Kövess:

2016. május 19., csütörtök

A kilenc változás - A háború művészete VIII.


előnyök és hátrányok

A dolgok, az események, a tudás, amire a világ épül, állandó változásban van köröttünk. Nagyon fontos kijelölni azokat a területeket, amelyeken mindig naprakészek szeretnénk lenni. Túl sok ilyen területet nem érdemes meghatározni. Érdemes nagyobb és kisebb körökben gondolkodni, amikbe besoroljuk ezeket a számunkra nagyon fontos területeket. Érdemes ebben követni a Háború művészetének a javaslatait. Legyen 3 fő terület, amin kiemelkedő tudásra kívánunk szert tenni, majd legyen másik három, ahol az alapos tájékozottságot jelöljük ki és végül még három, amit jól értünk. Ezekből a területekből az első háromban állandóan képeznünk kell magunk és kutatnunk kell az adott területeket, hogy az élvonalhoz tartozzunk. A következő általunk kiválasztott három területről is folyamatosan kell olvasnunk, s a maradék háromban már elegendő, ha az adott terület szakértőivel értekezünk, vagy időnként átfutjuk ezeken a területeken az éppen bekövetkező változásokat. A kilenc változás tanát, amit a háborúban is alkalmaztak, így tudod a magadévá tenni, ahhoz, hogy ütőképes legyen az, amit csinálsz, amivel foglalkozol. Ehhez kell igazítanod a stratégiád és a taktikád.

 

Ma már ugyanis a tudásalapú társadalomban számos terület átfedésbe kerülhet és azok alkalmazásához, annyi technikai jellegű megoldás állhat a rendelkezésre, amiknek a használata is fontos, hogy ha nincsenek pontosan meghatározva ezek a területek, vagy időszakosan kijelölve ezeken belül prioritások, akkor végérvényesen lemaradunk a versenyben.

 

Így a bölcs (hadvezér) megfontoltsága mindig összeköti egymással az előnyt és a hátrányt. Ha az előnyökhöz mindig hozzászámítjuk (a hátrányokat is), akkor vállalkozásaink sikerében megbízhatunk; s ha a hátrányokhoz mindig hozzászámítjuk (az előnyöket is), akkor minden szerencsétlenséget el tudunk hárítani.

előnyök és hátrányok
Az előnyök, amikkel rendelkezünk, azokat kell a legmesszemenőbbekig megerősíteni. Ezen előnyök erőssége, az egyediség, valami különleges minőség, újítás, vagy az átfogó tudás, adja azokat a történetünket és kommunikációnkat képező elemeket, amiket állandóan hangsúlyozhatunk és kidomboríthatunk. Ahhoz, hogy az erősségeinkben megtartsuk a versenyelőnyöket, mindig dolgoznunk kell rajta és állandóan jobbítani, még erősebbé tenni azokat. Azok a területek, amik a gyengeségeinket alkotják, szintén rendszeres törődést igényelnek, ahhoz, hogy az előnyeink még jobban érvényesüljenek.

Az a rövidtávfutó, aki rendkívül gyors, sokkal gyorsabb, mint a versenytársai, de sohasem nyer versenyt, mert túlságosan rossz a rajtja és csökkenti is az erőkifejtését az a frusztráció, hogy túl sokan vannak előtte a rajt után, mit kell, hogy tegyen? A logikus válasz az lenne, hogy dolgozzon állandóan a rajtján és akkor minden versenyt meg fog nyerni, ha a rajtnál nem ragad be. Azonban az élet törvényszerűségei nem lineárisak és alapvetően nem ok-okozati módon kezelhetőek, hanem sokkal inkább halmazszerűek. Ez azt jelenti, hogy egyetlen hátrány kezelése sem hozza el a megoldást, hanem minden, ami a képességeink halmazát jelenti egyforma törődést igényel.

Amennyiben a rövidtávfutónk ezután csak a rajt javításával foglalkozna, akkor egy idő után valóban remekül rajtolna. Azonban mivel alap sajátosságait tekintve nem ez a legnagyobb erőssége, mindig lesz olyan versenyző, aki jobban fog tudni rajtolni nála. Hiábavaló lenne minden erejét a rajt javítására fordítani, mert ezzel sem nyerne sohasem versenyeket. A rajtolás esetében a rövidtávfutónk legfőbb feladata a hátrány minimalizálása lesz. Emellett kezelnie kell a stresszt, ami a hátrányból származik, amit a verseny elején elszenved és még inkább növelni legfőbb erősségét a gyorsaságot, hogy mihamarabb befogja a jobban rajtoló ellenfeleket. A verseny nyeréséhez szükséges halmaz minden egyes elemén alakítania kell a győzelemhez.

előnyök és hátrányok
Minél inkább elfogadja a futó, hogy a rajt után lesznek versenytársak előtte és minél inkább tudatában lesz az erejének, a gyorsaságának, amivel ezt a hátrányt ledolgozza, annál inkább eredményessé válik. Ezekből az elemekből fog nála egyedi módon felépülni a futás stratégiája, ami egy sor taktikai elemből áll. A rajtolásnál be kell gyakorolni a rajtot a szélső pályákról, a rajtolást középről, rajtolást a közvetlen versenytárs mellől, vagy attól távolabb. Meg kell tanulnia kezelni, a rajt után bekövetkező feladatokat, arra az esetre, ha a rajt után még sem lenne előtte senki, ha a rajt után egyetlen versenyző, vagy ha annál több áll előtte. Ennek megfelelően tudnia kell résztávokra osztani a célig hátralévő utat. Tudnia kell, hogy hol és hogyan kell gyorsítani, vagy kitörni ahhoz, - kamatoztatva legfőbb erényét a gyorsaságot - hogy a rajt utáni hátrányt az egyes távokon ledolgozza, és elsőként érjen a célba. Az adott versenyeken figyelembe kell vennie ugyanakkor a versenytársak stratégiáját is és ezekhez is alkalmazkodni kell, hogy ne érjék meglepetések. A versenyben ugyanis mindig mindenki igyekszik javítani a teljesítményén, és ehhez mérten meghatározni a stratégiáját. Ezeket a versenytársak által generált állandó változásokat is figyelembe kell venni.

A hátrányok és előnyök, valamint a versenytársak felmérése és azokból a stratégia kidolgozása, fogják alkotni azokat a változásokat, amik lehetővé teszi, hogy egyre előrébb jussunk a céljaink felé. Ezeknek az elemeknek a kezelése komplex módon, a hátrányok csökkentése és az előnyök növelése fogja alkotni az alapstratégiát. A stratégia végső célja minél több verseny megnyerése. Ezen belül természetesen súlyozni kell, hogy melyek a kiemelkedő versenyek és melyek tartoznak a felkészülés időszakába. A taktika fogja kibontani a stratégiánkat, amivel minden egyes a stratégiai halmazban szereplő elemet begyakorlunk. A rajt taktikai repertoárjából kell elővenni, az adott helyzetnek – időjárási viszonyok, fizikai, koncentrációs állapot - és rajt pozíciónak megfelelőt. Az egyes résztávokon alkalmazott gyorsítási, vagy hirtelen ritmusváltások technikájából a versenytársak pozícióinak megfelelőt kell előhúzni, automatikusan. Minden változás a komplex stratégia, az előnyök és hátrányok, a versenytársak és az adott helyzetben alkalmazható taktikák függvénye lesz.

A hadviselésnek törvénye legyen tehát: soha ne bízzuk magunkat arra, hogy (az ellenség) nem érkezik meg, hanem kövessünk el mindent, hogy készen álljunk fogadására; soha ne bízzuk magunkat arra, hogy (az ellenség) nem támad meg bennünket, hanem kövessünk el mindent, hogy ne is legyen módja megtámadni bennünket.

előnyök és hátrányok
A mindenkori stratégiai gondolkodásban, ami a változásokra adott reakcióinkat rejti magában fokozottan figyelni kell a versenytársakra. A versenytársak megfelelő elemzése nélkül nem érhetőek el eredmények. A stratégiánk legfontosabb feladata, hogy mindenkor készen álljunk a versenytársak által létrehozott változások kezelésére. Nem engedhetjük meg, hogy ne legyen stratégiánk, ami segíti a versenyt, és hogy ne legyenek meg a stratégiát kibontó taktikai elemeink, a megfelelő módon begyakorolva, amelyek segítségével pontosan tudjuk, hogy mit kell tennünk.

Így a hadvezérre öt veszedelem leselkedik. Ha biztosra veszi a halálát, valóban megölhetik; ha mindenképpen élni akar, könnyen fogságba esik; ha gyorsan méregbe gurul, hamarabb előfordul, hogy tiszteletlenül bánnak vele; ha túlságosan kényes a tisztességére, könnyebben megszégyenítik; ha túlságosan szereti az embereket, azok sok gondot okozhatnak neki.

stratégiai és taktikai tudás
A stratégia és a taktika segít valóban a megfelelő módon megítélni az egyes helyzeteket és az egyes részterületeken elért eredményeket. A pusztán saját megérzéseinkre és tapasztalatainkra alapozott tudás ma már nem elegendő a sikerhez. Az intuitív érzéseinket, a jól begyakorolt taktikánál semmi sem segíti jobban. A kampányok és taktikai tudás híján kevésbé értjük a minket körbevevő folyamatokat és jobban ki vagyunk szolgáltatva a környezeti változásoknak. A tapasztalataink ereje, pedig kizárólag a stratégiában és a történetben, amit ennek mentén építünk, rejlik majd.

0 megjegyzés:

Népszerű bejegyzések