Kövess:

2016. március 11., péntek

Bagdad bevétele - szervezd újjá a stratégiád


Újjá szervezés, stratégiai gondolkodás


Bagdad bevétele
Minden piacon és csatatéren vannak olyan stratégiailag fontos pontok, amiket muszáj birtokolnod ahhoz, hogy eredményes legyél. Ma már az internet világában ilyen az állandó és folyamatos kapcsolat a vevőiddel, ahogy igyekszel birtokolni, vagy szem előtt lenni azokra a kulcsszavakra, amelyek a cégedhez kötődnek. Egy-egy ilyen pozíció birtoklása a harcmezőkön sokkal egyszerűbb, mint az üzleti piacokon. Azonban, abból, ahogyan ezeket a pontokat elfoglalják a nagy hadvezérek, sokat tanulhatunk ahhoz, hogy az üzleti életben, mi is megfelelően tudjuk kontrollálni ezeket a pontokat.

1916. április 29-én a brit-indiai hadsereg Kútnál szenvedett vereséget. Ennek hatására a teljes brit-indiai hadsereget átszervezték; s 1916. augusztus 28-án Frederick Stanley Maude-t nevezték ki, annak az élére. Az új tábornok hamar felismerte a hadsereg hiányosságait és meglátta azokat a problémákat, amelyek a mezopotámiai hadszíntéren állomásozó egységeket jellemezte. Óriási hangsúlyt fektetett az ellátás és utánpótlás biztosításának megteremtésére, a kommunikációs vonalak, az infrastruktúra kiépítésére, mind a szárazföldön, elsősorban a vasútvonalak segítségével, mind a folyókon. Emellett fejlesztette az egészségügyi ellátást, így kezelve a gyakori járványok hatásait és természetesen újjászervezte a hadsereget is.

Ahhoz, hogy eredményes légy sohasem elég egyetlen ponton változtatni. A legjobb, ha a stratégiádat tudod újragondolni és áttervezni, módosítani az eredményesség szempontjai szerint. A taktikán csak javítani tudsz hatékonysági szempontok szerint, ezért több a stratégia, amelyben a taktika is benne foglaltatik. Sajnos azonban a stratégiai szintű elképzelések nagyon sok mindenkinél hiányoznak, a taktika újragondolására viszont folyamatosan szükség van. Azonban, ahhoz, hogy a taktikád is működőképes legyen, először alaposan be kell gyakorolni és csak ezután tudsz majd bizonyos elemein módosítani. Begyakorlás és rendszeres használat nélkül a taktika sem létezik, csupán kísérletek vannak.

Hosszú távon a stratégia, rövid távon a taktika érvényesül


Bagdad bevétele
Az eredményesség érdekében a brit hadsereg struktúrájának átalakítására novemberben került sor. Ez óriási humánerőforrással való gazdálkodást jelentett, körülbelül 150.000 ember, a céloknak megfelelő átcsoportosítását foglalta magában. Ebből 50.000 olyan katona volt, akiket a taktikai eredmények érdekében már a téli offenzívában bevetettek. Ennek kezdetét decemberre tűzték ki, és a hadművelet végső célja Bagdad elfoglalása volt. A török csapategységek helyzete, eközben, mióta a tavasszal győztek, a nyár óta semmit sem változott.

Amikor valaki egy-egy győzelem, vagy fontos pozíciók birtokában megül a babérjain és hagyja, hogy addig a versenytársak folyamatosan dolgoznak, egyre nagyobb veszélyek elé néz. A versenytársaknak ilyenkor mindig van módja alaposan feltérképezni minket és újabb módszereket kidolgozni, vagy mint jelen példákban teljesen átstrukturálnia magát.

A Tigris bal partján lévő török állások ellen indított hadműveletek, a megújult brit hadsereg számára azonnal sikeresek voltak. Sőt a Hai folyó vidékét is megszerezték, ami döntő jelentőségű volt a hadsereg utánpótlásának biztosításához. A következő célpont, haladva előre a stratégiailag fontos pozíciók megszerzésében a Khadairi Kanyarulat bevétele volt. Itt két hét közelharc után sikerült csak felszámolni az erős török védelmet. A brit sereg északra nyomulását Kút irányába, ekkora már egyre erősebb török ellentámadás akadályozta. Február 13-án az óvatlan török sereget azonban, a Dahra Kanyarulatnál bekerítették. A kanyarulat megszerzésével a brit-indiai hadsereg uralta már a Tigris jobb partját egészen Kútig. Ezt követően már csak Kút és a túlparton Sanniyat városának bevétele volt soron, hogy a teljes területet visszaszerezzék a britek, amit előző év tavaszán elvesztettek. A pontos taktikai manővereknek köszönhetően, az elszigetelt kúti helyőrség mindössze 2500 emberrel rendelkezett. Így ők jobbnak látták a menekülést, mintsem várva az esetleges segítségre, a fontos pozíció védelmét.

Általános tapasztalat az üzleti életben is, hogy míg a versenytársaknak megengedjük, hogy a stratégiájukat kibontsák, a megfelelő taktikai lépések segítségével, addig mi egyre jobban elbizonytalanodunk. Ennek oka lehet a stratégia, vagy a megfelelő taktikai lépések biztos tudásának hiánya. Így olyan lépéseket próbálunk ki, amelyek költségesek, és közben olyan pozíciókat hagyunk veszni, amik fontosak. Ilyen lépések szoktak lenni a piacvesztéssel szembesülve, az árcsökkentés, az árakciók növekedése, teljesen új honlap készítése, új reklámok kipróbálása, az értékesítők lecserélése, a termék és szolgáltatás minőségének csökkentése. Ezek a lépések azonban, mint ahogyan a török helyőrség is elhagyta Kút városát, csak egyre inkább növelik a bajt.

Amikor végleg átengedjük a terepet másoknak

 
Bagdad bevétele
Kút elfoglalása után, február 25-én, a menekülő ellenség nyomában, a brit-indiai hadsereg már nyugodtan vonulhatott tovább Bagdad irányába. A hadihajók a Tigris folyón, a Marshall tábornok vezette gyalogság és lovasság pedig a szárazföldön haladt előre. A Tigrisen előrehaladó brit flottillát a török tüzérség igyekezett folyamatosan támadni, majd a tüzérségi zárótüzek után, a török naszádok is megindították a folyón az ellentámadást. A folyami összecsapásból végül a lendületben lévő brit hadihajók kerültek ki győztesen. A szárazföldön az ellenség üldözése február 27-én, félúton Bagdad felé szakadt meg, 80 kilométerre Kúttól. Ezen a hosszú vonalon, a tovább haladáshoz ugyanis előbb meg kellett szervezni a brit hadsereg hátországának és utánpótlásainak a védelmét. A törököktől megszerzett élelmiszer és eszköz készletekre, számos prédára vadászó szabad csapat is, már jóval kevesebb kockázatot vállalva szintén szemet vetett.

A megszerzett pozíció védelme, az elért eredmények megerősítése mindig nagyon fontos feladat. Nem szabad, addig növelnünk a támadást, fokozni a reklám tevékenységet, amíg nem állandósítjuk a meglévő előnyünket. Amíg oly módon próbálunk meg növekedni, hogy csak alkalmi sikerünk van az új piaci szegmensben, addig számos olyan piaci rés keletkezik, amire sok más kisebb versenytárs is szemet vethet. Így később már nem lesz elegendő az elért piaci pozíció megőrzése, hanem számos egyéb piaci területet is védeni kell, vagy egyszerűen le kell róla mondanunk, mert nem tudjuk gazdaságosan megtartani a különböző gerillákkal szemben. A brit hadseregben ezt ismerte fel Stanley Maude, hogy ha nem akarnak állandó részsikereket, egy év múlva lehetőséget teremtve a törököknek a visszavágásra, akkor minden megszerzett földrajzi pozíciót a harctéren, gondosan meg kell őrizni. A pozíciók megőrzéséhez fontos az utánpótlás megoldása, ami korábban az egyik gyenge pontja volt a hadseregnek és minden harcoló, ellenséges alakulat jelentős korlátozása. Így megfelelő erőforrásokkal és megfelelő felkészültséggel a sikerek tartósak lesznek.

A közel egy hetes harcmentes időszak, azonban lehetőséget biztosított Halil Kut pasa számára, hogy új stratégiát dolgozzon ki Bagdad védelmére. Így nekünk lehetőségünk nyílik a támadó és a védekező stratégiák és a bennük rejlő taktikai motívumok összehasonlítására.  A törökök tudták, hogy könnyen védhető és nehezen támadható támaszpontokra van szükségük. S most volt is idejük a várostól délre, a Tigris mindkét oldalán védelmi állásokat kiépíteni. A török utóvéd lövészárkokban húzódott meg. Az ellenség támadását az is nehezítette, hogy pontos helyzetüket a homok és porvihar miatt lehetetlen volt meghatározni.

Védekező stratégia, vagy támadó stratégia?


A védekezés legfontosabb szabálya, hogy olyan pozícióid legyenek, amit két, de akár háromszoros túlerővel szemben is védeni tudsz. A harcászatban, ezért van óriási jelentősége a megfelelő hadszíntér kiválasztásának, de az üzleti életben a piaci szegmens és célcsoportnak is. Ezért fontos, hogy legyenek olyan termékeid, szolgáltatásaid, kommunikációs csatornáid, amiket csakis nagyon nagy erőforrások igénybevételével lehet megtámadni. Termék, amik az adott piaci szegmensben, földrajzi területen évek óta benne van a vásárlók fejében és a Te cégedhez kötődnek. Jól működő és rendszeresen karban tartott kommunikációs csatornák, amivel az állandó ügyfeleket eléred, vagy az újakat rendszeresen megszólítod. Ezek nélkül bizony állandóan veszélyben vagy és kétes harcban állsz.

Bagdad előtt ezeket a védelmi vonalakat március 7-én érték el az első brit-indiai csapatok, mintegy 10 kilométerre a város előtt. A nap folyamán a tüzérség és a flottilla azonnal elkezdte támadni a török állásokat. Létszámban nem volt nagy a török utóvéd, de a tüzérségük rendkívül jól védekezett és így a gyalogság számára fontos pontonhidak felállítása is rendre meghiúsult. A britek ugyanis felismerték, hogy az erős védelem ellen frontális támadással, még óriási létszámfölényben is csak súlyos veszteségek árán van esélyük. Ezért a taktikájukat arra építették, hogy kikerülik ezeket az erős védelmi pontokat. Ezt kell neked is tenned az erős védelem ellen a piacodon. Új kategóriát, hasonló piaci szegmenset teremteni, felépíteni egy kommunikációs csatornát, amin közvetlenül eléred a vásárlóid. Észre kell venned a konkurens erősségében a gyengeséget és határozott oldaltámadással, olyan helyen nyitni frontot, ahol arra ő nem számít. Ez mindig a támadó stratégia szabálya, a védekezővel szemben.

Március 8-án sikerült végre, a tüzérségi ellen-tűzben egy hidat felvonni a briteknek, amin Cobbe gyalogsága át tudott jutni a Tigris jobb partjára. Amint elkészült a híd és meg tudták kerülni a védelmi vonalakat, a csata gyakorlatilag el is dőlt. A híd segítségével ugyanis már másnapra be is vettek egy kisebb török helyőrségeket. 10-én a továbbnyomuló gyalogságot és a lovasságot a törökök újból tűz alá vették, de a korábban megszerzett térelőny már lehetőséget biztosított újabb két pontonhíd felállítására, amin a többi csapategység is megkezdte az átkelést. A part menti török védelmi pontokat a túlerő birtokában már gyorsan felszámolták. S a védelmi pontok felszámolásával egy időben a brit gyalogság elérte a bagdadi vasútállomást. A brit előrenyomulást látva és a védelmi pontok sorozatos felszámolását érzékelve, március 10-11-e éjjelén Halil Kut elrendelte Bagdad védelmének feladását. 11-én reggel 6 órákkor a város megadását követően Maude tábornok serege élén bevonult Bagdadba.

Kövesd a bevált stratégiai módszereket


Bagdad bevétele
A győzelemmel Maude tábornok természetesen nem dőlt hátra, hanem ugyanazt a stratégiát folytatta, amit az utánpótlás vonalak kiépítésénél már megtett: biztosította az elért pozíció védelmét. Míg mások gratuláltak neki, addig a tábornok a helyzet megszilárdítására összepontosított. Seregeivel tovább nyomult előre, nem szorulva a város falai közé és így sikerült a törököket északkeleti, északi és nyugati irányba visszaszorítania a Dijála, a Tigris és az Eufrátesz mentén. A Bagdad körüli szervezési munkákban Maude segítségére volt, hogy a lakosság nagy része látva a felkészültségét és a tervszerűséget a munkájában, támogatta és felszabadítóként tekintett rá.

Miközben Maude tábornok a nyár nagy részében a Bagdad körüli állásuk biztosításán, kommunikációs vonalaik kiépítésén, a helyi ellátás megszervezésén és az infrastruktúra továbbfejlesztésén dolgozott - július végére többek között kiépült a létfontosságú Kút–Bagdad vasútvonal - addig Halil Kut pasa szárnyaszegett 6. hadseregével visszavonult és új főhadiszállást rendezett be Moszulban

Kövesd te is a tervszerűségben, a stratégiai gondolkodásban és az ehhez alkalmazott taktikai motívumok felhasználásában, Maude tábornok példáját és bármilyen piaci pozíciót nyugodtan megtámadhatsz a piacodon!  

0 megjegyzés:

Népszerű bejegyzések