Mi is a spanyol kézilabda stílus?

 

Ez a játékstílus, a sportcsapatoknál, olyan, mint az üzleti életben a brand. Ez teszi egyedivé, megkülönböztethetővé, jól meghatározhatóvá, hogy mi az, amit képvisel az adott csapat.

 

Sokszor emlegetik a kézilabdában a spanyol stílust, amit nem igazán tudtam beazonosítani a látottak alapján, hogy mit is jelent pontosan, ezért megpróbáltam utánajárni, hogy jobban értsem, amit látok a kézilabda mérkőzéseken.

 

Az értő szurkoló, az értő vevőhöz hasonlóan ugyanis egészen más kategória. Jobban megérti és elismeri a folyamatokat, amit a cél érdekében az adott cég, csapat tesz. Így jóval elkötelezettebb is és sokkal nagyobb értéket tulajdonít a teljesítménynek, amit kap.

 

 

MI TEHÁT A SPANYOL STÍLUS?

 

A stílus kialakulásában fontos szerepe volt annak, hogy a kézilabdát elsősorban a fizikálisan erős, nagytestű játékosokat felvonultató csapatok uralták az ezredfordulóra. A kézilabda játékossága helyett, annak fizikális elemeire építve elsősorban az eredményességüket. A spanyol játékosok viszont nem rendelkeztek ilyen adottságokkal. Ezért a spanyol kézilabdában egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a mozgékony, taktikusabb játékra. Alkalmazkodniuk kellett ahhoz, hogy ötleteiket a fizikailag erőteljes és hatalmas játékosokkal rendelkező csapatokkal szemben valósítsák meg.

 

„Mi, spanyolok, sem magasak, sem erősek nem vagyunk, ezért olyan rendszert kellett kidolgozni, amelyben inkább az ész dominál. Az elejétől kezdve csapatban gondolkodtunk, tudtuk, csakis együtt érhetünk el valamit.”- David Davis a Veszprém edzője

 

Az iskola kikristályosodását 2005-re teszik, amikor a jelenleg, a Szegedet irányító Juan Carlos Pastor vezetésével világbajnok lett Spanyolország. Pastor maga mondta már a Szeged edzőjeként a spanyol stílusról: „Az eredményességhez más játékmódokat kellett találnunk stratégiával, taktikával, intelligenciával és a mérkőzésekre való felkészüléssel egyetemben. Magyarországon például az összes játékos fizikai típusú kézilabdázó. Célom a fizikai jelleg kombinációja a spanyol taktikával és stratégiával. Azt hiszem, ez a kombináció a tökéletes kézilabdához vezet.”

 

Az új stílus, mint minden nemzetre jellemző stílus az egész nép kultúrájából, tradícióiból vezethető le. A spanyol kultúra szereti a csapatmunkát, nemcsak a kézilabdában, hanem az összes csapatsportban. A többi sikeres csapatsportok alapján már tudták, hogyan lehet hatékonyan integrálni a játékosokat a csapatokba.

 

Ehhez minden posztnak külön meghatározták a szerepét a csapategységben. A középső hátvédeknek itt fontos szerepük van, különösen a játékkoncepció megértése érdekében, amely a kollektív munkán alapul és nem egy az egy elleni játékokon.

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

JÁTÉKOS KÉPZÉS A SPANYOL MÓDSZERHEZ

 

Minden játékstílus más-más típusú játékosokat követel meg. Így még egy adott stílusban a képességei és a képzettsége alapján valaki teljesíthet kiválóan, addig egy másik stílusban teljes mértékben eltűnhet a kimagasló teljesítménye, mert egyszerűen nem illeszkedik az adott rendszerbe.

 

A spanyol stílusban, így mintha az együttműködő készség lenne a domináns jegy, ami alapján a játékosokat képzik és válogatják.

 

A játékosok kezdeti értékelése során így a következő kritériumokat alkalmazzák:

 

- A játékos tulajdonságai. A képességek szintje, beleértve a fizikai, technikai és taktikai felkészülést.

- Fizikai, antropometriai /testösszetétel/ és pszichológiai jellemzők. A jelenlegi szint értékelése és további tesztek a haladás nyomon követésére, a kitűzött célok megvalósítására.

- Tanulási képesség. Új modellek és munkamódszerek elfogadása. Nagy befolyása van ebben az edzői stábnak.

- Mennyire tud egy-egy játékos dolgozni a csapat sikerességéért. A közös célok és személyes szintű áldozatok azok, amelyek a csapat alapját képezik.

 

A csapatok fellépése, teljesítménye így összhangban van a csapat tagjainak együttműködésével és kommunikációjával. A kiválasztott játékosokkal végzett munka céljainak körültekintő megválasztása határozza meg az eltérő és különböző programokat, amit kiviteleznek a játékos képzésben.

 

A célok jellege minden programnál más, az edzői stáb azonban mindegyikben folyamatosan dolgozik a csapaton belüli együttműködésen a kollektív célok elérése érdekében. Ez a munka egyben a csapat sajátos karakterének a kialakítása is. Minden csapat, amelynek közös célja van, eleve létrehoz egy társadalmi struktúrát, amelyet az egyes játékosok határoznak meg.

 

Ebben az összefüggésben, a célok kijelölésével a csapat az edzőtől függ. A csapatjáték stílusa tükrözi a csapatszellemet és a csapat karakterét. A játékstílus ugyanakkor szimbólum is, amely a csapatot képviseli. A csoport, az iskola, a klub, a régió vagy a nemzet, a szereplés és a játékosok hozzáállása révén képviselteti magát. A szurkolók a játékosok révén azonosítják magukat.

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

AZ EDZŐ SZEREPE A STÍLUS KIALAKÍTÁSÁBAN

 

 

Az edző legfőbb feladata ennél a stílusnál a jó tervezés. A játék célok pontos megadása és az a képesség, hogy az odavezető úton végig vigye a játékosokat, azok együttműködése révén. A cél a játékra vonatkozik és nem külsődleges tényezőként a megszerezni kívánt címekre.

 

 

Éppen ezért az edzéseken, különböző típusú játékhelyzeteket gyakorolnak, amikben a játékosokat különböző típusú döntéshelyzetbe hozzák. Itt nem az a cél, hogy az edző által előre megmondott figurát végrehajtsák, hanem hogy minél gyorsabban maguk a játékosok legyenek képesek elemezni a szituációt és annak megfelelően a legjobb döntést hozni.

 

„Ma már intelligens sportolókra van szükség, akik úgy döntenek, hogy megfelelően analizálnak egy-egy helyzetet. Ez viszont nem mindenkinek megy.” – David Davis

 

Ez amiatt fontos, mert a játék felgyorsításához elengedhetetlen a gyors és váratlan, de a helyzetnek legmegfelelőbb döntések meghozása. S jól látható az is a kézilabda fejlődésében, hogy a spanyol stílus megjelenése volt az egyik elem, ami jelentősen gyorsította a játékot. A másik ilyen elem, ami növelte a játék sebességét a skandinávok azonnali visszatámadása, lerohanása, ami az ellenféltől minden helyzet vagy gól után azonnali visszarendeződést követel meg.

 

A spanyol stílus, mivel a játékosok minden helyzetben a saját képességeik és csapattársakkal való kapcsolat mentén döntenek rendkívül rugalmas játékmódot és rendszereket tesz lehetővé. Az edző feladata tehát a megfelelő döntési mechanizmusok megtanítása. Az az a tervezés elsajátítása mindenekelőtt.

 

„A spanyol stílusnak, mint minden rendszernek az a kulcsa, hogy a pályán és azon kívül is mindent megtegyenek egymásért a játékosok – enélkül mit sem ér az egész. Sokan azt hiszik, minden spanyol csapat ugyanazt a taktikát, játékelemeket alkalmazza, pedig ez nem így van. A lényeg, hogy a játékosnak kell az adott szituációban meghozni a legjobb döntést – az edző feladata, hogy erre felkészítse.

 

Egy biztos, a játékosok gondolkodásmódját meg kell változtatni, nemcsak játszaniuk, hanem érteniük is kell a kézilabdát – ez a legnagyobb kihívás. Valaki képes erre, más viszont sosem tudja levetkőzni a régi beidegződéseket.” – Juan Carlos Pastor a Szeged edzője

 

Ez a módszer szinte mindig csoportos munkát követel meg. A játékhelyzeteknek megfelelő szituációk kikísérletezése ugyanis csakis munkacsoportokban valósítható meg. A spanyol stílus, tehát nem külsődleges jegyekben, játékelemekben nyilvánul meg, ezért nehéz felismerni, sokkal inkább arról szól, hogy intelligensen játszunk és az adott játékoskeretből a lehető legjobbat hozzuk ki – mind támadásban, mind védekezésben.

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

KÜLÖNBÖZŐ EDZŐ TÍPUSOK DOLGOZNAK UGYANAZÉRT A STÍLUSÉRT

 

A folyamatok menedzselése mentén, azonban így is egészen különböző és változatos edzői stílusok alakultak ki a spanyoloknál. Ezeket a következőképpen csoportosítják:

-       mediációs /konfliktusokat megelőző és kezelő/ modellt követők

-       normatív modellben dolgozók

-       a vezetés több dimenziós modelljét követők

 

A mediációs vezetési modell a tanulásra összpontosít, a sportolók reakcióira az edzés során, a viselkedésre. A tanulás mikéntjétől, az elsajátításra váró játékhelyzetekre adott reakciókból és a csapattársakkal szemben tanúsított viselkedésformák mentén alakul ki az edzői felfogás a játékról.

 

A normatív modell azonosítja a döntéseket az edzők viselkedése és a sportolók szerepének megfelelően. Ki hol és miként vállalja a döntéshozatalt?

Hogyan oldódnak meg az edzői problémák: az idő szorításában – támadási idők, a mérkőzés különböző szakaszai és a végjátékban.

Milyen minőségi követelményeknek kell megfelelnie egy-egy jó döntésnek?

Hogyan születik meg a döntés: a probléma összetettsége, az edző információi alapján, miként befolyásolja ezt a kritikusok jelenléte a csoportban, valamint az edzőt támogató, vele lojális játékosok reakciói.

 

A heterogén csoport hogyan működik együtt a jó döntések érdekében, ez a legmeghatározóbb eleme a modellnek.

Ugyanakkor az edző személyisége az autoritertől, a demokratikusig nagy mértékben befolyásolja a csapatban kialakuló döntési mechanizmusokat.

 

A vezetés többdimenziós modelljében a figyelem a sportolók magatartására, azok elégedettségének elemzésére irányul. Az ilyen típusú edzők megpróbálják karakterizálni különböző szempontok szerint a játékosokat. Különböző szegmensekben mérik az egyes játékosok teljesítményét.

 

Ezeknek a mutatóknak az alapján az edző próbálja úgy megszervezni a játékhelyzeteket, hogy az együttesen a legjobb döntéseket hozó, egymást jól kiegészítő játékosok kerüljenek egymásmellé a problémák megoldása során.

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

JÁTÉKMÓDOK

 

A döntéshozatali mechanizmust az egyes csapatoknál nagyban meghatározza, hogy milyen az edző tervezési stílusa: merev, rugalmas vagy improvizáló.

 

A merev játékmódban strukturálják a döntéshozatali mechanizmusokat, milyen elsődleges szempont határozza meg a döntést, ha ez nem releváns, mire figyelj másodsorban.

 

 

A rugalmas rendszerek, igyekeznek a szituációk függvényében a többféle megoldási lehetőségből való választást előtérbe helyezni. A rugalmasan kiválasztott megoldás célja itt is az, hogy a csapat harmonikus működését fenntartsa. Minden döntés rugalmasságát, létjogosultságát, hatékonyságát az adja, hogy a csapategységek együttműködése megmarad, nem keletkeznek távolságok, rések, támadási felületek, amivel az ellenfél a döntés hibás voltára mutat rá.  

 

Természetesen korosztályonként és attól függően, hogy melyik ligában játszanak a csapatok ez a módszer különböző formában és mértékben változhat. Még a kisebbeknél vagy alsóbb ligákban az autoriter /tekintélyelvű/ és a merev vezetési stílusok a dominánsabbak, addig a legjobbaknál a demokratikus vezetési stílus és rugalmas játékrendszerek a legműködőképesebbek.

 

A spanyol stílus így tulajdonképpen egy folyamatmenedzsmentnek tekinthető, kihasználva a csoport dinamikai jellemzőket. Valójában így a spanyol stílus a kifejezéssel ellentétben nem is stílus, hanem sokkal inkább egy módszer. Emiatt az adott edzőkre és csapatra jellemző különböző játék stílusjegyek alakulhatnak ki más-más kézilabda csapatoknál.

 

A spanyol kézilabda stílus beazonosítása nem lehetséges úgy, - mivel ugye módszer - mint a brazil, angol, olasz vagy holland futballé, ahol meghatározott stílusjegyek, játékfelfogás és játékospozíciókhoz kötött szerepek figyelhetők meg.

 

Pontosan emiatt, ha külsődleges jegyek alapján igyekszik valaki a kézilabdában meghatározni a spanyol stílust – beállók, átlövők típusa, szélsők funkciói, a páros kapcsolatok: irányító beállós, középső védők kapus együttműködése, gyors kontra játék stb. – akkor ez nem fog sikerülni. Hiszen a spanyol módszer sokféle játékfilozófiát, taktikát és csapatmunkát eredményezhet. Így a spanyol edzők keze alatt dolgozó csapatoknál sokkal inkább az együttműködés, a közös helyzet megoldások típusaira és minőségére kell koncentrálni.

 

A módszerben a lényeg az együttműködés milyenségén van, a közösen megoldott problémák, a jól megértett és elemzett játékhelyzetek a hangsúlyosak. Így a csapat edzőjének gondolkodása, az egyes játékosok, azok képességei, a mai klubcsapatokra, a sok idegenlégiósnak köszönhetően jellemző különböző kultúrák találkozása határozza meg, hogy ebből az együttműködésből végül is milyen játékjegyeket felvonultató stílus születik.  Az egyes kézilabda klubcsapatokra én nem is tudok olyan tradicionálisan jellemző stílust ráhúzni, amit már hosszú évtizedek óta követnének, ahogy a futballban az Ajax Amsterdam, a Barcelona, a Bayern München vagy a Liverpool. Azonban az azonos kultúra miatt a kézilabda válogatottaknál ez sokkal markánsabban kirajzolódhat.

 

Ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy a nemzeti válogatottunk, amikor igazán jól játszik, a spanyol módszer segítségével, akkor is a magyar stílust fogja követni, hiszen ez van a játékosainkba tradicionálisan minden csapatjátékban kódolva.

 

Ez egyfajta intelligens, könnyed, virtuóz, művészi, gyors ritmusváltásos, precíz passzjátékra, a játékosságra, a kiváló labdabiztonságra, váratlan/meglepő húzásokra, eleganciára, gyors reakcióra, ötletességre és a precíz kombinációkra épül.

 

Így a tartást a precíz passzjáték, a tökéletes technikai tudás adja meg a csapatnak, ha ez hibádzik, - elsősorban játékos képzési problémáknak köszönhetően, vagy a mérkőzés előrehaladtával jelentkező kondíciós problémáknak betudhatóan - akkor szétesik a stílusunk, hiszen nem leszünk képesek a játék magyaros, kreatív elemeit megvalósítani, amit a gyors ritmusváltás és szép, elegáns kombinációk jelentik. A ránk jellemző ötletesség nélkül pedig mindig statikus vagy sematikus, könnyen kiismerhető lesz a játékunk. A jó magyar stílushoz a közös döntéseket valahogy ebbe az irányba, a csapat szinten jól értett és megvalósított improvizációk, kombinációk irányába kellene tolni.

 

A kombinációk sokszor a váratlan húzásokhoz, ritmusváltásokhoz kapcsolódnak, így most, amikor túl sok eladott labdát, technikai hibát vélünk felfedezni, az abból ered, hogy a magyar stílusra jellemző improvizációs, kombinációs megoldások bár benne van a játékosok kultúrájában, a csapatszintjén, az együttműködésekben nem tudnak ezek minden játékhelyzetben tökéletesen megvalósulni. Azonban a spanyol módszer segítségével reméljük egyre hatékonyabban tudnak a válogatott vezetői tovább dolgozni a magyar stílus egyre jobb eredményességén.

 

S mi lehet mindennek az üzleti életfelé való üzenete? Az adott cég, vállalat vezetője és dolgozói, azok egyes képességei, a termékek, szolgáltatások kivitelezésére vonatkozó közös döntési mechanizmusok kialakításával, ami a kifelé történő kommunikációban is megjelenik, egy cég is tud markáns és egyedi arculatot megjeleníteni. Ráadásul olyan arculatot, mivel az belső értékeiből, kultúrájából fakad, amivel jóval hatékonyabb tud lenni a versenytársakhoz képest.

 

 

#sportstratégia #sporttaktika

 

 

Az alábbi cikkeket olvastam, több helyen azokból idézek a tanulmány megírásához:

 

https://telex.hu/sport/2021/01/27/magyar-francia-negyeddonto-kezi-vb-nagy-laszlo

 

https://www.nemzetisport.hu/kezilabda/ferfi-kezilabda-a-spanyol-sikerek-nyomaba-eredtunk-2744717

 

The Open Sports Sciences Journal, 2010, 3, 111-117.

 

Research in Physical Education, Sport and Health

2019, Vol. 8, No. 1, pp.57-62

ISSN(Print):1857-8152; ISSN(Online):1857-8160