Bagdad bevétele - szervezd újjá a stratégiád
Újjá szervezés, stratégiai gondolkodás
Minden piacon és csatatéren
vannak olyan stratégiailag fontos pontok, amiket muszáj birtokolnod ahhoz, hogy
eredményes legyél. Ma már az internet világában ilyen az állandó és folyamatos
kapcsolat a vevőiddel, ahogy igyekszel birtokolni, vagy szem előtt lenni azokra
a kulcsszavakra, amelyek a cégedhez kötődnek. Egy-egy ilyen pozíció birtoklása
a harcmezőkön sokkal egyszerűbb, mint az üzleti piacokon. Azonban, abból,
ahogyan ezeket a pontokat elfoglalják a nagy hadvezérek, sokat tanulhatunk ahhoz,
hogy az üzleti életben, mi is megfelelően tudjuk kontrollálni ezeket a pontokat.
1916. április 29-én a brit-indiai
hadsereg Kútnál szenvedett vereséget. Ennek hatására a teljes brit-indiai
hadsereget átszervezték; s 1916. augusztus 28-án Frederick Stanley Maude-t nevezték ki, annak az élére. Az új tábornok hamar felismerte a
hadsereg hiányosságait és meglátta azokat a problémákat, amelyek a mezopotámiai
hadszíntéren állomásozó egységeket jellemezte. Óriási hangsúlyt fektetett az
ellátás és utánpótlás biztosításának megteremtésére, a kommunikációs vonalak,
az infrastruktúra kiépítésére, mind a szárazföldön, elsősorban a vasútvonalak
segítségével, mind a folyókon. Emellett fejlesztette az egészségügyi ellátást,
így kezelve a gyakori járványok hatásait és természetesen újjászervezte a
hadsereget is.
Ahhoz, hogy eredményes
légy sohasem elég egyetlen ponton változtatni. A legjobb, ha a stratégiádat
tudod újragondolni és áttervezni, módosítani az eredményesség szempontjai
szerint. A taktikán csak javítani tudsz hatékonysági szempontok szerint, ezért
több a stratégia, amelyben a taktika is benne foglaltatik. Sajnos azonban a
stratégiai szintű elképzelések nagyon sok mindenkinél hiányoznak, a
taktika újragondolására viszont folyamatosan szükség van. Azonban, ahhoz, hogy a taktikád
is működőképes legyen, először alaposan be kell gyakorolni és csak ezután tudsz
majd bizonyos elemein módosítani. Begyakorlás és rendszeres használat nélkül a
taktika sem létezik, csupán kísérletek vannak.
Hosszú távon a stratégia, rövid távon a taktika érvényesül
Az eredményesség
érdekében a brit hadsereg struktúrájának átalakítására novemberben került sor. Ez
óriási humánerőforrással való gazdálkodást jelentett, körülbelül 150.000 ember,
a céloknak megfelelő átcsoportosítását foglalta magában. Ebből 50.000 olyan katona
volt, akiket a taktikai eredmények érdekében már a téli offenzívában bevetettek.
Ennek kezdetét decemberre tűzték ki, és a hadművelet végső célja Bagdad elfoglalása volt. A török csapategységek helyzete, eközben,
mióta a tavasszal győztek, a nyár óta semmit sem változott.
Amikor valaki egy-egy
győzelem, vagy fontos pozíciók birtokában megül a babérjain és hagyja, hogy addig a
versenytársak folyamatosan dolgoznak, egyre nagyobb veszélyek elé néz. A
versenytársaknak ilyenkor mindig van módja alaposan feltérképezni minket és
újabb módszereket kidolgozni, vagy mint jelen példákban teljesen átstrukturálnia
magát.
A Tigris bal partján lévő
török állások ellen indított hadműveletek, a megújult brit hadsereg számára
azonnal sikeresek voltak. Sőt a Hai folyó vidékét is megszerezték, ami döntő
jelentőségű volt a hadsereg utánpótlásának biztosításához. A következő célpont,
haladva előre a stratégiailag fontos pozíciók megszerzésében a Khadairi
Kanyarulat bevétele volt. Itt két hét közelharc után sikerült csak felszámolni
az erős török védelmet. A brit sereg északra nyomulását Kút irányába, ekkora már
egyre erősebb török ellentámadás akadályozta. Február 13-án az óvatlan török
sereget azonban, a Dahra Kanyarulatnál bekerítették. A kanyarulat
megszerzésével a brit-indiai hadsereg uralta már a Tigris jobb partját egészen
Kútig. Ezt követően már csak Kút és a túlparton Sanniyat városának bevétele volt
soron, hogy a teljes területet visszaszerezzék a britek, amit előző év tavaszán
elvesztettek. A pontos taktikai manővereknek köszönhetően, az elszigetelt kúti
helyőrség mindössze 2500 emberrel rendelkezett. Így ők jobbnak látták a menekülést,
mintsem várva az esetleges segítségre, a fontos pozíció védelmét.
Általános tapasztalat az
üzleti életben is, hogy míg a versenytársaknak megengedjük, hogy a stratégiájukat
kibontsák, a megfelelő taktikai lépések segítségével, addig mi egyre jobban
elbizonytalanodunk. Ennek oka lehet a stratégia, vagy a megfelelő
taktikai lépések biztos tudásának hiánya. Így olyan lépéseket próbálunk ki, amelyek
költségesek, és közben olyan pozíciókat hagyunk veszni, amik fontosak. Ilyen lépések
szoktak lenni a piacvesztéssel szembesülve, az árcsökkentés, az árakciók
növekedése, teljesen új honlap készítése, új reklámok kipróbálása, az
értékesítők lecserélése, a termék és szolgáltatás minőségének csökkentése. Ezek
a lépések azonban, mint ahogyan a török helyőrség is elhagyta Kút városát, csak
egyre inkább növelik a bajt.
Amikor végleg átengedjük a terepet másoknak
Kút elfoglalása után, február
25-én, a menekülő ellenség nyomában, a brit-indiai hadsereg már nyugodtan
vonulhatott tovább Bagdad irányába. A hadihajók a Tigris folyón, a Marshall tábornok vezette gyalogság és lovasság
pedig a szárazföldön haladt előre. A Tigrisen előrehaladó brit flottillát a
török tüzérség igyekezett folyamatosan támadni, majd a tüzérségi zárótüzek után,
a török naszádok is megindították a folyón az ellentámadást. A folyami
összecsapásból végül a lendületben lévő brit hadihajók kerültek ki győztesen. A
szárazföldön az ellenség üldözése február 27-én, félúton Bagdad felé szakadt
meg, 80 kilométerre Kúttól. Ezen a hosszú vonalon, a tovább haladáshoz ugyanis
előbb meg kellett szervezni a brit hadsereg hátországának és utánpótlásainak a
védelmét. A törököktől megszerzett élelmiszer és eszköz készletekre, számos
prédára vadászó szabad csapat is, már jóval kevesebb kockázatot vállalva szintén szemet vetett.
A megszerzett pozíció
védelme, az elért eredmények megerősítése mindig nagyon fontos feladat. Nem
szabad, addig növelnünk a támadást, fokozni a reklám tevékenységet, amíg nem
állandósítjuk a meglévő előnyünket. Amíg oly módon próbálunk meg növekedni,
hogy csak alkalmi sikerünk van az új piaci szegmensben, addig számos olyan
piaci rés keletkezik, amire sok más kisebb versenytárs is szemet vethet. Így
később már nem lesz elegendő az elért piaci pozíció megőrzése, hanem számos
egyéb piaci területet is védeni kell, vagy egyszerűen le kell róla mondanunk,
mert nem tudjuk gazdaságosan megtartani a különböző gerillákkal szemben. A brit hadseregben ezt ismerte fel Stanley Maude, hogy ha nem akarnak
állandó részsikereket, egy év múlva lehetőséget teremtve a törököknek a
visszavágásra, akkor minden megszerzett földrajzi pozíciót a harctéren, gondosan
meg kell őrizni. A pozíciók megőrzéséhez fontos az utánpótlás megoldása, ami
korábban az egyik gyenge pontja volt a hadseregnek és minden harcoló, ellenséges alakulat
jelentős korlátozása. Így megfelelő erőforrásokkal és megfelelő
felkészültséggel a sikerek tartósak lesznek.
A közel egy hetes
harcmentes időszak, azonban lehetőséget biztosított Halil Kut pasa számára, hogy új stratégiát
dolgozzon ki Bagdad védelmére. Így nekünk lehetőségünk nyílik a támadó és a
védekező stratégiák és a bennük rejlő taktikai motívumok összehasonlítására. A törökök tudták, hogy könnyen védhető és
nehezen támadható támaszpontokra van szükségük. S most volt is idejük a várostól
délre, a Tigris mindkét oldalán védelmi állásokat kiépíteni. A török utóvéd
lövészárkokban húzódott meg. Az ellenség támadását az is nehezítette, hogy pontos
helyzetüket a homok és porvihar miatt lehetetlen volt meghatározni.
Védekező stratégia, vagy támadó stratégia?
A védekezés legfontosabb
szabálya, hogy olyan pozícióid legyenek, amit két, de akár háromszoros
túlerővel szemben is védeni tudsz. A harcászatban, ezért van óriási jelentősége
a megfelelő hadszíntér kiválasztásának, de az üzleti életben a piaci szegmens
és célcsoportnak is. Ezért fontos, hogy legyenek olyan termékeid,
szolgáltatásaid, kommunikációs csatornáid, amiket csakis nagyon nagy
erőforrások igénybevételével lehet megtámadni. Termék, amik az adott piaci
szegmensben, földrajzi területen évek óta benne van a vásárlók fejében és a Te cégedhez kötődnek. Jól
működő és rendszeresen karban tartott kommunikációs csatornák, amivel az
állandó ügyfeleket eléred, vagy az újakat rendszeresen megszólítod. Ezek nélkül
bizony állandóan veszélyben vagy és kétes harcban állsz.
Bagdad előtt ezeket a
védelmi vonalakat március 7-én érték el az első brit-indiai csapatok, mintegy
10 kilométerre a város előtt. A nap folyamán a tüzérség és a flottilla azonnal
elkezdte támadni a török állásokat. Létszámban nem volt nagy a török utóvéd, de
a tüzérségük rendkívül jól védekezett és így a gyalogság számára fontos
pontonhidak felállítása is rendre meghiúsult. A britek ugyanis felismerték,
hogy az erős védelem ellen frontális támadással, még óriási létszámfölényben is
csak súlyos veszteségek árán van esélyük. Ezért a taktikájukat arra építették,
hogy kikerülik ezeket az erős védelmi pontokat. Ezt kell neked is tenned az
erős védelem ellen a piacodon. Új kategóriát, hasonló piaci szegmenset
teremteni, felépíteni egy kommunikációs csatornát, amin közvetlenül eléred a
vásárlóid. Észre kell venned a konkurens erősségében a gyengeséget és
határozott oldaltámadással, olyan helyen nyitni frontot, ahol arra ő nem
számít. Ez mindig a támadó stratégia szabálya, a védekezővel szemben.
Március 8-án sikerült végre,
a tüzérségi ellen-tűzben egy hidat felvonni a briteknek, amin Cobbe gyalogsága
át tudott jutni a Tigris jobb partjára. Amint elkészült a híd és meg tudták
kerülni a védelmi vonalakat, a csata gyakorlatilag el is dőlt. A híd segítségével
ugyanis már másnapra be is vettek egy kisebb török helyőrségeket. 10-én a
továbbnyomuló gyalogságot és a lovasságot a törökök újból tűz alá vették, de a
korábban megszerzett térelőny már lehetőséget biztosított újabb két pontonhíd felállítására,
amin a többi csapategység is megkezdte az átkelést. A part menti török védelmi
pontokat a túlerő birtokában már gyorsan felszámolták. S a védelmi pontok
felszámolásával egy időben a brit gyalogság elérte a bagdadi vasútállomást. A
brit előrenyomulást látva és a védelmi pontok sorozatos felszámolását
érzékelve, március 10-11-e éjjelén Halil
Kut elrendelte Bagdad
védelmének feladását. 11-én reggel 6 órákkor a város megadását követően Maude
tábornok serege élén bevonult Bagdadba.
Kövesd a bevált stratégiai módszereket
A győzelemmel Maude
tábornok természetesen nem dőlt hátra, hanem ugyanazt a stratégiát folytatta,
amit az utánpótlás vonalak kiépítésénél már megtett: biztosította az elért
pozíció védelmét. Míg mások
gratuláltak neki, addig a tábornok a helyzet megszilárdítására
összepontosított. Seregeivel tovább nyomult előre, nem szorulva a város falai
közé és így sikerült a törököket északkeleti, északi és nyugati irányba
visszaszorítania a Dijála, a Tigris és az Eufrátesz mentén. A Bagdad körüli
szervezési munkákban Maude segítségére volt, hogy a lakosság nagy része látva a
felkészültségét és a tervszerűséget a munkájában, támogatta és felszabadítóként
tekintett rá.
Miközben Maude tábornok a
nyár nagy részében a Bagdad körüli állásuk biztosításán, kommunikációs vonalaik
kiépítésén, a helyi ellátás megszervezésén és az infrastruktúra
továbbfejlesztésén dolgozott - július végére többek között kiépült a
létfontosságú Kút–Bagdad vasútvonal - addig Halil Kut pasa szárnyaszegett 6.
hadseregével visszavonult és új főhadiszállást rendezett be Moszulban.
Kövesd te is a tervszerűségben, a stratégiai
gondolkodásban és az ehhez alkalmazott taktikai motívumok felhasználásában,
Maude tábornok példáját és bármilyen piaci pozíciót nyugodtan megtámadhatsz a
piacodon!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése