Kövess:

2016. március 17., csütörtök

A tavaszi ébredés hadművelet – Légy aktív márciusban!



tavaszi ébredés hadművelet
A II. világháborúban a csaták, már jóval hosszabb ideig tartottak. A leningrádi csata majd 7 hónapon keresztül húzódott. A II. világháborúban, nem csak a technikai eszközöknek, hanem már a vezetők, hadosztályparancsnokok és a kiképzési rendszernek köszönhetően is, egy-egy csata megnyeréséhez nem volt elegendő a jobb taktikai tudás. Míg a történelem korábbi korszakaiban egy-egy háború, hadjárat megszervezése igényelt több stratégiai tudást, addigra a XIX század második felére, a XX. századra pedig teljes egészében, már egyetlen csata sem volt megoldható jól begyakorolt taktikai elemekkel.

Már nemcsak a terület kiválasztás, az egyes hadosztályok mozgatása, az egyes egységek tudásának pontos ismerete és az ellenfél manővereinek blokkolása jelentette a győzelemhez vezető utat. Itt már a technikai eszközök használata, a minél precízebb időzítések, a hadmozdulatok összehangolása, az egyes egységek között, az ellenfél teljes hadseregének manővereiben felfedezhető törvényszerűségek és célok megállapítása, kellett az eredményességhez.

Ahogyan ma is, az üzleti életben is egyre bonyolultabb és összehangoltabb, tervszerű műveletekre van szükség ahhoz, hogy a saját piacainkon komolyabb eredményeket érjünk el. Ma már nem elég egyetlen és rendszeresen ismétlődő árakció, ahhoz, hogy a versenytársakkal szemben előnyünk legyen. S nem elég ez ahhoz sem, hogy minél több, számunkra minél inkább jövedelmező vevőt vonjunk magunkhoz. Nem tudunk megfelelően fejlődni, ha nem tudjuk a mai kor követelményeinek megfelelően a kampányainkat levezényelni, az abban kijelölt célokat elérni, úgy hogy a konkurensek ne tudják azt egyszerűen másolni és az új és a régi vevők számára elég vonzó legyen.   

Összpontosítsd az erőt egyetlen frontvonalon


A tavaszi ébredés hadművelet 1945. március 6-16. között Magyarországon, a Velencei tó és Balaton közti területen zajlott. Az egyik oldalon a hitleri Németország hadserege állt, a csatában Josef „Sepp” Dietrich  tábornok vezetésével. Az ellenfelük, az ekkor már a keleti fronton jelentős előrenyomulást elérő szovjet hadsereg, Fjodor Tolbuhin marsall irányításával.

 Az 1944-es év végi ardenneki áttörés részleges sikereket hozott a németeknek. Az áttörés sikerült, de januárra a támadás kifulladt és a frontvonal megmerevedett. Egyre inkább szembesülnie kellett azzal a némethadvezetésnek, hogy két fronton is képtelenek megfelelő ellenállást kifejteni. A sikeres áttörést vezető 6. SS páncélos hadsereg parancsnoka, Josef (Sepp) Dietrich 1945. január 22-én kapta a parancsot, hogy haladéktalanul kezdje meg az áttelepülést Magyarországra.

tavaszi ébredés hadművelet
A Tavaszi ébredés hadművelet Hitler elképzelése szerint három fázisban szorította volna ki az oroszokat Magyarországról; első lépésben a német hadseregcsoport a Balatontól kiindulva Dunaújváros és Baja között kitör a Dunához, kettévágva ezzel a 2. és a 3. ukrán frontot, és hídfőállásokat foglal el a túlparton.

Második fázisban, így már két irányból délről és nyugatról támadva tudják majd visszafoglalni Budapestet. Utána a terv szerint, a győzelemtől magához térő német haderő még Debrecent és az Alföldet is visszafoglalná.

Ehhez valamennyi erőforrást mozgósították, a terv olyan nagyszabású volt, hogy a második világháború történetében a legnagyobb tömegben, itt vetették be a legerősebb harckocsikat, a mindenki által retteget Királytigriseket. A páncélos hadseregben a személyi feltételek is adottak voltak a terv sikeres megvalósításához. A kötelékbe nagyon sok tapasztalt, magasan képzett, elit katona tartozott.

Ez is mutatja, hogy a tavaszi ébredés hadműveletnek a németek számára óriási jelentősége volt, szerették volna még a német nyelvterületeken kívül megállítani és visszaverni a szovjet előrenyomulást. A német hadsereg stratégiai célkitűzései, azonban ekkorra már teljesen megváltoztak, nem számos új terület megszerzésében gondolkodtak, hanem már abban, hogy a több frontos harcban, a háború indításakor elért gyors előnyöket és elfoglalt területeket meg tudják még tartani. Az volt már a tét, hogy egyáltalán megmaradjon abból valami, amit a háború kirobbantásakor célul kitűztek.

Minden erős kampány terv arra épít, hogy egyetlen ponton összpontosítsa az erőforrásokat.  Nem széles termékvonallal, nem több párhuzamos kommunikációval, hanem egyetlen termékre, termékkörre összpontosítva, a marketing erőforrásokat, a mögé állítva igyekszik előnyt elérni. Minél több tudás halmozódik fel egy ilyen kampány mögött, minél több, olyan emberünk van, aki megérti az adott taktikai motívumok lényegét és jól elsajátítja azt, annál nagyobb az esély a sikerességre. Fontos, hogy az ebben a taktikában rejlő erőket, hogy egy adott időszak, egyetlen jól körülhatárolt kampányt enged meg, mindenki megértse a cégnél. A rendszeres árakciók, pedig pontosan ezeket a jól elkülöníthető körvonalakat szüntetik meg a kampányaink számára, ezért rendkívül kerülendők.

Álmok, a valódi megtervezett és kidolgozott célok helyett


tavaszi ébredés hadművelet
A németek látszólag mindenben megfeleltek azoknak a törvényszerűségeknek, amit a kampányainktól, hadműveleteinktől elvárhatunk. Azonban, ha csak a saját erősségeinkre koncentrálunk és a túlzott stratégiai elvárásokban, a gyors taktikai csapások erejében feltétel nélkül megbízunk, akkor ez jól mutatja, milyen hibákat követhetünk el. A biztosnak ígért taktikai és marketing módszerek csapdája mindig ugyanaz. Elhiszem, hogy létezik egy univerzális módszer, amit gondolkodás nélkül másolhatok. Itt csak a termékeket kell behelyettesíteni a kampányba, a módszerbe. A lépések megtanulhatók és gyors sikerre válthatóak. Létezik, olyan technikai fölény, eszközökben, szoftverekben, ami garantálja nekem az előnyt a versenytársakhoz képest. Létezik, olyan speciális többlet tudás, ami önmagától vonzóvá válik a piacainkon. Minden olyan lépés, a taktikai megvalósítások, a technikai fölény és a gyors hadműveletek felé, ami lemond a gondolkodásról, a rendszeres taktikai eszköztár megújításáról, hosszú távon kudarcot szenved. S pontosan, ezért nélkülözhetetlen a következetes, rendszeres kommunikáció, mert különben a versenytársak tevékenységére nem tudunk reagálni, azokat nem tudjuk számba venni a saját kampányainknál.

A tavaszi ébredés hadműveletben, ennek a kulcsfontosságú célnak az eléréshez, a németek részéről az ellenség megállítása és előnyök megőrzése, míg a szovjetek részéről a konkurens megsemmisítése, óriási erőket mozgósítottak.  A szovjetek 465 ezer katonával és 400 harckocsival támadták a Dunántúl északi részét, míg a németek 431 ezer katonával védekeztek és indítottak ellentámadást, a teljes tartalékuk összevonásával, mintegy 900 harckocsival. Ez is mutatja, hogy a németek mindent egy lapra tettek fel, valamennyi tartalékot mozgósítottak, hogy az erőfölényt, ami mindig is elvárás a harcban, biztosítani tudják. Valamennyivel kevesebb katonájuk volt a gyalogságban, de ezt ellensúlyozta a jobban képzett harckocsizók tömege. Technikailag az övék volt a fölény és lélektanilag az az erő, amit a már nincs visszaút, csak a győzelem pszichológiája jelent.
 

A tavaszi kampányok, törvényszerűségei


Adott volt tehát a németek részéről mind a technikai, mind a képzettségbeli előny. Ennek szellemében hogyan is valósították meg a tavaszi hadjáratukat, a sorsdöntő kampányukat? A támadás első szakaszát az 1945. március 6-án hajnali négy órakor heves tüzérségi zárótűz jelentette, amely megfélemlíteni, zavart okozni és utat nyitni volt hivatott egyben. Az ütegek, mintegy félórás zárótüze után indult el az ellenséges vonalak ellen a harckocsik áradata.

Az ellenállást a szovjetek részéről megnehezítette, hogy az ő nehezebb tankjaik, a sáros talajon alig tudtak helyzetet változtatni. A szovjeteket, azonban ezeknek a taktikai hátrányoknak az ellenére sem érte váratlanul a német támadás. A felderítés már napokkal korábban jelezte az erős német csapatösszevonásokat. Tolbuhin marsall terve, így egyetlen dologra összpontosított, hogy valahogyan sikerüljön elérnie, a német támadás kifulladjon. Tudta, ha megtörik a németek lendületét, akkor már könnyebb lesz ellentámadásba átmenni és az orosz harci gyakorlatban, hadtörténetben rengeteg taktikai motívum létezett az ellenfél erejének lassú felmorzsolására.

Épp, ezért probléma a kampányok szolga-hű másolása, mert olyan területekre tévedünk ezzel, ahol az első megvalósítóknak az iparágunkban, a konkurenciának jelentős előnye lesz. Bármilyen ponton módosítunk is, bárhol igyekszünk újítani, az alapterv sémája nem teszi lehetővé, hogy jelentős eltéréseket érzékeljenek a vevőink. S mivel nem saját, jól átgondolt tervekről van szó, ezért több ponton hiba csúszhat már a tervezésbe is.

tavaszi ébredés hadművelet
A németeknél viszont a jól kidolgozott tervek két ponton hibáztak nagyon. Mivel csak a saját terv megvalósítására koncentráltak, ezért nem vették kellően figyelembe a terepviszonyokat és a lehetséges ellenséges hadműveleteket. A látványos német harckocsi felvonulás akkor szembesült csak a különösen nehéz terepviszonyokkal, amikor a Párduc és Királytigris harckocsik elhagyták a műutakat. A hótól és esőtől felázott süppedékes talajon, azonban hiába a jóval könnyebb német páncélosok, azok is hamar megbénultak. Az offenzívát az tény önmagában kezdte hatástalanná tenni, hogy egész nap nem tudtak két kilométernél nagyobb távolságot megtenni. Március 7-én, amikor valamit javult az idő a németeknek, akkor sikerült elfoglalni Kálozt, és Soponya déli részéig haladtak, bekerítve ezzel a támadás erejét tompítani nem tudó szovjet csapatokat. Március 12-én a német tankoknak sikerült Simontornyától nyugatra átkelni a Sión és két kilométer széles hídfőt építettek ki.

A délről támadó 2. páncélos hadsereg viszont elakadt a támadásával, március 6. és 15. között alig 10 kilométert tudtak megtenni a tervben számukra kijelölt frontvonalon. Így Kaposvárt, már nem tudták elérni. Március 14-én a németek még át tudtak kelni Ozoránál a Sión, azonban ekkorra a támadás lendülete az elmúlt 9 napban kifulladt, a vártnál sokkal lassabb kivitelezés miatt.

A gyors eredmények várása a folyamatos, majd a kampányt megelőző fokozott előkészítés nélkül, mindig hiú ábránd. Időszakosan belevágni egy-egy akcióba, minden előkészítés nélkül és majd ettől várni az eredmények jobbra fordulását, míg ha időnként sikerül is – ahogy a németeknek időlegesen az ardennekben – csak szerencse és körülmények összejátszásának a véletlene lehet. A legtöbb ilyen kampányt, már röviddel az indulás után leállítanak és soha többet nem igyekeznek javítva rajta, újra átgondolni és tervezni. Ráadásul minden egyes ilyen taktikai lépés eredményeit gondosan fel kell jegyezni és ezek segítségével megvalósítani, majd az újratervezést. A németek a második világháborúban szinte végig, villám hadtervekben gondolkodtak és ezeknek a taktikai lépéseknek a megvalósítására képezték az embereket, ehhez alakították ki a technikai előnyöket.  Azonban, arra már nem volt sem terveik, sem taktikai lépéseik, ha nem lendületből, hanem folyamatos harcból kell előnyöket elérni.

 

Egy adott piacon a kampányaid, mindig befolyásolják a konkurensek


Emiatt is teljesen mindegy ma már, hogy mi mit is gondolunk önmagunkban a kampányokról, a rendszeres kommunikációról, mert a konkurensek lépései a piaci tevékenységet nagymértékben meghatározzák. Amennyiben tétlenkednek a konkurensek, nekünk aktívvá kell válni. Amennyiben ők aktívak, mi nem maradhatunk le mögöttük.

tavaszi ébredés hadművelet
A tavaszi ébredés hadművelet esetében is a Vörös Hadsereg 2. ukrán frontjától átcsoportosított egységekkel megerősített szovjet erők, érzékelték, hogy a várt áttörés meghiúsulása miatt, a németek olyan problémákkal szembesültek, amire nem voltak felkészülve és a 90 kilométeres frontszakaszon megindították az ellentámadásukat.

A Királytigrisek közül számtalan harckocsi, a kijelölt támadási útvonalon kiszabadíthatatlanul, süllyedt bele a sárba. Itt bosszulta meg magát a Hitler parancsa miatt túl gyorsan összeállított hadműveleti terv, mert a felvonulási terep talajviszonyainak feltérképezésére nem maradt megfelelő idő. A helyi viszonyokat jól ismerő magyar tisztek figyelmeztetéseit, egyszerűen figyelmen kívül hagyta a saját tervében feltétlenül hívő német parancsnokság.

Drága árat fizettek a pontatlanságokért, mert 116 páncélost vesztettek, Királytigriseket és Párducokat egyaránt. S ezek zömét nem is a szovjet páncélelhárítás lőtte ki, hanem egyszerűen beleragadtak a sárba. A szovjet ellentámadás részeként, amikor Székesfehérvár elesett, már a bekerítés réme fenyegette a páncélos hadsereg alakulatait.

A fölényt biztosító technikai erő nem működött és a jól képzett személyzet többlet tudását sem tudták hasznosítani a németek. A visszavonuló német páncélos katonák a sárba süllyedt harckocsikat egyszerűen felrobbantották, hogy ne kerüljön az ellenség kezére. Így a gondatlan előkészítés miatt a német saját tartalékaikat élték fel teljesen.

A szovjetek veszteségei is súlyosak voltak. Míg elsődleges céljuk a lendületmegtörése volt és a német harckocsik mozgását igyekeztek akadályozni, olyan terepen tartva őket, ahol nem tudják a tankokban rejlő lehetőséget kibontani, addig 75 szovjet harckocsit és 45 rohamlöveget vesztettek.

A szovjetek azonban könnyedén pótolták a technikai veszteségüket, a németek számára viszont, a több mint száz első osztályú közepes és nehéz harckocsi elvesztése pótolhatatlan volt a háború további részére. Ezek a harckocsik később nagyon hiányoztak Németország védelméből.

Ekkor már nemhogy az áttörés, de az ellenfél feltartóztatása is kudarcot vallott, Várpalota térségében. A visszavonulási esélyek is egyre jobban beszűkültek. A 6. SS páncélos hadsereg elit egységei ekkor olyan manőverbe fogtak, amire a háborúban még nem volt példa. Megkezdték a visszavonulást az egyre szűkülő, földrajzi folyosón keresztül.

Az a tény, ha rendszeresen hanyagoljuk a kampányok megvalósítását és nem gyakoroljuk be az ehhez szükséges taktikát, akkor egyre távolabb kerülünk a bennük rejlő lehetőségektől. Ez azt vonja maga után, hogy folyamatosan pazaroljuk az erőforrásainkat és egyre kevésbé vágunk bele újabb kampánytevékenységbe. Elsősorban minden egyes újabb kampány csak kísérlet lesz, és nem mélyülünk el eléggé benne. A kísérletek kétélűek, ha sikerül próbáljuk másolni őket és az ismétléssel egyre kevesebb erejük lesz. Amennyiben pedig sikertelenek, akkor egyre kevésbé hiszünk, abban, hogy érdemes ezen dolgozni. A kísérletek pazarolják az erőnket és csökkentik a tudás iránti vágyunkat is. 

tavaszi ébredés hadművelet

Népszerű bejegyzések