Kövess:

2016. február 25., csütörtök

A közös tudás megteremtése a közösségekben



közösségépítés
A közösségi platformok a tudás létrehozására és megosztására jönnek létre. Ez több, mint egy költői hitvallás, a valódi és egységes közösségek mindig is ezen alapelvek mentén alakultak ki. Ma már ebben fontos szerep jut annak is, hogy hogyan használjuk fel a rendelkezésre álló technológiákat hozzá.

A technológiai fejlődés miatt a jövőben, egyre kevesebb lesz a fizikai kapcsolat az emberek között. Ebből kifolyólag a közösségépítésben ezt mindenképpen figyelembe kell venni és ennek mentén megtenni a  következő lépéseket.
 
- Az emberek csatlakozása egymáshoz, az információk mentén történik, aminél fontos csatlakozási pontokat képez a tudás. Ezekből pontokból teremtve meg a közösségi tudás virtuális portálját.

- A jól felépített és folyamatosan bővített tudás az a platform, amire a közösség épül.

- Az összefüggések, azonosságok a közösségen belül, hozzák létre azokat az összefonódásokat, amik a közösség szívét jelentik.

- Az összefüggéseket, az azonosságokat, az információforrások alkotják, teremtik, ezeknek a pontoknak az üzenetei, a közösség csatornáin keresztül jutnak el másokhoz.

A jövőben mindezek a tényezők ösztönzik és megkönnyítik az értékes kapcsolatokat. A közösségek így az összetartozás érzését erősítik, a kölcsönösség, kapcsolatok és a szociális hálózatok építése segítségével. Ez mindig meghaladja az egyéni felfedezések területét, mert a kohézió és a figyelem, az így létrejövő párbeszéd, újabb tudásterületeket teremt.

Hálózatok és hidak a közösségekben


tudásépítés a közösségekben
A közösség egyes tagjai közötti kapcsolatok hidakat képeznek, aminek a segítségével erőforrások alakulnak ki a közösség bevonásával. Az erőforrás az egész közösségi hálózat energiáiból, közös tevékenységéből ered. E közösségeken belül az információkhoz való hozzáférés még mindig a legfontosabb funkciók egyike. A mai társadalmi bajok, egyik oka éppen az elkülönítés, a hozzáférés hiánya, és annak képtelensége, bizonyos információkhoz, eszközökhöz és lehetőségekhez. Ez fosztja meg az emberek jórészt attól, hogy valóban részt vegyenek, és tevékeny részesei legyenek a társadalmi életnek. A szociálisan hátrányos helyzetűek számára pontosan a megfelelő, számukra fontos tudás létrehozása és az ehhez kapcsolódó információk eljuttatása, oly módon, hogy abból használható tudás és ne irreális elvárások szülessenek, hiányzik nagyon a közösségépítési stratégiákból számos helyen.

A tudás építésen és az információ áramláson keresztül is a legfontosabb szempontok az emberi kapcsolatok lesznek. A közösségek arra teremtenek lehetőséget, hogy megérintse a másikat a közös gondolkodás és legyen mihez kötnie az életét. A jó közösség ereje arra ösztönzi az egyént, a közös témákon keresztül, hogy átgondolja saját helyét a világban. A közösségek ily módon újra értékei lesznek az új társadalomnak, mert éppen a kiközösítések, elkülönítések ellen dolgoznak. A jól felépített közösségek, amikben folyamatosan épül a közös tudás, arra készteti minden egyes tagját, hogy gondolkodjanak, hogy szélesítsék a látásmódjuk.

Ezek a szempontok mind inspirálják az embereket és az elképzeléseik erejét megsokszorozza. S a közös gondolkodás szempontjai lebontanak más olyan tényezőket, amik az életben gátjai a közeledésnek, lebontja a demográfia, gazdasági, vallási határokat is. Egy 70 éves, katolikus kisnyugdíjas, azonos elveket vallhat a közösségen belül, egy új gazdag, ateista, 20 évessel is. A való életben enélkül, az azonos gondolatokra épülő tudás nélkül lehetetlen lenne, hogy közös programok, vagy eszmecserék történjenek, a korban és társadalmi helyzetben nagyon távol állók között. A közös gondolatok, így rendkívüli nyitottságot és elfogadó képességet teremtenek. A közösségépítés egyik stratégia célja ugyanis, a közösség tagjainak az egyedi fejlődése is.      


Egyén és közösség együttműködése

tudásépítés a közösségekben

Egy különleges blogot ma már könnyű egy közösségnek megalkotnia, ahol társszerző lehet mindenki, így építve a közös tudást. Ezen a honlapon mindenki létrehozhat saját blogbejegyzést a témához kapcsolódó gondolataival. Ezeket a bejegyzéseket mások tovább gondolhatják, tovább írhatják. A tovább írhatóság és a tovább építhetőség, fontos szempontjai egy mai értelemben jól működő közösségnek, szemben mondjuk a merev szabályok és előre leírt utasítások alapján működő „hagyományosnak” tekinthető társadalmi csoportulásokkal. Ahogy telik az idő, az érdeklődési kör alapján a csoportba belépők egyre jobban megismerik egymást. S így a közös megbeszélésekből nyert ihlet, még élénkebbé és lelkesebbé teszi őket. Az ily módon kialakuló közösségek létszáma rendszeresen folyamatosan nő, újabb embereket vonzva magukhoz. Lehet egyetlen személy is a közösség alapítója, generátora, de idővel minden egyes tagban kialakul az igénye arra, hogy folytassák a közösen elkezdett munkát és új célokat valósítsanak meg.

Társadalmunk ma már annyira heterogén, hogy az egyént számos téma iránti elköteleződés jellemezheti egyszerre, ami demográfiai és társadalmi alapon teljesen különböző lehet, a többi vele azonos ember érdeklődési területeitől. Így bárki egyéni elképzeléseinek és érdeklődési körének mentén egyszerre több közösség részese is lehet, ahol más-más típusú tudás építése folyik. Sok ilyen közösségben résztvevő véleménye, hogy megtanulják jobban átlátni az emberi kapcsolatok természetét, értékelni az új véleményeket. Ezek a tapasztalatok pedig a sablonos és sztereotip gondolkodásmód ellen dolgoznak, ami segíti az élet egyes folyamatainak az árnyaltabb és gazdagabb megértését.


A közösségépítés új perspektívái

tudásépítés a közösségekben
A közösségek egyfajta új perspektívát teremtenek az egyedi tudásukkal a hozzájuk tartozóknak. Ennek az egyedi tudásnak a segítségével, a közösség tagjainál az élet rövidségét is a bölcsesség érzése hatja át. A megteremtett bölcsesség által elért idősebb és fiatalabb gondolkodók is tudják, hogy a bölcsesség segítheti az embereket abban, hogy ellenállóbbak maradjanak a bizonytalanság idején is. A beszélgetés, a kommunikáció az alapja a közös bölcsességnek, ami a személyes bölcsességünket is meghatározza a mindennapi életünkben. A személyes, közösségi tudás alapján létrehozott bölcsesség inspirálja az elképzeléseket, és megerősít abban az egyént, hogy a jó beszélgetés valóban építő jellegű. S éppen a valódi, mélyen elgondolkodtató beszélgetésekből van kevesebb, a felszínesek, önigazolókkal: aktuális események, divatok, használati eszközök, élethelyzetekről, emberi kapcsolatokról szólókkal szemben. Ugyanakkor viszont ezeknek a beszédaktusoknak a megértése is sokkal árnyaltabb lenne, ha valódi közösségi beszédmód alkotja azt a tudást, azt a látásmódot, amivel hozzáállunk ezekhez a témákhoz, a bulvár írások, filmek, technikai jellegű, életvezetési tippek és tanácsok helyett.

A közösségi beszédmód révén, ami valódi tudásra épül, pontosan átgondoljuk és értelmezzük ezeket az élethelyzeteket, témákat és nem közhelyekhez, sablon gondolatokhoz nyúlunk, amiről azt gondoljuk, széles tömegek is megértenek. Sőt a gondolatainkkal már nem a széles arctalan, tömegnek, hanem az ismert és gondolatgazdag közösségnek kívánunk megfelelni.

Az ideális, ilyen módon működő és valóban inspiráló közösség létrehozása, gazdagabbá teszi az életünk. Ilyen közösséget teremteni, fenntartani és a kapcsolati hálót benne ápolni, azonban nem olyan egyszerű feladat. Mindez sok kihívással, sok munkával és a közösség megfelelő tagjainak gondos felkutatásával jár. Azonban erre kell törekednünk, a felszínes társadalmi kapcsolatok helyet, az élet, a művészetek, a sport, a tudomány, vagy az üzlet bármely területén, mert nemcsak gazdagabbá, de termékenyebbé is teszi a jó közösség az életünk.

Népszerű bejegyzések