Kövess:

Legutóbbi bejegyzések

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: közösségi média. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: közösségi média. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. február 25., csütörtök

A közös tudás megteremtése a közösségekben



közösségépítés
A közösségi platformok a tudás létrehozására és megosztására jönnek létre. Ez több, mint egy költői hitvallás, a valódi és egységes közösségek mindig is ezen alapelvek mentén alakultak ki. Ma már ebben fontos szerep jut annak is, hogy hogyan használjuk fel a rendelkezésre álló technológiákat hozzá.

A technológiai fejlődés miatt a jövőben, egyre kevesebb lesz a fizikai kapcsolat az emberek között. Ebből kifolyólag a közösségépítésben ezt mindenképpen figyelembe kell venni és ennek mentén megtenni a  következő lépéseket.
 
- Az emberek csatlakozása egymáshoz, az információk mentén történik, aminél fontos csatlakozási pontokat képez a tudás. Ezekből pontokból teremtve meg a közösségi tudás virtuális portálját.

- A jól felépített és folyamatosan bővített tudás az a platform, amire a közösség épül.

- Az összefüggések, azonosságok a közösségen belül, hozzák létre azokat az összefonódásokat, amik a közösség szívét jelentik.

- Az összefüggéseket, az azonosságokat, az információforrások alkotják, teremtik, ezeknek a pontoknak az üzenetei, a közösség csatornáin keresztül jutnak el másokhoz.

A jövőben mindezek a tényezők ösztönzik és megkönnyítik az értékes kapcsolatokat. A közösségek így az összetartozás érzését erősítik, a kölcsönösség, kapcsolatok és a szociális hálózatok építése segítségével. Ez mindig meghaladja az egyéni felfedezések területét, mert a kohézió és a figyelem, az így létrejövő párbeszéd, újabb tudásterületeket teremt.

Hálózatok és hidak a közösségekben


tudásépítés a közösségekben
A közösség egyes tagjai közötti kapcsolatok hidakat képeznek, aminek a segítségével erőforrások alakulnak ki a közösség bevonásával. Az erőforrás az egész közösségi hálózat energiáiból, közös tevékenységéből ered. E közösségeken belül az információkhoz való hozzáférés még mindig a legfontosabb funkciók egyike. A mai társadalmi bajok, egyik oka éppen az elkülönítés, a hozzáférés hiánya, és annak képtelensége, bizonyos információkhoz, eszközökhöz és lehetőségekhez. Ez fosztja meg az emberek jórészt attól, hogy valóban részt vegyenek, és tevékeny részesei legyenek a társadalmi életnek. A szociálisan hátrányos helyzetűek számára pontosan a megfelelő, számukra fontos tudás létrehozása és az ehhez kapcsolódó információk eljuttatása, oly módon, hogy abból használható tudás és ne irreális elvárások szülessenek, hiányzik nagyon a közösségépítési stratégiákból számos helyen.

A tudás építésen és az információ áramláson keresztül is a legfontosabb szempontok az emberi kapcsolatok lesznek. A közösségek arra teremtenek lehetőséget, hogy megérintse a másikat a közös gondolkodás és legyen mihez kötnie az életét. A jó közösség ereje arra ösztönzi az egyént, a közös témákon keresztül, hogy átgondolja saját helyét a világban. A közösségek ily módon újra értékei lesznek az új társadalomnak, mert éppen a kiközösítések, elkülönítések ellen dolgoznak. A jól felépített közösségek, amikben folyamatosan épül a közös tudás, arra készteti minden egyes tagját, hogy gondolkodjanak, hogy szélesítsék a látásmódjuk.

Ezek a szempontok mind inspirálják az embereket és az elképzeléseik erejét megsokszorozza. S a közös gondolkodás szempontjai lebontanak más olyan tényezőket, amik az életben gátjai a közeledésnek, lebontja a demográfia, gazdasági, vallási határokat is. Egy 70 éves, katolikus kisnyugdíjas, azonos elveket vallhat a közösségen belül, egy új gazdag, ateista, 20 évessel is. A való életben enélkül, az azonos gondolatokra épülő tudás nélkül lehetetlen lenne, hogy közös programok, vagy eszmecserék történjenek, a korban és társadalmi helyzetben nagyon távol állók között. A közös gondolatok, így rendkívüli nyitottságot és elfogadó képességet teremtenek. A közösségépítés egyik stratégia célja ugyanis, a közösség tagjainak az egyedi fejlődése is.      


Egyén és közösség együttműködése

tudásépítés a közösségekben

Egy különleges blogot ma már könnyű egy közösségnek megalkotnia, ahol társszerző lehet mindenki, így építve a közös tudást. Ezen a honlapon mindenki létrehozhat saját blogbejegyzést a témához kapcsolódó gondolataival. Ezeket a bejegyzéseket mások tovább gondolhatják, tovább írhatják. A tovább írhatóság és a tovább építhetőség, fontos szempontjai egy mai értelemben jól működő közösségnek, szemben mondjuk a merev szabályok és előre leírt utasítások alapján működő „hagyományosnak” tekinthető társadalmi csoportulásokkal. Ahogy telik az idő, az érdeklődési kör alapján a csoportba belépők egyre jobban megismerik egymást. S így a közös megbeszélésekből nyert ihlet, még élénkebbé és lelkesebbé teszi őket. Az ily módon kialakuló közösségek létszáma rendszeresen folyamatosan nő, újabb embereket vonzva magukhoz. Lehet egyetlen személy is a közösség alapítója, generátora, de idővel minden egyes tagban kialakul az igénye arra, hogy folytassák a közösen elkezdett munkát és új célokat valósítsanak meg.

Társadalmunk ma már annyira heterogén, hogy az egyént számos téma iránti elköteleződés jellemezheti egyszerre, ami demográfiai és társadalmi alapon teljesen különböző lehet, a többi vele azonos ember érdeklődési területeitől. Így bárki egyéni elképzeléseinek és érdeklődési körének mentén egyszerre több közösség részese is lehet, ahol más-más típusú tudás építése folyik. Sok ilyen közösségben résztvevő véleménye, hogy megtanulják jobban átlátni az emberi kapcsolatok természetét, értékelni az új véleményeket. Ezek a tapasztalatok pedig a sablonos és sztereotip gondolkodásmód ellen dolgoznak, ami segíti az élet egyes folyamatainak az árnyaltabb és gazdagabb megértését.


A közösségépítés új perspektívái

tudásépítés a közösségekben
A közösségek egyfajta új perspektívát teremtenek az egyedi tudásukkal a hozzájuk tartozóknak. Ennek az egyedi tudásnak a segítségével, a közösség tagjainál az élet rövidségét is a bölcsesség érzése hatja át. A megteremtett bölcsesség által elért idősebb és fiatalabb gondolkodók is tudják, hogy a bölcsesség segítheti az embereket abban, hogy ellenállóbbak maradjanak a bizonytalanság idején is. A beszélgetés, a kommunikáció az alapja a közös bölcsességnek, ami a személyes bölcsességünket is meghatározza a mindennapi életünkben. A személyes, közösségi tudás alapján létrehozott bölcsesség inspirálja az elképzeléseket, és megerősít abban az egyént, hogy a jó beszélgetés valóban építő jellegű. S éppen a valódi, mélyen elgondolkodtató beszélgetésekből van kevesebb, a felszínesek, önigazolókkal: aktuális események, divatok, használati eszközök, élethelyzetekről, emberi kapcsolatokról szólókkal szemben. Ugyanakkor viszont ezeknek a beszédaktusoknak a megértése is sokkal árnyaltabb lenne, ha valódi közösségi beszédmód alkotja azt a tudást, azt a látásmódot, amivel hozzáállunk ezekhez a témákhoz, a bulvár írások, filmek, technikai jellegű, életvezetési tippek és tanácsok helyett.

A közösségi beszédmód révén, ami valódi tudásra épül, pontosan átgondoljuk és értelmezzük ezeket az élethelyzeteket, témákat és nem közhelyekhez, sablon gondolatokhoz nyúlunk, amiről azt gondoljuk, széles tömegek is megértenek. Sőt a gondolatainkkal már nem a széles arctalan, tömegnek, hanem az ismert és gondolatgazdag közösségnek kívánunk megfelelni.

Az ideális, ilyen módon működő és valóban inspiráló közösség létrehozása, gazdagabbá teszi az életünk. Ilyen közösséget teremteni, fenntartani és a kapcsolati hálót benne ápolni, azonban nem olyan egyszerű feladat. Mindez sok kihívással, sok munkával és a közösség megfelelő tagjainak gondos felkutatásával jár. Azonban erre kell törekednünk, a felszínes társadalmi kapcsolatok helyet, az élet, a művészetek, a sport, a tudomány, vagy az üzlet bármely területén, mert nemcsak gazdagabbá, de termékenyebbé is teszi a jó közösség az életünk.

2016. február 23., kedd

A közösségépítés alapjai, napjainkban

Mit jelent ma a közösség? 

közösségépítés
A közösség építés már régóta kritikus koncepciója a társadalomtudományoknak. Ebben kulcsszerepet játszik a növekvő gazdasági egyenlőtlenség, a természeti és emberi katasztrófák, és a XXI. században megjelenő hadviselési módok, amelyek ma már éppen közösségeket és nem hadseregeket támadnak.

A közösség számára egy új fogalmi keretre van szükség mind az elmélet és a gyakorlat szempontjából. Újra kell gondolni a közösségeket a technológiai változások és a globalizáció, a világban zajló trendek szerint. A közösségek ugyanis mindig erőforrásokat hoznak létre, emiatt fontosak a közösségépítési stratégiák. Ma minden azt bizonyítja, hogy az egyre jobban terjedő menekült áradat, a szegény városi környékek, a törzsi népek, s ezen csoportok generálta jelentős problémák megoldása kulcsfontosságú. A nemzetközi vállalatok hatalma, valamint a közegészségügyi szervezetek súlyos erőforrás hiánya velük szemben, mind-mind azt bizonyítják, hogy az emberek önszerveződő csoportjai tudnak a leghatékonyabbak lenni, saját problémáik kezelésében. Így  ma nyugodt szívvel elmondható, hogy a helyi közösségek tartalmazzák azt a magot, ami a kívánatos jövőt rejti magában.

Ezért fontos segíteni a közösségeket mindenfelé, mert ők képesek újjáépíteni a gazdasági struktúrákat, ha megfelelő bennük a szellemi erő és összefogás. Pontosan ezért az egyik kulcskérdés a helyi közösségek, mert a megfelelően kidolgozott közösségi lehetőségek csökkentik a háztartások költségeit, csökkentik a függőséget másoktól, és javítja a közvetlen környezet minőségét és elősegíti a közegészségügy fejlődését is.

A helyi közösségi stratégiák segítik az erőforrások felhasználási hatékonyságot. Igyekeznek a lakhatási lehetőségeket, az élhető környezetet az emberek minden korosztálya számára biztosítani. Sok helyen az állami és gazdasági apparátusokkal ellentétben, a jövedelmek, a versenyhelyzet mobilitását is sokkal jobban biztosítják. Ugyanakkor minden közösség számára fontos az egyediség, az egészséges és biztonságos környék. Egyre jobban összpontosítva a föld, valamint közvetlen környezetünk megőrzésére, értékeinek újrahasznosítására, ezeknek a feltétlen tiszteletére nevelve az utókort, ezek a tényezők együttesen, mind-mind növelik a közösség erejét. Az erős fenntartható közösségek támogatása mind a városi, külvárosi és vidéki területeken, egyre fontosabb. Ezért van égető szükség az intelligens növekedési stratégiákra.

 Új koncepciók a közösségépítésben

közösségépítés
A közösség erőforrás, olyan erőforrás, amely táplálja a jó tervek megvalósítását, ezért van szükség néhány költséghatékony marketing stratégiára, hogy fel tudd építeni azt. A jól átgondolt stratégia, az ehhez párosuló taktikával szilárd eredményeket hoz. A kreatív marketing programok célja, hogy fontos taktikai elemekként egyesíteniük kell magukban a közösségi média erejét és ezzel elérni a közösség bevonását a kezdeményezésekbe.

Ennek a kreatív koncepciónak a kialakításához, szükség van arra, hogy jobban megértsük a közösségek filozófiáját és céljait. Vajon mit is szeretnének pontosan a közösségek és mit tesznek azért, hogy elérjék a céljaik? Elég erős és innovatív gondolatok szükségesek ahhoz, hogy az érdekek mentén széthulló társadalomban, egy a fontos filozófiai alapokra épülő cselekvési tervek szülessenek. A közösségépítés, még ha az éppen a virtuális térben történik is, ugyanis csakis, a gyakorlatban nyer létjogosultságot, minden megvalósítatlan elmélet nem visz minket közelebb az eredményességhez.

Azonban elvitathatatlan az a tény, hogy kizárólag egy jól megalapozott tudásbázis segítheti a közösségépítést. Időszakos rendezvények, vagy akciók nem szülnek erős közösségeket, így megfelelő erőforrásokat sem, ahhoz hogy elérjék a céljaik. A közös tudás, az azonos gondolkodás kialakítása, ezért nagyon fontos tényező a közösségépítésében. A közösségépítés kiinduló pontja mindig tudásalapú, az azonos gondolkodás, az ebből születő új tudásalakzatok az alapjai a mai közösségépítésnek. Erre a közös tudás felépítésére két esettanulmányt néztünk a nemzetközi gyakorlatból. Ezek jól megvilágítják, hogy a tudás felépítése és a közös gondolkodás kialakítása milyen eredményeket hoz.

Az olvasás közösségi élmény és nem magánügy


az olvasás közösségiélmény
Az olvasás, a tudásépítésben, mint minden stratégiában így a közösségi kidolgozásában is fontos szerepet játszik. Az olvasás a közös gondolkodás megteremtésének az alapja. A közösségépítésben, ha komoly tudásépítés helyett, szubjektív egyéni vélemények és csupán aktuális érdekek vezérlik a csoportot, sohasem valósul meg a közösségépítés. Az olvasás fontosságának a népszerűsítésében azonban éppen a könyvtáraknak kellene, elöl járniuk. Ennek innovatív példái a gyakorlatban nálunk még nagyon hiányoznak a nyilvános könyvtáraknál. Két híres holland példát említenénk meg innovatív közösségépítési koncepcióra, erről a területről. Az első példa az úgynevezett „Stalwart” – magyarul rendíthetetlennek lehetne fordítani - olvasók, amit Hans van Duijnhoven könyvtáros irányít.

A Stalwart olvasók nem egy hagyományos könyvklub, hanem a közösségi olvasás eszménye. Olyan könyvek gyűjteményét hozta létre a könyvtáros, amik önmagukban is segítik a közösségépítést. Minden tagnak, minden héten el kell olvasnia egy könyvet, de mindenki szabadon választhatja ki, hogy melyiket a gyűjteményből, nem mindenkinek kell olvasnia ugyanazt a könyvet. Egyszer egy hónapban, pedig összeül a közösségi olvasó csoport és megbeszélik az olvasott könyveket. A projekt 2012 szeptemberében indult, és egy évig tartott. Azonban, mivel nagyon pozitív volt az élmény, a csoport tagjai azóta is rendszeresen összejönnek. Az adott konkrét témakörben történő gondolkodás, az emberi, közösségi dolgokról, ma olyan óriási hiánycikk, hogy már csak ementén is lehet erős és összetartó közösségeket építeni.

Az egyik új eleme a Stalwart olvasók közösségének, hogy tevékenységük túl nyúl a könyvtár határain is, már közösen látogatnak el színházi előadásokra is, természetesen, ha van kapcsolata valamelyik olvasott könyvvel. Az olvasás, a művelődés és gondolkodás szeretete hozott létre egy közösséget, akik nyitottak voltak arra, hogy ne magánügyként kezeljék az olvasás élményét, hanem megosszák azt másokkal is. Így az olvasásnál jóval többet kaptak, az együttgondolkodást egy, a vezető könyvtáros által meghatározott tartalmú, azonos szellemiségű könyvek között.

Kortárs gondolatok és filozófia, a pozitívabb jövőképért


az olvasás közösséget épít

A második példa egy szintén innovatív közkönyvtári közösség, akik a "Bölcsesség a válság idején" nevet adták maguknak, Marina Polderman könyvtáros vezetésével. A könyvtáros vezetésével ebben a körben, munkanélküliek gyűltek össze, hogy 2013-ban hét hónapig beszéljenek át közösen a könyvtáros által kiválasztott könyveket. Az olvasás középpontjában a 21. századi filozófus Alain de Botton egyik könyve állt. Alain de Botton műve: A filozófia vigasza címen jelent meg magyarul.


Alain de Botton a könyvében komolyan vette és visszaállította jogaiba a régi görög filozófiaszemléletet. "Ahogy az orvostudománynak semmi haszna, ha a test betegségeit nem űzi el, ugyanúgy a filozófia is értelmetlen, ha a lelki fájdalmakat nem szünteti meg" - jelentette ki Epikurosz, az ókori bölcselő. Kései utóda ennek szellemében, vizsgált meg hat olyan boldogtalanságforrást, amely mindannyiunk számára ismerős - népszerűtlenség, pénztelenség, csalódások, fogyatékosságok, szívfájdalmak, nehézségek - és hat szellemes, szórakoztató, közérthető és mégis mélyenszántó esszében megvizsgálta, miképpen meríthetünk vigaszt ezekre a bajokra Szókratész, Epikurosz, Seneca, Montaigne, Schopenhauer és Nietzsche gondolataiból. A filozófia vigasza afféle mai "boldogságra vezérlő kalauz", amely rendkívül ironikus módon kezeli a csináld-magad könyveket, ez a mű is mintegy receptgyűjteményt ad a boldogtalanság elkerüléséhez.

Nyilvánvalóan a könyvnek, mint alapműnek fontos mondanivalója volt a munkanélküliek számára.  A szövegek értelmezése segítette őket abban, hogy újból aktívvá váljanak és változzon az önbecsülésük. Ez a történet is mutatja, hogy bármilyen közösségnek, még az alulképzetteknek és elesetteknek is a könyvek segítségével, ma a 21. században, is lehetősége van az igazán jó dolgok megőrzésére és továbbadására.

A könyvtárak, azért is jó példa, mert az a feladatuk, hogy javítsanak a társadalom helyzetén, megkönnyítsék a tudás létrehozását a közösségekben. Ahogyan minden valódi közösség, az azonos tudásra épül és annak továbbgondolására és továbbadására. Pontosan, emiatt az már teljesen lényegtelen, hogy egy gondolat köré, mekkora közösséget teremtünk. Vannak, egész picik, mint a példában említett olvasóközönségek és lehetnek egészen nagyok is, akik mondjuk valamilyen vallás követői közé tartoznak. Egyik csoportosulás sem tud életképes lenni az közösség alapjait képező gondolkodás megújítása nélkül.

Népszerű bejegyzések