Kövess:

Legutóbbi bejegyzések

2019. július 8., hétfő

Az online versenytárs elemzés módszertana


Online stratégia szintjei



A nyelvünk alapvetően határozza meg a gondolkodásunk. A stratégia alkotás azért nehéz, főként, ha kifejezetten online stratégiáról beszélünk, mert a magyar gondolkodás tradíciója és így a nyelv sem különíti el élesen ennek a szintjeit.

Általában egy vállalkozásnak van egy stratégiája, ami mentén felépíti a tevékenységét és termékkörét. Ez a legmeghatározóbb, ebből kellene kibontani a taktikai elemek megannyi sorát, amilyen az üzletágak, az egyes termékek szerepe – azok bevezetése, promóciója, értékesítése – és ebbe beletartozik az online jelenlét is.

Azonban a magyarban, a „stratégia” kifejezést, amolyan halmaz-szerűen alkalmazzuk. Külön beszélnek az üzleti gondolkodást, elméletet tanító szakemberek is „üzletági stratégiáról”, „termék stratégiáról”, „online stratégiáról”, azon belül „kereső optimalizálási stratégia”, „tartalom marketing stratégia”, „közösségi média stratégia”, „facebook stratégia”, „google hirdetések stratégiája” és talán a végtelenségig lehetne sorolni mennyiféleképpen bukkan fel az üzletünk felépítésében a stratégia kifejezés.

Talán nem véletlen, hogy óriási a káosz ezen a területen és nem tudjuk elválasztani a stratégiai elemeket, a taktikaiaktól és ez a sokféle stratégiai szint, sokszor jelentős ellentmondásokba is keveredik. Emiatt lesznek nálunk népszerűbbek, azok a módszerek, „taktikai elemek”, amelyek egy az egyben történő másolással, a minta követésével ígérnek eredményeket.

Az alapvető stratégiánk meghatározása mentén, abból eredeztetve, az egyes területeknek is lehet stratégiai célja. A stratégia ugyanis időben terjed ki és ehhez az egyes „erőforrásokat”, kommunikációs vagy online csatornákat megfelelően kell kezelni a rész célok eléréséhez. 

Egy-egy elmélet, gondolkodási mód elsajátítását mindig az elemzés segíti a leginkább. Az elemzések mentén sokkal inkább átlátjuk és megértjük, még az online világban is, hogy mik azok a sarokkövek, azok a lehetőségek, amik köré a stratégiánk kiépíthetjük és ebben lehet óriási segítségünkre a versenytársak elemzése.

 

Az online versenytárs elemzés módszertana

 


Figyelemmel követni versenytársainkat egyébként is, minden vállalkozás számára fontos, mivel segíti meghatározni az aktuális pozíciónkat a piacon. A versenytársak hasonló tevékenységei révén, pedig értesülünk az új trendekről. Sőt folyamatosan informálódunk a konkurensek stratégiájának esetleges változásairól.

A versenytársak figyelemmel követése azonban nem merül ki abban, hogy feliratkozunk a hírlevelükre, like-oljuk a Facebook oldalukat és néha rápillantunk a weboldalukra. Sokkal tudatosabb elemzési módszertanra van szükség ahhoz, hogy valóban minden információt megkapjunk, ami a tevékenységi területünkön zajlik.

Ebben a cikkben az online versenytárs elemzés módszertanába próbálok meg betekintést nyújtani.


Mit nevezünk online versenytárs elemzésnek?


Az online versenytárs elemzés a potenciális konkurensek felderítéséből és azok tevékenységének, saját cégünk célkitűzéseivel való összevetéséről szól. A konkurensek online tevékenységéből kirajzolódó erősségek és gyengeségek megismerése, segít kijelölni a saját piaci pozíciónkat és meghatározhatjuk a mi online jelenlétünk, hogyan illeszkedik a stratégiánkba.


Milyen kérdésekre ad választ a versenytárs elemzés?


A versenytárs elemzés módszertana számos, a vállalkozásunk számára kulcsfontosságú kérdésre adhat választ:

·        Mire keresnek a potenciális ügyfeleim?
·        Kik a valós online konkurenseim?
·        Milyen tartalommal építsem fel a weboldalam?
·        Mitől érnek el jobb Google helyezéseket a versenytársaim?
·        Milyen online kommunikációs csatornákat használnak és hogyan?
·        Hol és hogyan építenek backlinkeket a konkurenseim?
·        Milyen tartalom marketing és hirdetési taktikával, módszerekkel tudom utolérni őket?
·        Milyen forrásokból szerzik ügyfeleiket a konkurenseim?

 

 

Milyen részekből áll az online versenytárs elemzés?


Maga a folyamat lépései változhatnak annak függvényében, hogy pontosan mit szeretnénk megtudni a konkurenseinkről. Illetve az egyes lépések is más hangsúlyt kaphatnak annak függvényében, hogy mi a célunk a versenytárs elemzéssel. Ha elsősorban kulcsszó kutatás a cél, akkor értelemszerűen abba több energiát fektetünk, mintha például, ha a közösségi média jelenlétet szeretnék összehasonlítani.

Mivel az alább részletezett folyamatban több elem is egymásra épül, ezért teljesen elhagyni őket nem lehet, még akkor sem, ha nem az adott területen van a fókuszunk.


Lássuk tehát, hogy milyen lépésekből áll az online versenytárs elemzés:


1.   Kulcsszó kutatás
2.   Online konkurensek meghatározása
3.   Weboldal elemzés
4.   Tartalom marketing felépítése
5.   Online marketing rendszere
6.   Backlink elemzés


1.   Kulcsszó kutatás

 

online kulcsszó kutatás
Az első lépés egyértelműen egy kulcsszó kutatás kell legyen, amelynek során meghatározzuk azokat a kereső kifejezéseket, amelyekre a potenciális ügyfelek keresnek.

A kulcsszó kutatás során többfajta módszert is alkalmazhatunk:

·        Az ügyféllel közösen ötletelve összeírjuk azokat a kulcsszavakat, amelyeket jónak találunk
·        Megvizsgáljuk néhány ismert erősebb versenytás oldalát, hogy milyen kulcsszavakra érnek el jó helyezéseket
·        A Google Ads kulcsszó tervezőjét hívjuk segítségül
·        SEO szoftvereket alkalmazunk

Ezen négy módszerből kapott kulcsszavakat összesítjük egy táblázatban és utána megvizsgáljuk, hogy

·        melyikre havonta milyen mennyiségű keresés történik
·        melyikre mennyire erős a konkurencia
·        milyen a kulcsszó nehézsége
·         
Az alábbi képen az Ahrefs.com SEO szoftver kulcsszó javaslatai láthatók az „adótanácsadás” kifejezéshez kapcsolódóan.
 
Az alábbi képen ugyanezen szoftver kulcsszó ötleteihez kapcsolódó keresési mennyiségek és a kifejezésekre való „tartalom építés” vagy „hirdetés” nehézségi fokai láthatók:

A kapott eredményekkel bővítve a táblázatot lesz egy listánk, amely ideális esetben azon kulcsszavak nagy részét tartalmazza, amelyre az adott területen a potenciális ügyfelek keresnek és tudjuk azt is, hogy melyik kulcsszóra havonta körülbelül hányan keresnek.


2.   Online konkurensek meghatározása

 

online versenytárs elemzés
Feltételezzük, hogy ezt a kutatást más konkurensek is elvégezték és a népszerűbb kulcsszavakra optimalizálták a tartalmaikat. Tehát a potenciális versenytársakat úgy fogjuk megtalálni, ha módszeresen végig megyünk minden kulcsszón egy-egy Google kereséssel (inkognitó módban) és kijegyzeteljük az első 10-20-50-100 találatot. Attól függően, készítjük a jegyzeteket, hogy meddig látunk a helyezések között még releváns oldalt vagy milyen típusú konkurensekkel, akarunk harcba szállni az adott kulcsszóért. A kapott eredményeket ez esetben is egy táblázatba érdemes összefoglalni.

Az erősebb konkurensek több kulcsszóra érnek el helyezéseket és előrébb lesznek a találati listákban, mint a többiek. Amikor súlyozzuk a listát aszerint, hogy milyen nehézségű kulcsszóra hányadik helyen szerepel egy oldal és hány kulcsszóra ér el helyezést, akkor egy abszolút listát is össze fogunk tudni állítani a legfőbb versenytársak neveivel.


3.   Weboldal elemzés


weboldal elemzés
Ott tartunk, hogy van egy listánk a legerősebb konkurensek weboldalainak címével. Ebben a lépésben módszeresen végig kell menni a legerősebb 5-10-20 konkurensen és alaposan átvilágítani weboldalaikat az alábbi szempontok szerint:

·        Menü- és tartalom struktúra
·        Funkcionalitás
·        Arculat / design

Amennyiben egy táblázatba foglaljuk az egyes versenytársak menüpont neveit, akkor az elemzés végén összesítve fogjuk látni az adatokat. Így tudni fogjuk, hogy melyek azok a menüpontok, tartalmi egységek, amelyek kötelező elemek, mert a versenytársak többségénél megtalálhatóak, így nekünk is célszerű rá, a mi stratégiánkhoz illeszkedő saját tartalmakat létrehozni.  S melyek azok a területek, amelyeket célszerű opcionális elemként nyilvántartani.

Ez a lépés rendkívül hasznos abban, hogy saját weboldalunkat úgy tervezzük meg, hogy tartalmilag és funkcionalitásában se maradjon el a konkurensek honlapjaitól. Amikor például azt látjuk, hogy a konkurensek 80%-a rendelkezik bloggal, akkor egyértelmű, hogy a blogot nem hagyhatjuk ki a weboldalból.


4.   A tartalom marketing felépítése

 


tartalom marketing elemzés
Még mindig a konkurensek weboldalainál maradva meg kell vizsgálnunk a tartalom marketing területén, milyen „kulcsszavak” köré szervezik a publikálást. Első körben kizárólag a weboldalra koncentrálva.

Az alábbi szempontokat érdemes megvizsgálni:

·        Milyen gyakran frissülnek a tartalmak a weboldalon?
·        Milyen gyakran frissülő tartalmi elemek vannak? Blog, hírek, aktualitások, sajtóközlemények, videók, referenciák … stb.
·        Milyen mennyiségű tartalommal frissülnek a cikkek?
·        A cikkek milyen kulcsszóra vannak optimalizálva, milyen helyezést érnek el az adott kulcsszavakra?


5.   Online marketing stratégia


A weboldal elemzésből és a tartalom marketing felépítéséből már kirajzolódik, hogy mikre érdemes fókuszálni, ha az adott cég teljes online marketing stratégiáját vizsgáljuk. Itt azonban, már nem csak a weboldalra koncentrálunk, hanem megnézzük, hogy azon kívül milyen online csatornákon van jelen a konkurens vállalkozás.

Ez a lépés az alábbi elemek vizsgálatát foglalja magában:

·        Közösségi média jelenlét
·        Hírlevél marketing
·        PPC hirdetések

Facebook oldal elemzés
A közösségi média felületeken is meg tudjuk nézni milyen gyakran és milyen tartalmakat posztolnak. A konkurens Facebook oldalaknál jobboldalt a „Névjegy alatt” az „Oldal Átláthatósága” fülre kattintva azt is láthatjuk, hogy aktuálisan milyen hirdetései futnak az adott oldalnak. Rendszeresen ellenőrizve láthatjuk, milyen rendszerben, milyen gyakran és milyen típusú hirdetések jellemzik a cég Facebook hirdetéseit.

A konkurensek Google Hirdetéseiről és képet kaphatunk, akár a korábban feltérképezett kulcsszavakra lebontva. Ehhez azonban nekünk is hirdetőkké kell válnunk. Hirdetőként az egyes általunk is hirdetett kulcsszavakra megtudjuk nézni, hogy kik azok, akik szintén hirdetnek. Sőt azt is láthatjuk, hogy a keresési megjelenések hány százalékából részesülünk. Emiatt is érdemes Google Ads hirdetőkké válni, mert nemcsak egyre több releváns látogatót tudunk az oldalra irányítani, de online piackutatásnak is kiváló eszköz.


6.   Backlink elemzés


backlink elemzés
A tartalom marketing sokkal többet ér, ha társul hozzá linképítés. Legyenek bármilyen jók a blog cikkeink, ha nem építünk hozzá linkeket, akkor nem fognak elérni jó helyezéseket, különösen a nehezebb kulcsszavakra. A backlink elemzés azt vizsgálja, hogy a versenytársak milyen elhelyezéseket használnak a linképítésben. Melyik oldalukra hány és milyen minőségű backlink mutat.
Az alábbi kép egy SEO szoftver által készített backlink elemzés eredményét mutatja egy konkrét oldalra vonatkozóan. Nem csak azt látjuk, hogy hány domain-ről összesen hány backlinkje van az oldalnak, de azt is, hogy ezek milyen oldalakról származnak és milyen tempóban növekednek.


Összefoglalásul:


Amennyiben a fent leírt elemzési folyamatot megfelelő alapossággal végig csináljuk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy …

1.   ismerjük a kereső kifejezések többségét, amelyre a potenciális ügyfeleink keresnek
2.   ismerjük az összes potenciális online versenytársat
3.   konkurenseink weboldalainak szerkezete, funkcionalitása pontos iránymutatást tud adni saját weboldalunk felépítéséhez/fejlesztéséhez
4.   pontos, tartalom marketing naptárat tudunk összeállítani
5.   tudjuk milyen közösségi média felületen kell aktívnak lennünk és milyen rendszerességgel
6.   tudjuk hol, milyen jellegű linképítésre van szükségünk a helyezések javításához

2019. március 15., péntek

A kalandozó magyarok harcmodora. Milyen a magyar stratégiai tervezés?


  Az a jó stratégia, amit mások is megjegyeznek


A világtörténelemben, a magyarokhoz köthető különleges stratégiát, amiről a történetek szintjén is megemlékeznek, mert konkrét hatással volt a nyugati világra, is a kalandozások korában kell keresnünk. „A magyarok nyilaitól ments meg uram minket!” ima nem véletlenül hangzott fel Európa szerte egy évszázadon keresztül. A magyarok célja ebben az időben, ugyanaz volt, mint minden hasonló harcos nemzeté. Hasonlóan például a vikingekhez, akik szintén korlátozottabb anyagi és természeti erőforrásokkal rendelkeztek, a megfelelő életminőséghez, fejlődéshez, valamint fontos volt, hogy a nem elsőszülöttek számára is, kitörési lehetőségeket biztosítsanak, az elsajátított harci tudás kamatoztatása révén. A céljuk, a régebben szervezett formában működő, gazdagabb országok, - amelyek földrajzilag belátható távolságban helyezkedtek el -  megsarcolása, vagy törzsük szövetségeinek megerősítése a hadjáratok révén. A zsákmányszerző hadjáratokkal rablásokkal, fosztogatásokkal egyben extra bevételekhez is jutottak. A kalandozások egyféle profitmaximalizáló stratégia is volt a kisebb, törzsi alapokon szerveződő nemzeteknek.

Mindegyik kalandozó népre jellemző volt, hogy a hatékony és gyors bevételszerzéshez kidolgoztak egy különleges stratégiát és harcmodort, az az taktikát, amivel meglephették az ellenfeleket. A vikingek hajókon közelítették meg a megtámadni kívánt területeket, a magyarok lovakon. Ők hajós nemzet voltak, mi lovas. A viking kultúrából, az ekkori harcmodorból szerzett tapasztalatok azonban ma is tovább élnek a skandináv vállalati kultúrákban, amiből olyan világ cégek nőttek ki, mint az IKEA, a VOLVO, vagy a LEGO.  A vikingek mindig rajtaütés szerűen támadtak, mozgékonyak voltak. A gyors, hirtelen támadásokkal és félelmetesre festett, díszített harcosaikkal, mindig véres csapásokat mértek az ellenfelekre. Védekezésben jellemzően dárdából és pajzsokból sündisznóállást építettek ki, ami bizonyos értelemben a phalanx harcmodor utóda. A mai vállalati stratégiák és vikingek által követett stratégia hasonlóságainak feltárása egy másik cikk témája. Most sokkal inkább arra vagyunk kíváncsiak, az ugyanilyen hatékonyságú magyar kalandozók stratégiája miért nem őrződött meg a számunkra és alkalmazzuk ma is a vállalati kultúrákban, ahogyan azt a skandinávok sikeresen és büszkén tették, s teszik ma is.


A magyar kalandozó stratégia


Minden nyugati, déli területeket megtámadó kalandozó törzs, nemzet, első lépésben éppen a meglepetésre építhetett. Más kultúrákból érkezve a nyugat-európai országok számára ismeretlen volt az a harcmodor, amit ők követtek. Milyen egyéb újításokra volt emellett még szükség ahhoz, hogy végül is a vikingek és a magyarok lettek igazán sikeresek az ilyen típusú hadjáratokban.

kalandozó magyarok harcmodora
A magyarság fegyverzete a hagyományos lovasnomád fegyverzet volt. Fő fegyverük az úgynevezett visszacsapó íj, az ehhez tartozó nyilakkal, valamint a szablya, kard, kopja, később fokos és csatabárd volt. A katonák védelmét a sisak, a vasgyűrűkkel erősített bőrvért valamint pajzs szolgálta.

A közelharcra kétféle fegyverük is volt, ami kiismerhetetlenebbé tette őket, a kard nehéz, egyenes, széles, kétélű oldalfegyver volt, míg a szablya könnyű, nyújtott S-alakú, egyélű, egykezes fegyver volt. Az ellenség ismerte katonai technológiákhoz képest a fő különbség a távolra ható fegyverek, az íj és nyilak alkalmazásából állt. A lovagok nem használtak íjat, az ő fő fegyverük a hosszú lándzsa és a pallos volt. Egy lovag számára méltatlan és nem elég férfias volt a nyilazás. A közelharcot tartották nemes küzdelemnek, a távoli gyilkolás helyett. Az íjászok, mint hadtest már létezett, de ott a paraszti sorból toborzott emberek szolgáltak. Így inkább kisegítő hadakként alkalmazták őket.

Őseink sikereit maga a lovasnomád harcmodor adta, ami lényegében az ellenség csapdába ejtéséből, állt. Sohasem a nyílt küzdelmet keresték, ahol érvényesülhet a nagyobb túlerő, vagy a nehézfegyverzetek, vértek, pajzsok ereje.   Így a magyarok első lépése minden esetben az alapos elemzés volt, mielőtt csatát vállaltak. A harcba szálláshoz pontosan kellett ismerniük az ellenség helyzetét és annak erejét. A felderítés, mindenek felett állt, mielőtt küzdelmet vállaltak volna.

Mivel fegyverzetük domináns eleme a távolra ható nyíl volt és a nagy távolságok megtételéhez, a gyors helyzetváltoztatáshoz, könnyű hadi ruházattal rendelkeztek, ezért ehhez kellett kidolgozniuk a megfelelő harcmodort, rendszert. A legsikeresebb taktikai elemük a cselvetés volt. Ez egyben az erők megosztását is jelentette, a nagyobb erőket tartalékolva. A sereg zöme ugyanis elrejtőzött egy erre alkalmas helyen, a felderítők vagy egy kisebb létszámú csapat pedig megtámadta az ellenfeleket. A támadásuk egyetlen célja az volt, hogy a fő erők felé csalja az ellenséget.

Az íjakat mindenki kiválóan kezelte. A fegyverhasználat és a lovaglás képességének gyermekkortól megkívánt elsajátítása, állandó gyakorlása fontos része volt a magyarság életének. Ahogy semmiben sem érhetsz el kimagasló eredményeket állandó gyakorlás és újítások nélkül. Ezekben a történelmi korokban, a jól begyakorolt fegyverhasználat egyben a túlélés záloga is volt. Az egyes hadműveleti célok eléréséhez szükséges fegyelem és begyakorlottság is ebből a tényből, az állandó tanulásból, gyakorlásból eredt.


A magyar taktika alkalmazása


A cselvetés taktikája úgy nézett ki, hogy a kiválóan képzett, íjjal felszerelt lovasok, távolról bőszítették fel támadásukkal az ellenfeleket. S amikor azok ellentámadásba lendültek – amennyiben nem akarták, hogy apránként mindenkit lenyilazzanak, a magyarok tűpontos lövései - menekülni kezdetek, de csak olyan sebességgel, hogy a lovagok követni tudják őket. Közben hátrafelé nyilazva vonták magukkal a szétszakadozó nyugati sereget, egészen a les helyéig. Itt a csalicsapat hirtelen oldalra fordult és a lesből kicsapó fősereg megkezdte az ellenség lövését.

A rajtaütésszerű támadáshoz mindig nyílt, jól belátható terepre volt szükség, ahol a fősereg egy, vagy több oldalról keresztben elvonulva, oldalát mutatva nyilazott az összetömörülő, meglepődött lovagságra. A többszöri, különböző pontokra leadott nyílzáporokkal szétzilálták az egyáltalán nem tagozódott ellenséget. A rendezetlen ellenség ellen ekkor indult meg a közelharc.

Míg a lovagok egységbe tömörülve támadtak, igyekeztek egy adott pontra olyan csapást mérni, hogy ott áttörhessenek, addig a magyarság szélességében és mélységében is tagoltan harcolt. Ez a közelharcban is erősebbé tette magyar a hadat, hiszen, ha egy-egy csapattest felbomlott az ellenfél támadása miatt, akkor mélységben mindig ott ált mögötte egy másik esetleg harmadik, amit azonnal harcba lehetett vetni. Amint a harcközben probléma keletkezett mindig volt egy kisegítő egység, akik a bajba jutottak segítségére siettek.





Ez volt az a harcmodor, amit a nyugati krónikák megörökítették, de ennél jóval több taktikai elemet alkalmaztak, az íjászati tudásuk és mozgékonyságuk kihasználására. Sajnos e korban a magyar írásbeliség töredékessége miatt ezek a taktikai motívumok, variációs lehetőségek mind feledésbe merültek. Annyira igaz ez, hogy a muhi csata idejére, amikor a mongolok az őseink által is alkalmazott és továbbfejlesztett lovas-nomád harcmodort használták, már semmit sem tudtunk kezdeni velük, ahogy annak idején a kalandozásokkal megcélzott nyugat, vagy déli európai területek katonai alakulatai.

Ezek voltak azok a történelmi idők és még hosszú századokon át így volt ez, hogy a csaták és háborúk kimenetelét a jobb felkészültség, és elsősorban a hadi alakulatok, és azon belül a harcosok megbízhatósága, helytállása döntötte el. Ezeket az erényeket még a műszaki fejlődés is csak látszólag szorította háttérbe.


Tartós magyar sikerek


Sikereik alapvető titka a rajtaütés és gyorsaság volt. A nyugatiak lovai nagyok, erősek, de lassúak voltak, míg őseink Belső-Ázsia szívós és gyors lován, a tarpánon lovagoltak. A könnyűlovasság gyorsasága rendszerint lehetővé tette, hogy elődeink az ellenséggel akkor és ott ütközzenek meg, amikor és ahol nekik a legjobban megfelelt. Először is a csata színhelyét választották ki, majd a terepszemle után elkészítették a haditervet, figyelembe véve, hogy milyen felszerelésű és mekkora haderővel ütköznek meg. Így a terepviszonyok és az ellenfél számára rendelkezésre álló erőforrások alapján alkották meg a terveik.

Amennyiben a hadrend megbontása nem sikerült, az ellenség oszlopai előtt három lovas kört alakítottak, mintegy ezer harcos egy-egy körben. Lovaikon vágtatva köröztek és puhító nyílzáport zúdítottak az ellenség soraira. Ezt roham követte, ami lehetett valós vagy akár színlelt is. Attól függött, hogy mekkora kárt, veszteséget okoztak az ellenséges csapatokban, meg tudták-e bontani a hadrendet vagy sem. A célokat nem direktben egyetlen frontális támadásra, vagy áttörésre bízták, hanem lépésenként valósították meg azt.

stratégia
Amennyiben megbontották az ellenség sorait, akkor a roham valós volt, és a két oldalt az erdőkben rejtőző harcosok is a megrémült ellenségre törtek. Ellenben, ha az ellenség egységei továbbra is hadrendben maradtak, akkor a roham csak színlelt volt. Még mielőtt az ellenséggel megütköztek volna, visszafordultak és megfutamodást színleltek, miközben hátrafelé nyilaztak az üldözőkre, melyet a kengyel használata tett lehetővé. A kengyel is a lovas műveltségű népek találmánya volt. A csel sikeressége esetén, az üldözőkből menekülők lettek, a menekülőkből; pedig győztesek. A magyarok ezzel megbontották az ellenség hadrendjét, azok csak akkor vették észre, hogy kelepcébe kerültek, amikor a lesben álló lovasok minden irányból rájuk törtek, és a „menekülők” is velük szembe fordultak.

Fergeteges rohamaik lélektanához tartozott még az idegeket tépő harci kiáltásuk is, és lovaik nyerítése. Lovaik szinte együtt éltek gazdáikkal a csatában is, így rúgtak, haraptak, a minél hatékonyabb „munkavégzés” érdekében. A hadjáratokra egy nagyjából 45 kg-os egységcsomagot vittek, ami többek között szárított húst, tejport, kölest és sót tartalmazott. Ez a másoknál ennyire nem kiforrott élelmiszer dehidratálási technológia is hozzájárult a gyors haladásukhoz. Így szorult helyzetben is el voltak látva élelemmel. Nem kellett élelemszerzéssel törődniük, ha nem volt rá idejük. A tejport vízben feloldották és a nyereghez kötött kobakban tartották. Amennyiben a szükség megkívánta, teljesítményük a hadjáratok alatt a napi 100 km-t is elérte, ami rendkívüli mozgékonyságot jelentett az adott korban. Míg a vikingek a hajóikon, addig a szárazföldön kizárólag a magyarok, a lovaikon tudtak ilyen nagy távolságokat bejárni, ilyen rövid idő alatt. Mindkét nemzet sikereinek titka ebben rejlett igazából.


Milyen magyar stratégia, taktika lehetne ma is gyümölcsöző és követhető?


A stratégiai előny, mind a skandinávoknál, mind a magyaroknál a gyors helyzetváltoztatásból és váratlan támadásokból eredt.  Ez a gyorsaság, rugalmasság általánosságban elmondhatjuk ma is, mint minden időben, nagyon fontos tényezője a versenyképességnek.

A nagy távolságok, ma a különböző területek hatékony összekapcsolását, egymásra építésé jelentik inkább. S természetesen a nagyon hatékony logisztikai tevékenységet, ahogy termékeink, szolgáltatásaink eljutnak a vevőkhöz. A mozgékonyság és a felderítések, elemzések, ma azoknak a pici réseknek az állandó keresését takarják, ahol megfelelően tudjuk pozicionálni magunk és valóban sikeresek lehetünk. Ez nálunk, az a tapasztalatom, hogy teljességében kiveszett és inkább trend követők lettünk. Nem mi igyekszünk új piaci réseket találni, új termékeket kidolgozni, amivel ezekre, a helyekre betörhetünk, hanem inkább adaptálókká váltunk. Azok a cégek, aki előbb adaptálnak egy külföldi trendet, jutnak előnyhöz a hazai piacokon, de természetesen ily módon a külföldi piacokra nem igazán tudunk kilépni. Ez alól talán a programozás és IT technológiai megoldások a kivételek, ahol ez az állandó fejlesztés és piaci rés keresés megmaradt jó szokásunknak.

magyar harcosok
Kevés erőforrás, 45 kilogrammos egység csomag a gyors helyváltoztatáshoz. Nem kellettek óriási felszerelések a kijelölt célpontok eléréséhez a kalandozó magyaroknak. Elsősorban a katonai tudásukra, a taktikai elemek begyakorlottságára építettek, semmint a felszerelések masszivitására, mind azt nyugati ellenfeleik tették. Mindig olyan célpontokat kellene keresnünk ma is mind piacokban, mind célcsoportokban, amelyek alacsonyabb erőforrásokkal, de jól felderítésekkel, mérésekkel minél nagyobb jövedelmezőséggel kecsegtetnek.

Az adott helyzethez illő tervezés - piac, erőforrások, vetélytársak – a terveik mindig tartalmazták ezeket az elemeket. Nem bíztak csupán a maguk erejében és tudásában. A terveiket olyan piacokon, terepeken, olyan ellenfelekkel szemben valósították meg, amire a saját erőforrásaik lehetőséget biztosítottak. Nem bocsátkoztak kétes kalandokba. Sok vállalkozónál, cégnél látom, hogy szinte szerelmes a saját termékébe, annak tulajdonságait önmagában olyannak ítéli, ami átüt a piacokon. S ennek fényében ezekbe a típusú termékekbe ölnek egy sor befektetést, anélkül, hogy a piaci igényeket, a kiválasztott célcsoportok elvárásait és a vetélytársaknak, akárcsak a helyettesítő termékeit is megvizsgálnák alaposan. „Ezt biztos szeretni fogják, az övék nem olyan” típusú gondolkodást, egy jól képzett kalandozó magyar harcos sem engedte volna meg magának.

A nyilazó lovasaink, a kisebb felderítő és csali csapatok tűpontos lövései tették lehetővé, hogy a cselvetés működjön. A vaktában elszórt nyílzáporok, a rendben felálló ellenségnél semmilyen hatást sem értek volna el. Azonban, amikor majd minden lövés, még a pajzsok között is, embert, vagy lovat talált és ölt meg, sebzett meg halálosan, akkor nem várakozhattak a velünk szemben állók addig, míg mindenkit le nem nyilaznak a magyarok. Ez a fajta pontos célzás kell jellemeze a kommunikációt, a termékfejlesztéseket. Nem szólhatunk mindenkihez, mint ahogy egy termék sem való mindenkinek. Tudnunk kell mik az egészen pontos céljaink, s erre a minél szűkebben, pontosabban meghatározott területre kell lőnünk.

Ferde vonalú mozgás a lovakkal, mint a macedónoknál, hajlékony szerkezet a frontális támadások helyett. A visszacsatolások alapján menet közben is tudnunk kell változtatni. A magyar lovasok így voltak képesek a megfelelő támadópontokat megtalálni. A hajlékonyság azt jelenti, hogy nem egyetlen pontra, egyetlen értékesítési, vagy kommunikációs csatornára, egyetlen vevőre fókuszálunk. A kitűzött célt több ponton keresztül, többféle módon közelítjük meg, hogy ezeknek a pontoknak a mentén puhítsuk fel a piacok, a vevők ellenállását és érjünk el sikereket.

A magyar seregek mélyégi tagoltsága, az erőforrások arányos elosztása, a megfelelő tartalékok képzése a végső támadásra, ma is jól alkalmazható stratégiai menedzsment módszer. Ezt egészítette ki a valós, vagy vélt roham. Vélt roham, ha még nincs eléggé megdolgozva az ellenfél és valódi, amikor már csak át kell ütni a sorain. Ez ma a tesztelés. A termékmódosításokat, értékesítési csatornákat, a célcsoportokat és a kommunikációs elemeket erőforrásoktól függően, addig teszteljük, míg meg nem találjuk a legjobb kombinációt. Ebben a pillanatban lehet minden erőkkel, minél magasabb bevételekre szert tenni, de csakis ekkor. Tesztelés, bevezetés nélkül nem lehet elindítani egy termékbevezetést, egy kampányt, bízva annak sikerében, még megfelelő erőforrások esetén sem.

Széles taktikai repertoár. A stratégiád megvalósításához, ha csak mindig egyféle típusú, felépítésű kampányt alkalmazol, akkor kevesebb az esélyed a legoptimálisabb megoldások megtalálására. Csak ár akciókkal, kupon napokkal, kettőt fizet és egyet kap, az az csupa hasonló típusú kampánnyal nincs esélyed alkalmazni mindazt, amit lovas őseink kiválóan tudtak, egyféle taktika könnyen kiismerhető és így egyre hatástalanabb.


Alkalmazd a kalandozó magyarok stratégiáját!


1.  Kövesd a kalandozó magyarok stratégiáját, fejleszd a tudásod minél tökéletesebbre.

2.  Keresd azokat a piaci területeket, ahol sikeresen szállhatsz szembe a versenytársakkal.

3.  Elemezd minél jobban mind a piacot, mind a saját erőid, mind a versenytársak tevékenységét.

4.  A fő terméked előtt adj valami, csalit, amivel elnyered a bizalmat.

5.  Célozz minél pontosabban az üzleti tevékenység minél több területén.

6.  Különböző lépéseken, pontokon keresztül közelítsd meg a célt, ne csak egyetlen úton, frontálisan haladj felé.

7.  Minden terület tesztelésére szánj elegendő időt.

8.  Dolgozz ki minél szélesebb taktikai, kommunikációs, kampány repertoárt.

Minél többen lépnek erre az identitásunkhoz közel álló útra, úgy annál nagyobb esély lesz arra, hogy a skandinávokhoz hasonlóan magyar termékek is megjelenjenek végre a világpiacokon.


Népszerű bejegyzések