Kövess:

Legutóbbi bejegyzések

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csaták üzleti célú elemzése. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csaták üzleti célú elemzése. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. március 8., péntek

Nagy Sándor a hóditó stratégiája - A stratégiai tervezés


Tanuld meg a stratégiai tervezést!


A stratégiai gondolkodás tanulható, csak a megfelelő látásmódot kell kialakítani ehhez. Az uralkodókat gyermekkoruktól erre igyekeztek megtanítani. Ez olyan képességet jelent, amely segít felismerni a valódi előnyöket és olyan gondolkodást, amely képes megvalósítani azokat a terveket, ami az előnyök kiaknázását, vagy a hátrányok lefaragását segíti.

stratégiai látásmódra való képzés
Nagy Sándornak, apja Philipposz éppen, ezért különös gonddal választott tanító mestereket. Közülük a vezető szerep a filozófus Arisztotelészé volt, aki úgy vállalta el az oktatást, ha cserébe a király újjá építteti lerombolt szülővárosát. Miezában Arisztotelész Alexandrosznak és társainak orvostudományt, filozófiát, etikát, vallási ismereteket, logikát és művészeteket tanított.

Arisztotelész oktatásának köszönhetően Nagy Sándort, már kora gyermekkorától lenyűgözte a költészet, különösen a homéroszi eposzok, de érdeklődött a költészet más műfajai és a dráma iránt is. Állítólag kívülről tudta Euripidész darabjait, és jól ismerte az idézetek szövegkörnyezetét.

A leginkább Homérosz Iliásza állt közel a szívéhez, amelynek Arisztotelésztől kapott, jegyzetekkel ellátott példányát magával vitte keleti hadjárataira is. A legenda szerint éjszaka tőrével együtt párnája alatt tartotta ezt a könyvet, amelyet a katonai erények és ismeretek legfontosabb forrásának tartott. A képzésének ez a része, azért rendkívül fontos, mert a stratégiát, ami vezet, célt jelöl ki és másokat is magával ragad, nyelvileg kell tudni pontosan megfogalmazni. Az a stratégia, amit, ha megosztanak másokkal nem érthető és nincs meg az a hatása, mint azoknak a művészeti ágaknak, amelyeknek az anyaga a nyelv, akkor az nem elég jó stratégia. Emiatt nevelte arra Arisztotelész Alexandroszt, hogy a tanulás iránti vágya és tudásszomja a felnőtté válásával cseppet se hagyjon alább. A gondolkodás is a nyelvet használja, ha nem edzi valaki az értelmét jó minőségű szövegekkel, akkor a gondolkodás képessége is zsákutcába jut. Egy ember így csak a megszokott, ismert, a közvélekedés által elfogadott utakat képes bejárni. S ezen az úton nincs mód alkotni, nincs mód a stratégiai gondolkodásra.


A nyelvi gazdagságon túl, légy szakértő valamiben!


A leendő uralkodó a leginkább azonban a fegyverekkel való bánásban emelkedett ki: kardforgatásban, gerelyhajításban és íjászatban. Olyan gyorsan tudott futni, hogy indulhatott volna az olimpiai játékokon is. Ő azonban megvetést érzett a profi sportolók iránt, és lealacsonyítónak érezte volna, ha velük kellett volna versenyeznie.
Diáktársai közül sok barátot szerzett, akik később a hadvezérei lettek.

Ezek a képességei és az olvasottsága együtt kiválóan segítette a saját történetének az építését. A legnagyobb „irodalmi” hősök mintájára tervezte meg minden egyes cselekedetét. Alexandrosz a későbbiekben tudatosan, úgy is viselkedett, mint Héraklész és Akhilleusz egyenes ági leszármazottja, és szívesen tulajdonított magának e hősöket idéző jellemvonásokat. Így az ifjú trónörökös jellemzésére, a görög irodalomból bőven találhattak méltatói megfelelő jelzőket, analógiákat, amivel az emberek azonosíthatták. Olyan ismert szöveg és történeti elemekből építkezett, ami a kora emberének egészen nyilvánvaló volt, hogy a kiemelkedő hősök sajátossága.

Ma a túlkommunikált, sokféle elmélet és a populáris kultúra elemeivel átitatott, fogyasztói korban sokkal nehezebb ez az egyértelmű pozícionálás. Emiatt fontos a megkülönböztető jegyeink hangsúlyozása, olyan jól azonosítható üzleti modell, kommunikáció kidolgozása, amivel felismernek minket.


A balkáni hadjárat, a stratégiai előny megtalálása


macedón haderő fejlesztések
A macedónok számára rendkívül fontos volt, hogy az északi barbár törzsekkel szemben biztosítsák a védelmüket. Philipposz rendre vezetett ellenük hadjáratokat, hogy fenntarthassa a békét. Ezek kitűnő alkalmat adtak fiának arra, hogy begyakorolhassa a harcászatban szerzett elméleti és gyakorlati képességeit. A hadjáratokban Alexandrosz taktikai újításaival, előrelátó tervezésével, gyorsaságával és pszichológiai hadviselésével mind páratlan rátermettségét bizonyította.

Alexandrosz apja fontosnak tartotta, hogy megújítsa a macedón hadsereget, ezzel biztosítva hatalmát a külső támadások ellen. Philipposz a hatalomra kerülésekor az ország védelmét szerette volna megerősíteni, hisz a környező országok mindegyike szívesen kapott volna területeket belőle. Az első hódítások célja is a természetes védelmi vonalak kitolása volt, olyan területekre, főként hegyvonulatok, amik könnyebben védhetők. A görögség belső viszályai és a saját katonai reformjai tették lehetővé, hogy később már jövedelmező területek elfoglalásával, még inkább finanszírozni tudja a haderő fejlesztéseket. Folyamatos bevételekre volt szüksége ugyanis, elsősorban bányaterületekről ahhoz, hogy a hadsereg állandó fizetését biztosítsa. Hiszen a katonák havi fizetést kaptak a rendszeres gyakorlásért. A hadjáratok során, pedig jutalmakat a megszerzett kincsből és előre lépési lehetőségeket. Ez az emberek számára biztosított motivációs bázis tette lehetővé, hogy a katonai újítások és a sok gyakorlás révén megszerzett magasabb szintű tudás, valóban egy nagy birodalom alapjait tegye le. Philipposz tragédiája az lett és azért fia neve maradt fenn, mert mire összefogta a görögséget – szövetségek, békekötések, hadjáratok – segítségével a perzsák ellen, épp a perzsák elleni hadjárat előtt meggyilkolták. Így a hosszú évek során kidolgozott katonai rendszert Sándor tudta tökélyre fejleszteni és vele a világot meghódítani.

Lovasság


gyors hadtestek reformja
Philiposz elsősorban a görög mintákat fejlesztette tovább, amiben fontos szerepe volt annak, hogy harcászati tudására Thébában tett szert. Emiatt elsősorban a phalanx harcmodor és annak új szintre emelése maradt meg az emlékezetben, pedig ez csak egyike volt az újításainak. A korabeli hadseregekben és így volt ez egészen a XX. századig, a gépek megjelenéséig, a lovasságé volt a főszerep. Létszámuk kevesebb volt, de sokkal mozgékonyabbak és lendületesebbek, különösen a zárt phalanxhoz képest. A lovasság általában a gyors vágta után minél nagyobb felületen, széthúzva a vonalakat igyekezett áttörni az ellenséges – többnyire phalanx – harcvonalakon. Az alakzat, mintegy egy elnyújtott téglalap úgy nézett ki.

Philipposz a lovasságnál ezt a formációt, háromszögre és gyémánt alakzatra változtatta. A lovasokat úgy rendezve el, hogy egyetlen pontra tudjanak erőteljes csapást mérni, ezzel vágva ketté az ellenséges haderőt. Roham esetén a lovasság sebességét növelte, hogy ebben az alakzatban, mindig az elől lovagló vezetőt kellett figyelni, s mindenkinek az egységben őt kellett követni. Az alakzat szétnyújtásával, gyakorlatilag minden harcosnak külön-külön kellett döntést hozni arról, hogy melyik ponton, kire rohan rá. Itt mivel ez a döntés a vezető kezébe került, a többi lovasnak csak végre kellett hajtania a kitűzött pont elleni támadást. A makedón lovasság hajlított, szablyához hasonló kardokat használt e harcmodorhoz, amelyet könnyen lehetett forgatni az alakja miatt.

A macedón phalanx


macedón gyalogság
A phalanx görög szó eredeti jelentése: csoport, közösség. A görögség körében már régóta meg volt a hagyománya ennek a katonai egységnek. Ennek a munkáját igyekeztek tökélyre fejleszteni a meglévő eszközökkel, de azok megújításán nem igazán gondolkodtak el. A phalanxot a dárdások vonalba állításával és egymáshoz tömörítésével hozták létre. 8–16 sor mélységű, akár másfél kilométer hosszúságú is lehetett. Az elöl levőket a többiek nyomták hátulról, az első 3 sor harcolt, ők voltak lándzsatávolságban, így ott nagyobb eséllyel haltak meg a harcosok. Minél fegyelmezettebb és összehangoltabb mozgású volt egy phalanx, annál sikeresebben törte meg az előtte lévő ellenség csatarendjét.

A makedón phalanx egy egészen új típust képviselt. A régi görög phalanxban rövid lándzsákat használtak és nagy, viszonylag nehéz pajzsokat, amelyek a közelharcban jó védelmet biztosítottak. Philipposz megreformálta ezt a harcmodort, méghozzá úgy, hogy a pajzsok méretét és súlyát csökkentette, ezzel szemben hosszabb lándzsákat alkalmazott, így az ellenséget még távolabb lehetett tartani.

A kézitusában használt kardok is mások voltak. A hagyományos görög phalanxnál a kardok rövid tőrszerű fegyverek voltak, inkább másodlagos szerepük volt, ha esetleg szét esett, vagy áttört az ellenségen a phalanx. A közelharcban a görgök csak ezt a rövid kardot használták az ellenség ledöfésére. A macedónok viszont hosszabb kardokat alkalmaztak, azonkívül sokkal gyakorlottabbak voltak a vívásban, mint a görög zsoldosok. A görög rövid kardok nem is voltak alkalmasak a vívásra, inkább csak vagdalózni, ütni lehetett velük.

S a phalanx harcosok legjobbjaiból, a szárnyakra hátra vonva egy-egy elit egységet is létrehozott Phillipposz. Ezek a harcosok különösen ügyesek voltak és sokkal mozgékonyabbak társaiknál. A két szárnyról gyorsan felfejlődve átkaroló hadműveleteket tudtak végezni, vagy a meggyengült ellenséges pontokra, résekre támadni. Így alakítva ki erőfölényt a kritikus pontokon. Az ő harci felszerelésük is speciális volt, kisebb lándzsával, de nagyobb pajzsokkal voltak felszerelve, ezen kívül kardot is hordtak.

A macedón taktika


A macedónok az egyes csapategységek fejlesztéséhez, a speciális alakulatok összedolgozásához és hatékonyságának növeléséhez alkották meg a saját rendszerüket. A macedón harcmodor leghatékonyabb rendszerét üllő és kalapácsnak nevezték. Ez a csatatéren a következőképpen működött. A lassan előre mozgó phalanx állította meg az ellenséges haderőt, ők voltak az üllő. A mozgékony lovasság, pedig valamelyik szárnyon kerülve hátulról, mint egy kalapács a másik irányból csapott le az ellenségre. Ahogy lehetőség nyílt rá az elit egységek, mint egy satu az üllőre szorították az ellenséget, amíg a kalapács ütések, a lovasrohamok végleg fel nem morzsolták azokat.

görög belháborúk
Ez a merőben új rendszer kiválóan debütált a khairóneiai csatában, ahol a görög szövetséges hadak ellen szállt harcba Philipposz, oldalán az egyik szárny vezéreként fiával Alexandrosszal. A csata terepviszonyaitól és az ellenség haderejétől függően mindig volt a macedón hadseregnek egy védekező és egy támadó szárnya. A hadtestek a csatában, a macedónoknál sohasem egyenes vonalú mozgást végeztek, hanem ferde vonalút. Így azokon áttörni nehezebb volt, mert nem tört, hanem hajolt az alakzat, hanem ennek a mozgásnak köszönhetően az ellenség csapása közben is bekerítő, átkaroló mozgást tudott végezni. Folyamatosan szorítva az üllőre az ellenséget.

Az összecsapás során a görög erők egyik szárnyát az athéniak alkották, míg a másikat harcászatilag jobban képzett thébaiak. Philipposz jobb oldalt támadt az athéniaknak, majd mikor azok visszaverték a rohamot, visszavonult. Ennek a „cselnek” bedőltek az athéniak, ők lendültek támadásba a makedón gyalogság ellen. A jobb szárny előre mozgásával, a vízszintes síkban elhelyezkedő görög hadtestek között azonban rés nyílt. Ekkor az így keletkezett résben Alexandrosz lovassága ék alakzatban berobogott, és a thébaiak hátába támadt. Ahogy ez megtörtént Philipposz megállította a visszavonulást, és újra az athéniak ellen fordult.  S amint a görög seregek előtt és mögött is macedónok voltak, az üllő és a kalapács iszonyatos munkába kezdett.

A csata a macedónok megsemmisítő erejű győzelmével végződött. Itt mutatkozott meg, hogy még egy elit falanx is legyőzhető lovassági támadással, amire addig még nem volt példa. Egy új nagyhatalom, egy új hadászati rendszer született meg ekkor.


Mi is akkor a stratégia?


Ez mind szép és jó gondolhatod, de nekem se gyalogságom, se lovasságom, se elit katonai alakulataim és még háborúzni se akarok, akkor hogyan hasznosíthatok én ebből valami ma is alkalmazható tudást. Nagy Sándor és apjának a stratégiai célja egy erős macedón hatalom volt. Első lépésként a saját területeiken, majd innen kilépve a külső területek meghódítása. A stabilitás és a piacbővítés mindenki számára egyformán fontos, bármivel foglalkozzék is.

Több alapelv nyilvánul meg ebben a rendszerben, ami fölött végül is, többek közözött filozófusok bábáskodtak.

1.    Minden stratégiai tervezés és megvalósítás alapja a folyamatos képzés. Egy adott területen többlet, vagy egyedi tudásra szert tenni.

2.    Következő lépésben a saját erősségeid és vetélytársak gyengeségeinek a mentén kell felismerned mik lehetnek a versenyelőnyök a piacodon. Az ilyen típusú lényeglátás kialakítása és az ehhez kapcsolódó folyamatos tervezés csakis rendszeres kampányokkal, azok tapasztalataival – hadjáratok – lehetséges.  

3.    Ez a tudás hozzásegít ahhoz, hogy a sokak áltat használt eszközöket – itt phalanx, lovasság – megújítsd.  A te szakterületeden melyek ezek az eszközök, amiket mindenki ugyanúgy használ és csak ugyanúgy ért meg, erre neked kell rájönni. Ehhez van szükséged a folyamatos képzésre, ennek mentén pedig a munkatársak, dolgozók betanítására, az új taktikai elemek megismertetésére.

4.    A képzés és újítások révén megszerzett, részterületeken kialakított előnyök önmagukban nem elegendőek, ezek működtetéséhez egy rendszerre van szükséged – a macedónoknál ez volt a kalapács és üllő harcmodor.

Ily módon a stratégia nem lesz más, mint az a képesség, hogy a valódi és egyedi erősségeink felismerjük. A célunk ezeknek a képességeknek a fejlesztése.  Aztán ezen fejlesztések mentén felépülő tudás segítségével a piaci rések megtalálása és ezek meghódítására, a hatékonyan működő rendszerek kidolgozása.


A gordiuszi csomó


A történet szintjén, – mert minden lényeges elméleti elem történetbe foglalható, a könnyebb és mélyebb megértés érdekében -  Nagy Sándornak erről a stratégiai lényeglátásáról szól a gordiuszi csomó története.

A phrügiaiaknak nem volt királyuk, ezért Phrügia ősi fővárosának, Telmisszosznak a jósa úgy döntött, hogy aki először lép a városba az legyen a király. Egy Gordiasz nevű parasztembert ért ez a szerencse, akinek sorsát korábban egy Zeusztól kapott isteni jel, egy a szekerére szálló sas is megjövendölte. Amint belépett a városba, a papok megválasztották királynak. Hálája jeléül Gordiasz fia, Midasz, a szekeret a phrügiai istennek ajánlotta fel. A szekér jármát pedig egy tekervényes, somfaháncsból font csomóval illesztette a rúdhoz úgy, hogy a kötél végeit a csomó belsejébe rejtette. A legenda úgy szólt, hogy az, aki képes kibontani a gordiuszi csomót az lesz Ázsia ura.

legenda Nagy Sándorról
Számtalan próbatevő érkezett a városba, akik mind megpróbáltak valamilyen módon a kezükkel hozzáférni a kiszáradt és megmerevedett csomó kezdő pontjához, hogy kihúzzák azt. Valamit kicsomózni, azt jelenti, hogy megtalálni azt a szálat a bogban, amely mozgatható és ennek mentén eljutni a kezdő, vagy végpontokhoz.  Az az minden próbálkozó így gondolkodott, mert ha valamit, többnyire egy kötelet kiakartak csomózni, az így működött. Megkeresték a laza, mozdítható szálat, aminek a mozgatása után a csomó újabb és újabb darabjai lazultak meg, míg a teljes bog ki nem oldódott. Ez a gondolkodásmód nem működött, mert az elszáradt háncsszálak egymásra feszültek és nem mozdultak. Ennek ellenére Alexandroszig minden próbatevő ezzel igyekezett célt elérni.

Alexandrosz azonnal, pár mozdulat után felismerte, hogy egyik szál sem mozdítható meg érdemben. Az ilyen áthatolhatatlan terepakadályokat, pedig egyszerűen elszokták vágni. Így elővette a kardját és pár suhintással levágta a csomót. Erre mondhatják, hogy nyilván így könnyű, de előtte még sem jutott senkinek az eszébe. Alexandrosz azért cselekedett így, mert máshogy gondolkodott, mint a többiek.


Miért tartják Nagy Sándort a világ egyik legnagyobb stratégájának?


Nagy Sándor stratégiailag mindig tökéletesen mérte fel a helyzetet. A háborúkban pontosan tudta, hogy mikor és hová kell vezényelnie a seregeit. Ahogyan a csatákban is tudta, mikor melyik csapategységet és hogyan kell bevetni. Tudta, mert mindig az ellenség stratégiailag gyengébb pontjaira mért csapással nyert. Ennek felismerése, a csaták előtti terepviszonyok és az ellenség felállt harcrendjének tanulmányozása mindig a lényeglátását dicsérte.

Nagy Sándor Dareiosz ellen
Amikor a csatatéren változott a helyzet, akkor gyors felfogóképességének és kidolgozott taktikai érzékének megfelelően mindig tudta, hogy mit érdemes változtatni az eredményességhez. Ennek köszönhetően Nagy Sándor a majd két évtizedes, a harcmezőkön eltöltött idő alatt sohasem kapott ki. Ma egy sport edző ilyen teljesítménnyel a közszereplések középpontjában lenne. Természetesen ma az információs korban pontosan, azért van még nagyobb szükség a stratégiai gondolkodásmódra, mert a sportban is, de mindenütt másutt az újításokat, a taktikákat nagyon gyorsan ki tudják elemezni és ezek ellen egy rendszert kidolgozni, vagy a kevésbé kreatívak egyszerűen lemásolni. Így főként a csapatsportokban jól látható, hogy egy-egy világesemény 4-4 éves ciklusában gondolkodva is nehéz a címvédés. A taktikai elemek sokkal gyorsabban kopnak, ezért az állandó stratégiánk mentén, mindig szükség van azok megújítására.

Bár Alexandroszt a céljai elérésében az apjától örökölt hadi gépezet, - az apja is míg kidolgozta a működő rendszert, kénytelen volt egy pár vereséget elkönyvelni - a hihetetlenül jól képzett és megújított macedón hadsereg segítette. Emelett Sándor saját képességei, amelyeket folytonosan fejlesztett, hogy végül ösztönösen érezze, mikor kell támadni vagy visszavonulni, a világtörténelem egyik legnagyobb stratégájává tette.

A taktikai területeken – ez a te marketinged - valójában kevés újdonságot hozott.  Az apja által kidolgozott rendszeren nagyon keveset módosított az évek során, csak átvett néhány keleti (perzsa-szkíta-indiai) elemet. S az elfoglalt területeken is elkezdte az új alattvalók képzését a macedón katonai metodológia szerint. Ezzel bővíttette a rendelkezésre álló erőket. Sohasem cselekedet váratlanul, az ütközetei előre kidolgozott tervek szerint zajlottak. A tervezést mindennél előbbre valónak tartotta és a csatákban ezek tökéletes kidolgozására, végrehajtására törekedett. Ennek köszönhető, hogy a csatáiban még a kritikus helyzetekben is kézben tartotta a dolgokat. A csapatai így mindig gépi pontossággal számolták fel az ellenfeleket.

Ezt a stratégiai tudást, az erre való nevelést, mivel fiatalon, 32 évesen elhunyt – tüdőgyulladástól súlyosbított maláriában, amit az állandó harcok miatt rendkívül igénybe vett szervezet nem tudott legyőzni – nem tudta továbbadni. Ő maga nem volt annyira előrelátó, mint az apja, aki a fia kiskorától való különleges nevelésével tette lehetővé, hogy az akkor ismert világ ura legyen.  Azonban a stratégia gondolkodás fontosságára, hogy azon folyamatosan dolgozni kell, az egész életével még ma is rámutat.

2016. március 17., csütörtök

A tavaszi ébredés hadművelet – Légy aktív márciusban!



tavaszi ébredés hadművelet
A II. világháborúban a csaták, már jóval hosszabb ideig tartottak. A leningrádi csata majd 7 hónapon keresztül húzódott. A II. világháborúban, nem csak a technikai eszközöknek, hanem már a vezetők, hadosztályparancsnokok és a kiképzési rendszernek köszönhetően is, egy-egy csata megnyeréséhez nem volt elegendő a jobb taktikai tudás. Míg a történelem korábbi korszakaiban egy-egy háború, hadjárat megszervezése igényelt több stratégiai tudást, addigra a XIX század második felére, a XX. századra pedig teljes egészében, már egyetlen csata sem volt megoldható jól begyakorolt taktikai elemekkel.

Már nemcsak a terület kiválasztás, az egyes hadosztályok mozgatása, az egyes egységek tudásának pontos ismerete és az ellenfél manővereinek blokkolása jelentette a győzelemhez vezető utat. Itt már a technikai eszközök használata, a minél precízebb időzítések, a hadmozdulatok összehangolása, az egyes egységek között, az ellenfél teljes hadseregének manővereiben felfedezhető törvényszerűségek és célok megállapítása, kellett az eredményességhez.

Ahogyan ma is, az üzleti életben is egyre bonyolultabb és összehangoltabb, tervszerű műveletekre van szükség ahhoz, hogy a saját piacainkon komolyabb eredményeket érjünk el. Ma már nem elég egyetlen és rendszeresen ismétlődő árakció, ahhoz, hogy a versenytársakkal szemben előnyünk legyen. S nem elég ez ahhoz sem, hogy minél több, számunkra minél inkább jövedelmező vevőt vonjunk magunkhoz. Nem tudunk megfelelően fejlődni, ha nem tudjuk a mai kor követelményeinek megfelelően a kampányainkat levezényelni, az abban kijelölt célokat elérni, úgy hogy a konkurensek ne tudják azt egyszerűen másolni és az új és a régi vevők számára elég vonzó legyen.   

Összpontosítsd az erőt egyetlen frontvonalon


A tavaszi ébredés hadművelet 1945. március 6-16. között Magyarországon, a Velencei tó és Balaton közti területen zajlott. Az egyik oldalon a hitleri Németország hadserege állt, a csatában Josef „Sepp” Dietrich  tábornok vezetésével. Az ellenfelük, az ekkor már a keleti fronton jelentős előrenyomulást elérő szovjet hadsereg, Fjodor Tolbuhin marsall irányításával.

 Az 1944-es év végi ardenneki áttörés részleges sikereket hozott a németeknek. Az áttörés sikerült, de januárra a támadás kifulladt és a frontvonal megmerevedett. Egyre inkább szembesülnie kellett azzal a némethadvezetésnek, hogy két fronton is képtelenek megfelelő ellenállást kifejteni. A sikeres áttörést vezető 6. SS páncélos hadsereg parancsnoka, Josef (Sepp) Dietrich 1945. január 22-én kapta a parancsot, hogy haladéktalanul kezdje meg az áttelepülést Magyarországra.

tavaszi ébredés hadművelet
A Tavaszi ébredés hadművelet Hitler elképzelése szerint három fázisban szorította volna ki az oroszokat Magyarországról; első lépésben a német hadseregcsoport a Balatontól kiindulva Dunaújváros és Baja között kitör a Dunához, kettévágva ezzel a 2. és a 3. ukrán frontot, és hídfőállásokat foglal el a túlparton.

Második fázisban, így már két irányból délről és nyugatról támadva tudják majd visszafoglalni Budapestet. Utána a terv szerint, a győzelemtől magához térő német haderő még Debrecent és az Alföldet is visszafoglalná.

Ehhez valamennyi erőforrást mozgósították, a terv olyan nagyszabású volt, hogy a második világháború történetében a legnagyobb tömegben, itt vetették be a legerősebb harckocsikat, a mindenki által retteget Királytigriseket. A páncélos hadseregben a személyi feltételek is adottak voltak a terv sikeres megvalósításához. A kötelékbe nagyon sok tapasztalt, magasan képzett, elit katona tartozott.

Ez is mutatja, hogy a tavaszi ébredés hadműveletnek a németek számára óriási jelentősége volt, szerették volna még a német nyelvterületeken kívül megállítani és visszaverni a szovjet előrenyomulást. A német hadsereg stratégiai célkitűzései, azonban ekkorra már teljesen megváltoztak, nem számos új terület megszerzésében gondolkodtak, hanem már abban, hogy a több frontos harcban, a háború indításakor elért gyors előnyöket és elfoglalt területeket meg tudják még tartani. Az volt már a tét, hogy egyáltalán megmaradjon abból valami, amit a háború kirobbantásakor célul kitűztek.

Minden erős kampány terv arra épít, hogy egyetlen ponton összpontosítsa az erőforrásokat.  Nem széles termékvonallal, nem több párhuzamos kommunikációval, hanem egyetlen termékre, termékkörre összpontosítva, a marketing erőforrásokat, a mögé állítva igyekszik előnyt elérni. Minél több tudás halmozódik fel egy ilyen kampány mögött, minél több, olyan emberünk van, aki megérti az adott taktikai motívumok lényegét és jól elsajátítja azt, annál nagyobb az esély a sikerességre. Fontos, hogy az ebben a taktikában rejlő erőket, hogy egy adott időszak, egyetlen jól körülhatárolt kampányt enged meg, mindenki megértse a cégnél. A rendszeres árakciók, pedig pontosan ezeket a jól elkülöníthető körvonalakat szüntetik meg a kampányaink számára, ezért rendkívül kerülendők.

Álmok, a valódi megtervezett és kidolgozott célok helyett


tavaszi ébredés hadművelet
A németek látszólag mindenben megfeleltek azoknak a törvényszerűségeknek, amit a kampányainktól, hadműveleteinktől elvárhatunk. Azonban, ha csak a saját erősségeinkre koncentrálunk és a túlzott stratégiai elvárásokban, a gyors taktikai csapások erejében feltétel nélkül megbízunk, akkor ez jól mutatja, milyen hibákat követhetünk el. A biztosnak ígért taktikai és marketing módszerek csapdája mindig ugyanaz. Elhiszem, hogy létezik egy univerzális módszer, amit gondolkodás nélkül másolhatok. Itt csak a termékeket kell behelyettesíteni a kampányba, a módszerbe. A lépések megtanulhatók és gyors sikerre válthatóak. Létezik, olyan technikai fölény, eszközökben, szoftverekben, ami garantálja nekem az előnyt a versenytársakhoz képest. Létezik, olyan speciális többlet tudás, ami önmagától vonzóvá válik a piacainkon. Minden olyan lépés, a taktikai megvalósítások, a technikai fölény és a gyors hadműveletek felé, ami lemond a gondolkodásról, a rendszeres taktikai eszköztár megújításáról, hosszú távon kudarcot szenved. S pontosan, ezért nélkülözhetetlen a következetes, rendszeres kommunikáció, mert különben a versenytársak tevékenységére nem tudunk reagálni, azokat nem tudjuk számba venni a saját kampányainknál.

A tavaszi ébredés hadműveletben, ennek a kulcsfontosságú célnak az eléréshez, a németek részéről az ellenség megállítása és előnyök megőrzése, míg a szovjetek részéről a konkurens megsemmisítése, óriási erőket mozgósítottak.  A szovjetek 465 ezer katonával és 400 harckocsival támadták a Dunántúl északi részét, míg a németek 431 ezer katonával védekeztek és indítottak ellentámadást, a teljes tartalékuk összevonásával, mintegy 900 harckocsival. Ez is mutatja, hogy a németek mindent egy lapra tettek fel, valamennyi tartalékot mozgósítottak, hogy az erőfölényt, ami mindig is elvárás a harcban, biztosítani tudják. Valamennyivel kevesebb katonájuk volt a gyalogságban, de ezt ellensúlyozta a jobban képzett harckocsizók tömege. Technikailag az övék volt a fölény és lélektanilag az az erő, amit a már nincs visszaút, csak a győzelem pszichológiája jelent.
 

A tavaszi kampányok, törvényszerűségei


Adott volt tehát a németek részéről mind a technikai, mind a képzettségbeli előny. Ennek szellemében hogyan is valósították meg a tavaszi hadjáratukat, a sorsdöntő kampányukat? A támadás első szakaszát az 1945. március 6-án hajnali négy órakor heves tüzérségi zárótűz jelentette, amely megfélemlíteni, zavart okozni és utat nyitni volt hivatott egyben. Az ütegek, mintegy félórás zárótüze után indult el az ellenséges vonalak ellen a harckocsik áradata.

Az ellenállást a szovjetek részéről megnehezítette, hogy az ő nehezebb tankjaik, a sáros talajon alig tudtak helyzetet változtatni. A szovjeteket, azonban ezeknek a taktikai hátrányoknak az ellenére sem érte váratlanul a német támadás. A felderítés már napokkal korábban jelezte az erős német csapatösszevonásokat. Tolbuhin marsall terve, így egyetlen dologra összpontosított, hogy valahogyan sikerüljön elérnie, a német támadás kifulladjon. Tudta, ha megtörik a németek lendületét, akkor már könnyebb lesz ellentámadásba átmenni és az orosz harci gyakorlatban, hadtörténetben rengeteg taktikai motívum létezett az ellenfél erejének lassú felmorzsolására.

Épp, ezért probléma a kampányok szolga-hű másolása, mert olyan területekre tévedünk ezzel, ahol az első megvalósítóknak az iparágunkban, a konkurenciának jelentős előnye lesz. Bármilyen ponton módosítunk is, bárhol igyekszünk újítani, az alapterv sémája nem teszi lehetővé, hogy jelentős eltéréseket érzékeljenek a vevőink. S mivel nem saját, jól átgondolt tervekről van szó, ezért több ponton hiba csúszhat már a tervezésbe is.

tavaszi ébredés hadművelet
A németeknél viszont a jól kidolgozott tervek két ponton hibáztak nagyon. Mivel csak a saját terv megvalósítására koncentráltak, ezért nem vették kellően figyelembe a terepviszonyokat és a lehetséges ellenséges hadműveleteket. A látványos német harckocsi felvonulás akkor szembesült csak a különösen nehéz terepviszonyokkal, amikor a Párduc és Királytigris harckocsik elhagyták a műutakat. A hótól és esőtől felázott süppedékes talajon, azonban hiába a jóval könnyebb német páncélosok, azok is hamar megbénultak. Az offenzívát az tény önmagában kezdte hatástalanná tenni, hogy egész nap nem tudtak két kilométernél nagyobb távolságot megtenni. Március 7-én, amikor valamit javult az idő a németeknek, akkor sikerült elfoglalni Kálozt, és Soponya déli részéig haladtak, bekerítve ezzel a támadás erejét tompítani nem tudó szovjet csapatokat. Március 12-én a német tankoknak sikerült Simontornyától nyugatra átkelni a Sión és két kilométer széles hídfőt építettek ki.

A délről támadó 2. páncélos hadsereg viszont elakadt a támadásával, március 6. és 15. között alig 10 kilométert tudtak megtenni a tervben számukra kijelölt frontvonalon. Így Kaposvárt, már nem tudták elérni. Március 14-én a németek még át tudtak kelni Ozoránál a Sión, azonban ekkorra a támadás lendülete az elmúlt 9 napban kifulladt, a vártnál sokkal lassabb kivitelezés miatt.

A gyors eredmények várása a folyamatos, majd a kampányt megelőző fokozott előkészítés nélkül, mindig hiú ábránd. Időszakosan belevágni egy-egy akcióba, minden előkészítés nélkül és majd ettől várni az eredmények jobbra fordulását, míg ha időnként sikerül is – ahogy a németeknek időlegesen az ardennekben – csak szerencse és körülmények összejátszásának a véletlene lehet. A legtöbb ilyen kampányt, már röviddel az indulás után leállítanak és soha többet nem igyekeznek javítva rajta, újra átgondolni és tervezni. Ráadásul minden egyes ilyen taktikai lépés eredményeit gondosan fel kell jegyezni és ezek segítségével megvalósítani, majd az újratervezést. A németek a második világháborúban szinte végig, villám hadtervekben gondolkodtak és ezeknek a taktikai lépéseknek a megvalósítására képezték az embereket, ehhez alakították ki a technikai előnyöket.  Azonban, arra már nem volt sem terveik, sem taktikai lépéseik, ha nem lendületből, hanem folyamatos harcból kell előnyöket elérni.

 

Egy adott piacon a kampányaid, mindig befolyásolják a konkurensek


Emiatt is teljesen mindegy ma már, hogy mi mit is gondolunk önmagunkban a kampányokról, a rendszeres kommunikációról, mert a konkurensek lépései a piaci tevékenységet nagymértékben meghatározzák. Amennyiben tétlenkednek a konkurensek, nekünk aktívvá kell válni. Amennyiben ők aktívak, mi nem maradhatunk le mögöttük.

tavaszi ébredés hadművelet
A tavaszi ébredés hadművelet esetében is a Vörös Hadsereg 2. ukrán frontjától átcsoportosított egységekkel megerősített szovjet erők, érzékelték, hogy a várt áttörés meghiúsulása miatt, a németek olyan problémákkal szembesültek, amire nem voltak felkészülve és a 90 kilométeres frontszakaszon megindították az ellentámadásukat.

A Királytigrisek közül számtalan harckocsi, a kijelölt támadási útvonalon kiszabadíthatatlanul, süllyedt bele a sárba. Itt bosszulta meg magát a Hitler parancsa miatt túl gyorsan összeállított hadműveleti terv, mert a felvonulási terep talajviszonyainak feltérképezésére nem maradt megfelelő idő. A helyi viszonyokat jól ismerő magyar tisztek figyelmeztetéseit, egyszerűen figyelmen kívül hagyta a saját tervében feltétlenül hívő német parancsnokság.

Drága árat fizettek a pontatlanságokért, mert 116 páncélost vesztettek, Királytigriseket és Párducokat egyaránt. S ezek zömét nem is a szovjet páncélelhárítás lőtte ki, hanem egyszerűen beleragadtak a sárba. A szovjet ellentámadás részeként, amikor Székesfehérvár elesett, már a bekerítés réme fenyegette a páncélos hadsereg alakulatait.

A fölényt biztosító technikai erő nem működött és a jól képzett személyzet többlet tudását sem tudták hasznosítani a németek. A visszavonuló német páncélos katonák a sárba süllyedt harckocsikat egyszerűen felrobbantották, hogy ne kerüljön az ellenség kezére. Így a gondatlan előkészítés miatt a német saját tartalékaikat élték fel teljesen.

A szovjetek veszteségei is súlyosak voltak. Míg elsődleges céljuk a lendületmegtörése volt és a német harckocsik mozgását igyekeztek akadályozni, olyan terepen tartva őket, ahol nem tudják a tankokban rejlő lehetőséget kibontani, addig 75 szovjet harckocsit és 45 rohamlöveget vesztettek.

A szovjetek azonban könnyedén pótolták a technikai veszteségüket, a németek számára viszont, a több mint száz első osztályú közepes és nehéz harckocsi elvesztése pótolhatatlan volt a háború további részére. Ezek a harckocsik később nagyon hiányoztak Németország védelméből.

Ekkor már nemhogy az áttörés, de az ellenfél feltartóztatása is kudarcot vallott, Várpalota térségében. A visszavonulási esélyek is egyre jobban beszűkültek. A 6. SS páncélos hadsereg elit egységei ekkor olyan manőverbe fogtak, amire a háborúban még nem volt példa. Megkezdték a visszavonulást az egyre szűkülő, földrajzi folyosón keresztül.

Az a tény, ha rendszeresen hanyagoljuk a kampányok megvalósítását és nem gyakoroljuk be az ehhez szükséges taktikát, akkor egyre távolabb kerülünk a bennük rejlő lehetőségektől. Ez azt vonja maga után, hogy folyamatosan pazaroljuk az erőforrásainkat és egyre kevésbé vágunk bele újabb kampánytevékenységbe. Elsősorban minden egyes újabb kampány csak kísérlet lesz, és nem mélyülünk el eléggé benne. A kísérletek kétélűek, ha sikerül próbáljuk másolni őket és az ismétléssel egyre kevesebb erejük lesz. Amennyiben pedig sikertelenek, akkor egyre kevésbé hiszünk, abban, hogy érdemes ezen dolgozni. A kísérletek pazarolják az erőnket és csökkentik a tudás iránti vágyunkat is. 

tavaszi ébredés hadművelet

2016. március 11., péntek

Bagdad bevétele - szervezd újjá a stratégiád


Újjá szervezés, stratégiai gondolkodás


Bagdad bevétele
Minden piacon és csatatéren vannak olyan stratégiailag fontos pontok, amiket muszáj birtokolnod ahhoz, hogy eredményes legyél. Ma már az internet világában ilyen az állandó és folyamatos kapcsolat a vevőiddel, ahogy igyekszel birtokolni, vagy szem előtt lenni azokra a kulcsszavakra, amelyek a cégedhez kötődnek. Egy-egy ilyen pozíció birtoklása a harcmezőkön sokkal egyszerűbb, mint az üzleti piacokon. Azonban, abból, ahogyan ezeket a pontokat elfoglalják a nagy hadvezérek, sokat tanulhatunk ahhoz, hogy az üzleti életben, mi is megfelelően tudjuk kontrollálni ezeket a pontokat.

1916. április 29-én a brit-indiai hadsereg Kútnál szenvedett vereséget. Ennek hatására a teljes brit-indiai hadsereget átszervezték; s 1916. augusztus 28-án Frederick Stanley Maude-t nevezték ki, annak az élére. Az új tábornok hamar felismerte a hadsereg hiányosságait és meglátta azokat a problémákat, amelyek a mezopotámiai hadszíntéren állomásozó egységeket jellemezte. Óriási hangsúlyt fektetett az ellátás és utánpótlás biztosításának megteremtésére, a kommunikációs vonalak, az infrastruktúra kiépítésére, mind a szárazföldön, elsősorban a vasútvonalak segítségével, mind a folyókon. Emellett fejlesztette az egészségügyi ellátást, így kezelve a gyakori járványok hatásait és természetesen újjászervezte a hadsereget is.

Ahhoz, hogy eredményes légy sohasem elég egyetlen ponton változtatni. A legjobb, ha a stratégiádat tudod újragondolni és áttervezni, módosítani az eredményesség szempontjai szerint. A taktikán csak javítani tudsz hatékonysági szempontok szerint, ezért több a stratégia, amelyben a taktika is benne foglaltatik. Sajnos azonban a stratégiai szintű elképzelések nagyon sok mindenkinél hiányoznak, a taktika újragondolására viszont folyamatosan szükség van. Azonban, ahhoz, hogy a taktikád is működőképes legyen, először alaposan be kell gyakorolni és csak ezután tudsz majd bizonyos elemein módosítani. Begyakorlás és rendszeres használat nélkül a taktika sem létezik, csupán kísérletek vannak.

Hosszú távon a stratégia, rövid távon a taktika érvényesül


Bagdad bevétele
Az eredményesség érdekében a brit hadsereg struktúrájának átalakítására novemberben került sor. Ez óriási humánerőforrással való gazdálkodást jelentett, körülbelül 150.000 ember, a céloknak megfelelő átcsoportosítását foglalta magában. Ebből 50.000 olyan katona volt, akiket a taktikai eredmények érdekében már a téli offenzívában bevetettek. Ennek kezdetét decemberre tűzték ki, és a hadművelet végső célja Bagdad elfoglalása volt. A török csapategységek helyzete, eközben, mióta a tavasszal győztek, a nyár óta semmit sem változott.

Amikor valaki egy-egy győzelem, vagy fontos pozíciók birtokában megül a babérjain és hagyja, hogy addig a versenytársak folyamatosan dolgoznak, egyre nagyobb veszélyek elé néz. A versenytársaknak ilyenkor mindig van módja alaposan feltérképezni minket és újabb módszereket kidolgozni, vagy mint jelen példákban teljesen átstrukturálnia magát.

A Tigris bal partján lévő török állások ellen indított hadműveletek, a megújult brit hadsereg számára azonnal sikeresek voltak. Sőt a Hai folyó vidékét is megszerezték, ami döntő jelentőségű volt a hadsereg utánpótlásának biztosításához. A következő célpont, haladva előre a stratégiailag fontos pozíciók megszerzésében a Khadairi Kanyarulat bevétele volt. Itt két hét közelharc után sikerült csak felszámolni az erős török védelmet. A brit sereg északra nyomulását Kút irányába, ekkora már egyre erősebb török ellentámadás akadályozta. Február 13-án az óvatlan török sereget azonban, a Dahra Kanyarulatnál bekerítették. A kanyarulat megszerzésével a brit-indiai hadsereg uralta már a Tigris jobb partját egészen Kútig. Ezt követően már csak Kút és a túlparton Sanniyat városának bevétele volt soron, hogy a teljes területet visszaszerezzék a britek, amit előző év tavaszán elvesztettek. A pontos taktikai manővereknek köszönhetően, az elszigetelt kúti helyőrség mindössze 2500 emberrel rendelkezett. Így ők jobbnak látták a menekülést, mintsem várva az esetleges segítségre, a fontos pozíció védelmét.

Általános tapasztalat az üzleti életben is, hogy míg a versenytársaknak megengedjük, hogy a stratégiájukat kibontsák, a megfelelő taktikai lépések segítségével, addig mi egyre jobban elbizonytalanodunk. Ennek oka lehet a stratégia, vagy a megfelelő taktikai lépések biztos tudásának hiánya. Így olyan lépéseket próbálunk ki, amelyek költségesek, és közben olyan pozíciókat hagyunk veszni, amik fontosak. Ilyen lépések szoktak lenni a piacvesztéssel szembesülve, az árcsökkentés, az árakciók növekedése, teljesen új honlap készítése, új reklámok kipróbálása, az értékesítők lecserélése, a termék és szolgáltatás minőségének csökkentése. Ezek a lépések azonban, mint ahogyan a török helyőrség is elhagyta Kút városát, csak egyre inkább növelik a bajt.

Amikor végleg átengedjük a terepet másoknak

 
Bagdad bevétele
Kút elfoglalása után, február 25-én, a menekülő ellenség nyomában, a brit-indiai hadsereg már nyugodtan vonulhatott tovább Bagdad irányába. A hadihajók a Tigris folyón, a Marshall tábornok vezette gyalogság és lovasság pedig a szárazföldön haladt előre. A Tigrisen előrehaladó brit flottillát a török tüzérség igyekezett folyamatosan támadni, majd a tüzérségi zárótüzek után, a török naszádok is megindították a folyón az ellentámadást. A folyami összecsapásból végül a lendületben lévő brit hadihajók kerültek ki győztesen. A szárazföldön az ellenség üldözése február 27-én, félúton Bagdad felé szakadt meg, 80 kilométerre Kúttól. Ezen a hosszú vonalon, a tovább haladáshoz ugyanis előbb meg kellett szervezni a brit hadsereg hátországának és utánpótlásainak a védelmét. A törököktől megszerzett élelmiszer és eszköz készletekre, számos prédára vadászó szabad csapat is, már jóval kevesebb kockázatot vállalva szintén szemet vetett.

A megszerzett pozíció védelme, az elért eredmények megerősítése mindig nagyon fontos feladat. Nem szabad, addig növelnünk a támadást, fokozni a reklám tevékenységet, amíg nem állandósítjuk a meglévő előnyünket. Amíg oly módon próbálunk meg növekedni, hogy csak alkalmi sikerünk van az új piaci szegmensben, addig számos olyan piaci rés keletkezik, amire sok más kisebb versenytárs is szemet vethet. Így később már nem lesz elegendő az elért piaci pozíció megőrzése, hanem számos egyéb piaci területet is védeni kell, vagy egyszerűen le kell róla mondanunk, mert nem tudjuk gazdaságosan megtartani a különböző gerillákkal szemben. A brit hadseregben ezt ismerte fel Stanley Maude, hogy ha nem akarnak állandó részsikereket, egy év múlva lehetőséget teremtve a törököknek a visszavágásra, akkor minden megszerzett földrajzi pozíciót a harctéren, gondosan meg kell őrizni. A pozíciók megőrzéséhez fontos az utánpótlás megoldása, ami korábban az egyik gyenge pontja volt a hadseregnek és minden harcoló, ellenséges alakulat jelentős korlátozása. Így megfelelő erőforrásokkal és megfelelő felkészültséggel a sikerek tartósak lesznek.

A közel egy hetes harcmentes időszak, azonban lehetőséget biztosított Halil Kut pasa számára, hogy új stratégiát dolgozzon ki Bagdad védelmére. Így nekünk lehetőségünk nyílik a támadó és a védekező stratégiák és a bennük rejlő taktikai motívumok összehasonlítására.  A törökök tudták, hogy könnyen védhető és nehezen támadható támaszpontokra van szükségük. S most volt is idejük a várostól délre, a Tigris mindkét oldalán védelmi állásokat kiépíteni. A török utóvéd lövészárkokban húzódott meg. Az ellenség támadását az is nehezítette, hogy pontos helyzetüket a homok és porvihar miatt lehetetlen volt meghatározni.

Védekező stratégia, vagy támadó stratégia?


A védekezés legfontosabb szabálya, hogy olyan pozícióid legyenek, amit két, de akár háromszoros túlerővel szemben is védeni tudsz. A harcászatban, ezért van óriási jelentősége a megfelelő hadszíntér kiválasztásának, de az üzleti életben a piaci szegmens és célcsoportnak is. Ezért fontos, hogy legyenek olyan termékeid, szolgáltatásaid, kommunikációs csatornáid, amiket csakis nagyon nagy erőforrások igénybevételével lehet megtámadni. Termék, amik az adott piaci szegmensben, földrajzi területen évek óta benne van a vásárlók fejében és a Te cégedhez kötődnek. Jól működő és rendszeresen karban tartott kommunikációs csatornák, amivel az állandó ügyfeleket eléred, vagy az újakat rendszeresen megszólítod. Ezek nélkül bizony állandóan veszélyben vagy és kétes harcban állsz.

Bagdad előtt ezeket a védelmi vonalakat március 7-én érték el az első brit-indiai csapatok, mintegy 10 kilométerre a város előtt. A nap folyamán a tüzérség és a flottilla azonnal elkezdte támadni a török állásokat. Létszámban nem volt nagy a török utóvéd, de a tüzérségük rendkívül jól védekezett és így a gyalogság számára fontos pontonhidak felállítása is rendre meghiúsult. A britek ugyanis felismerték, hogy az erős védelem ellen frontális támadással, még óriási létszámfölényben is csak súlyos veszteségek árán van esélyük. Ezért a taktikájukat arra építették, hogy kikerülik ezeket az erős védelmi pontokat. Ezt kell neked is tenned az erős védelem ellen a piacodon. Új kategóriát, hasonló piaci szegmenset teremteni, felépíteni egy kommunikációs csatornát, amin közvetlenül eléred a vásárlóid. Észre kell venned a konkurens erősségében a gyengeséget és határozott oldaltámadással, olyan helyen nyitni frontot, ahol arra ő nem számít. Ez mindig a támadó stratégia szabálya, a védekezővel szemben.

Március 8-án sikerült végre, a tüzérségi ellen-tűzben egy hidat felvonni a briteknek, amin Cobbe gyalogsága át tudott jutni a Tigris jobb partjára. Amint elkészült a híd és meg tudták kerülni a védelmi vonalakat, a csata gyakorlatilag el is dőlt. A híd segítségével ugyanis már másnapra be is vettek egy kisebb török helyőrségeket. 10-én a továbbnyomuló gyalogságot és a lovasságot a törökök újból tűz alá vették, de a korábban megszerzett térelőny már lehetőséget biztosított újabb két pontonhíd felállítására, amin a többi csapategység is megkezdte az átkelést. A part menti török védelmi pontokat a túlerő birtokában már gyorsan felszámolták. S a védelmi pontok felszámolásával egy időben a brit gyalogság elérte a bagdadi vasútállomást. A brit előrenyomulást látva és a védelmi pontok sorozatos felszámolását érzékelve, március 10-11-e éjjelén Halil Kut elrendelte Bagdad védelmének feladását. 11-én reggel 6 órákkor a város megadását követően Maude tábornok serege élén bevonult Bagdadba.

Kövesd a bevált stratégiai módszereket


Bagdad bevétele
A győzelemmel Maude tábornok természetesen nem dőlt hátra, hanem ugyanazt a stratégiát folytatta, amit az utánpótlás vonalak kiépítésénél már megtett: biztosította az elért pozíció védelmét. Míg mások gratuláltak neki, addig a tábornok a helyzet megszilárdítására összepontosított. Seregeivel tovább nyomult előre, nem szorulva a város falai közé és így sikerült a törököket északkeleti, északi és nyugati irányba visszaszorítania a Dijála, a Tigris és az Eufrátesz mentén. A Bagdad körüli szervezési munkákban Maude segítségére volt, hogy a lakosság nagy része látva a felkészültségét és a tervszerűséget a munkájában, támogatta és felszabadítóként tekintett rá.

Miközben Maude tábornok a nyár nagy részében a Bagdad körüli állásuk biztosításán, kommunikációs vonalaik kiépítésén, a helyi ellátás megszervezésén és az infrastruktúra továbbfejlesztésén dolgozott - július végére többek között kiépült a létfontosságú Kút–Bagdad vasútvonal - addig Halil Kut pasa szárnyaszegett 6. hadseregével visszavonult és új főhadiszállást rendezett be Moszulban

Kövesd te is a tervszerűségben, a stratégiai gondolkodásban és az ehhez alkalmazott taktikai motívumok felhasználásában, Maude tábornok példáját és bármilyen piaci pozíciót nyugodtan megtámadhatsz a piacodon!  

Népszerű bejegyzések