ma már kizárólag egy jól megalapozott tudásbázis segítheti a közösségépítést. Időszakos rendezvények vagy akciók nem szülnek erős közösségeket, így megfelelő erőforrásokat sem, ahhoz hogy elérjék a céljaik. Reméljük a  pandémia szülte alkalmi, segítő közösségek is tovább tudnak élni valamilyen formában.
 
A közös tudás, az azonos gondolkodás kialakítása, viszont ezért nagyon fontos tényező a közösségépítésében. A közösségépítés kiinduló pontja mindig tudásalapú, az azonos gondolkodás, az ebből születő új tudásalakzatok a valódi alapjai a mai közösségépítésnek. 
 
Erre a közös tudás felépítésére most két esettanulmányt nézünk meg a nemzetközi gyakorlatból. Ezek jól megvilágítják, hogy a tudás felépítése és a közös gondolkodás kialakítása milyen eredményeket hoz. Azért ezeket a példákat mutatjuk be, mert ezek a kortárs közösségépítési filozófák és módszereket követik. Nem spontán, hanem nagyon is tudatos közzöség kilakításról és annak felépítéséről van bennük szó.


Az olvasás valójában közösségi élmény és nem magánügy


az olvasás közösségiélmény
Az olvasás az önképzés legfontosabb eszköze. A technikai eszközök elterjedésével természetesen egyre jobban kialakultak a vizuális és audió oktatási anyagok is. Azonban ezek egyike sem képes az agyat olyan tevékenységre, a gondolkodás olyan mértékű átstruktúrálására sarkallni, mint az olvasás.

Az olvasás, az agy számára valódi gourmet fogás, az egyéb csatornákon elérhető gyors éttermi megoldásokhoz képest. Azok, akiknél az olvasás rendszeres tevékenység, sokkal fogékonyabbak a közösségi gondolatok befogadására. Míg a nem olvasók sokkal könnyebben hiszik el az összeesküvés elméleteket, és hogy a társadalmi tevékenységek valódi célja az ő kizsákmányolásuk.

Az olvasás, a tudásépítésben, s természetesen minden stratégiában, így a közösségek felépítésében is fontos szerepet játszik. Erre a már évszázadok óta a legjobban működő példa, a Biblia olvasása és annak értelmezése. Számos vallási csoport közös tevékenységének az alapja a szent írások olvasása és értelmezése.
 
Az olvasás a közös gondolkodás megteremtésének az alapja. A közösségépítésben, ha komoly tudásépítés helyett, szubjektív egyéni vélemények és csupán aktuális érdekek vezérlik a csoportot, sohasem valósulhat meg a közöss felégépítés. 
 
egy halmaz tagjakéntAz ilyen rövid távú célokért létrejövő "érdek csoportok" - még ha a cél nemes is, például a gyerekek óvodájában a játszótér felújítása - mindig nagyon hamar meg is szűnnek. Ráadásul az egyetlen konkrét tevékenységen kívül semmiféle szellemi kapocs nem is alakul ki köztük.

A közös térben és időben lezajló csoportképződések, a megfeleli közös filozófia nélkül, így nem is teremtenek közösségeket. Ezeket nem is hívhatjuk közösségeknek, csak különböző típusú csoportoknak.

 

 

Közös tudás, közösség kialakítás 

 
Az olvasás fontosságának a népszerűsítése ma már a virtuális világok galaxisában, egyre nehezebb feladat. Az olvasás megszeretettésében azonban éppen az iskoláknak és a könyvtáraknak kellene, elöljárniuk. Ennek innovatív példái a gyakorlatban nálunk még nagyon hiányoznak mind a nyilvános könyvtáraknál, mind az iskolai gyakorlatban. 
 
Két híres holland példát említenénk meg erre az innovatív közösségépítési, a nyitott könyvtárak koncepcióra, ezekről a jól körülírható és bemutatható területekről. Az első példa az úgynevezett „Stalwart” – magyarul rendíthetetlennek lehetne fordítani - olvasók, amit Hans van Duijnhoven könyvtáros irányít.

valódi közösségA Stalwart olvasók nem egy hagyományos könyvklub, hanem a közösségi olvasás eszménye. Olyan könyvek gyűjteményét hozta létre a könyvtáros, amik önmagukban is segítik a közösségépítést. 
 
Minden tagnak, minden héten el kell olvasnia egy könyvet, de mindenki szabadon választhatja ki, hogy melyiket a gyűjteményből, nem mindenkinek kell olvasnia ugyanazt a könyvet. Egyszer egy hónapban, pedig összeül a közösségi olvasó csoport és megbeszélik az olvasott könyveket.
 
A projekt 2012 szeptemberében indult, és egy évig tartott. Azonban, mivel nagyon pozitív volt az élmény, a csoport tagjai azóta is rendszeresen összejönnek. Ez a közösen meghatározott témakörben történő gondolkodás, főként az emberi, közösségi dolgokról, ma olyan óriási hiánycikk, hogy már csak ementén is lehet erős és összetartó közösségeket építeni.

az olvasás hatása
Az egyik új eleme a Stalwart olvasók közösségének, hogy tevékenységük túl nyúl a könyvtár határain is, már közösen látogatnak el színházi előadásokra is, természetesen, ha van kapcsolata valamelyik olvasott könyvvel. Az olvasás, a művelődés és gondolkodás szeretete hozott létre egy közösséget, akik nyitottak voltak arra, hogy ne magánügyként kezeljék az olvasás élményét, hanem megosszák azt másokkal is. 
 
Így az olvasásnál jóval többet kaptak, az együttgondolkodást egy, a vezető könyvtáros által meghatározott tartalmú, azonos szellemiségű könyvek között. Ezek az első kezdeményezések egyre népszerűbbek lettek világszerte. Ilyen alapokon a világ számos pontján kialakultak, létrejöttek kisebb-nagyobb olvasó közösségek.
 
Talán nem véleletlen, hogy mint történetet az ilyen közösségi könyvklubok működését, több hollywoodi film is beemelte a dramaturgiájába. S minden ilyen történetben az egyének, - a közösség résztvevői - a közös olvasás és élmények révén jelentős változásokon mennek át. Ezek a változások, mivel mind az olvasáshoz, új gondolatok megsimeréséhez kötődnek, s az egyén számára mindig pozitív irányba mutatnak.


Kortárs gondolatok és filozófia, a pozitívabb jövőképért


az olvasás közösséget épít

A második példa egy szintén innovatív közkönyvtári közösség, akik a "Bölcsesség a válság idején" nevet adták maguknak, Marina Polderman könyvtáros vezetésével. 

 

A könyvtáros vezetésével ebben a körben, munkanélküliek gyűltek össze, hogy 2013-ban hét hónapig beszéljenek át közösen a könyvtáros által kiválasztott könyveket. 

Az olvasás középpontjában a 21. századi filozófus Alain de Botton egyik könyve állt. Alain de Botton műve: A filozófia vigasza címen jelent meg magyarul.


Alain de Botton a könyvében komolyan vette és visszaállította jogaiba a régi görög filozófiaszemléletet. "Ahogy az orvostudománynak semmi haszna, ha a test betegségeit nem űzi el, ugyanúgy a filozófia is értelmetlen, ha a lelki fájdalmakat nem szünteti meg" - jelentette ki Epikurosz, az ókori bölcselő. 
 
Epikurosz kései utódainak a szellemében, vizsgált meg hat olyan boldogtalanság forrást, amely mindannyiunk számára ismerős - népszerűtlenség, pénztelenség, csalódások, fogyatékosságok, szívfájdalmak, nehézségek - és hat szellemes, szórakoztató, közérthető és mégis mélyenszántó esszében megvizsgálta, miképpen meríthetünk vigaszt ezekre a bajokra Szókratész, Epikurosz, Seneca, Montaigne, Schopenhauer és Nietzsche gondolataiból. 
 
egy halmaz tagjakéntA filozófia vigasza afféle mai "boldogságra vezérlő kalauz", amely rendkívül ironikus módon kezeli a csináld-magad könyveket, ez a mű is mintegy receptgyűjteményt ad a boldogtalanság elkerüléséhez. A csináld magad könyvekkel szemben viszont ez a könyv nem praktikus lépsek sorát, hanem a valódi változásokat előidéző gondolatok megreformálását tűzték ki célként.

Nyilvánvalóan a könyvnek, mint alapműnek, ami a boldogtalanság felszámolásáról szól, fontos mondanivalója volt a munkanélküliek számára.  A szövegek értelmezése segítette őket abban, hogy újból aktívvá váljanak és változzon az önbecsülésük.  Korábban senki sem gondolta volna, hogy filozófia könyvek ilyen hatékonyan segítik a munkaerőpiaci elhelyezkedést.
 
valódi közösségEz a történet is mutatja, hogy bármilyen közösségnek, még az alulképzetteknek és elesetteknek is a könyvek segítségével, ma a 21. században, is lehetősége van az igazán jó dolgok megőrzésére és továbbadására.

A könyvtárak, azért is jó példa, mert az a feladatuk, hogy javítsanak a társadalom helyzetén, megkönnyítsék a tudás létrehozását a közösségekben. Hiszen minden valódi közösség, az azonos tudásra épül és annak tovább gondolására és tovább adására. Az azonos gondolatok, a filozófia alap kialakítása, pedig lehetetlen megfelelő elmélet és kidolgozott szöveges koncepció nélkül.
 
Pontosan, emiatt az már teljesen lényegtelen, hogy egy gondolat köré, mekkora közösséget teremtünk. Vannak, egész picik, mint a példában említett olvasóközösségek és lehetnek egészen nagyok is, akik mondjuk valamilyen vallás követői közé tartoznak. Egyik csoportosulás sem tud életképes lenni az közösség alapjait képező gondolkodás megújítása nélkül. 
 
Így ma bármilyen valódi közösség építésébe fogjunk is vagy szeretnénk csatlakozni valamelyikhez, akkor elsősorban a gondolati magot és az arra épülő filozófiát kell kidolgoznunk / elfogadnunk. A filozofia, a célok határozzák meg majd a stratégiát, amia közösséget jellemzi és aminek segítségével csatlakozókat és tevékeny tagokat gyűjt maga köré.

Népszerű bejegyzések