Legutóbbi bejegyzések
csütörtök, június 5
Mit jelent a csend? A csendről mindig valami ember nélküli táj jut az eszünkbe. A csendből hiányzik az ember! Az ember nélküli táj bármilyen szép is, mégis üresnek tűnik. A csendben a végtelen szomorúság jelenik meg. Bár hallani vélsz apró neszeket, természeti zajokat, de emberi hang nélkül a csend vesz körül. Az üzleti életben, de az élet más területein is, ha nem kommunikálsz, akkor ember nélkülivé, az az vevő nélkülivé válsz.
A csendben lassan jön a hanyatlás, aztán a pusztulás. Amennyiben szerencséd van, a csendben is tudsz vegetálni. Ha egy időre te választod a csendet, akkor biztosan gondolkodsz és dolgozol valamin.Vagy csak hagyod, hogy a csend körbe öleljen és szemlélődsz, de nem vagy tevékeny.
Olyan sokszor mondják hogy felesleges beszélni, mert nem jön több vevő. Felesleges beszélni, mert ha sok mindenkihez akarsz szólni az pénzbe kerül. Ha a sokakhoz való szólás pénzbe kerül, akkor az kidobott pénz. A vevők felé folytatott beszéd kidobott pénz, mert úgyis azt nézik mi a legolcsóbb. Kidobott pénz, mert a vevők úgyis oda mennek, akiknek temérdek pénze van reklámra. A multik szippantják el az összes vevőt. Felesleges beszélni, mert az embereknek nincs elég pénzük. Akiknek van pénzük, azokkal a vevőkkel meg úgyis sok baj van. Azt hiszik, mert van pénzük, nekik többet lehet és olyan üzletet akarnak kötni, ami nekem már nem éri meg.
Akkor mi a valódi különbség a beszéd, az üzleti kommunikációs és a csend között? Ezt sohasem tudod meg, csak ha kipróbálod. Sokan a hosszú csendek után néha megszólalnak. Csinálnak egy kampányt egy hónapig, míg előtte félévig csendben voltak. Aztán félévig megint hallgatnak. Hat hónapnyi csend után megint úgy érzik kellene csinálni újból valamit, akkor megint megszólalnak. Vajon ha egy üres, ember nélküli tájban kiabálsz, ki hallja meg? Sokáig kell kiabálnod, míg valakihez eljut a hangod! Sőt el kell indulnod, oda ahol még több ember van, hogy meghallják, ha beszélsz.
Az igazi különbség csak akkor mérhető, ha vállalkozol rá, hogy hosszabb csönd után folyamatosan beszélsz és az eredményeket rögzíted. A hosszú csönd után viszont több időre van szükséged, hogy meghalljanak, mert kiürült körötted a táj. Kétszer annyi ideig kell beszélned, mint ahogy csöndben voltál. Egy aránylik a kettőhöz. Aztán ha látod a különbséget, akkor tudod pontosan mi a különbség a folyamatos beszéd és a csend között.
2013. karácsonya óta, az az több mint 7 hónapja nem kommunikáltam semmilyen online és hirdetési csatornán. Augusztus 10-től, a következő év nyaráig az az újabb 10 hónapig, ez majd 1,5 év tetszhalott állapot is csak szórványosan kampányolok, ahogy azt nagyon sokan teszik Magyarországon. S csak 2015 júniusában kezdek intenzív kampányba, hogy lássuk a markáns különbséget. Kimentettem a statisztikai adatokat, az elmúlt időszakról, majd jó egy év múlva újra megteszem, s akkor látni fogjuk mi a különbség a csend és a beszéd között.
vasárnap, március 17
Tavaszi Hadjárat, célja és elért eredményei - Tanulj belőlük Te is!
Hasznosítsd Te is a tavaszi hadjárat stratégiáját
Nietzsche szerint semmit sem tanulunk a történelemből, pedig lehetőségünk lenne rá. Az 1848-as márciusi magyar forradalmat és az azt követő időszakot mégis mindig, még az iskolai ünnepségeken is követendő pédaként emlegetik. Két kiemelkedő időszaka van ennek a történelmi eseménynek, egyrészt maga a március 15-ei nap történései, másrészt a képzettebb és erőfölényben lévő ellenséges haderők ellen vezetett tavaszi hadjárat.
Amennyiben valóban tanulni akarunk a sikeres tavaszi hadjáratból, akkor mikre érdemes figyelnünk. Azt tudni kell, hogy 1849.
márciusában a Tavaszi Hadjárat nagyon későn indult el, gyakorlatilag a fősereg
támadása szempontjából az egész március elvesztegetett hónapnak tűnt.
A magyar támadás késedelmének
elsődleges oka a fővezéri poszt körül kialakult válság. Görgei Artúr csak
március 31-én került a seregek élére. Holott ezalatt az idő alatt
Windisch-Grätz teljes bizonytalanságban volt a magyar csapatok hollétét és
erejét illetően. Ez az időben való késedelem viszont rányomta bélyegét az egész hadjáratra,
bár az ennek ellenére végül is sikeres lett. A teljes háború szempontjából azonban a lassú reakciók
végzetesnek bizonyultak.
Az
üzleti életben és más területeken sem lehetséges, megfelelő vezető, vezető gondolat és stratégia nélkül
eredményt elérni. Az időbeni késlekedés a lassú reakciók, pedig habár rövid
távon ilyen módon is érhetünk el eredményeket, a hosszú távú stratégiánk alapjaiban rengeti
meg.
A jó időzítéshez azonban mindig készenlétben kell állni a megfelelő
lehetőség előtt, lendületből sokkal könnyebb a győzelem, mintha csak egy kínálkozó
alkalom birtokában kezdünk el majd erőt gyűjteni. Aki gyorsabb az fog nyerni a
piacon, mert ő lesz csak képes kihasználni a megcsillanó lehetőségeket.
Míg a magyarországi főseregek
késlekedtek ezalatt Erdélyben a szép győzelmek és a súlyos vereségek
csaknem hetente váltogatták egymást, mióta a lengyel származású Bem József lett az erdélyi magyar haderő főparancsnoka.
Az erdélyi
hadműveletek igazából a váltakozó sikerek mentén március 22-ig tartottak,
amikorra Bemnek sikerül kiszorítania az ellenfél utolsó seregtestét is
Erdélyből, és megindult a Bánság felszabadítására.
Mivel
Bem, az osztrák Urban seregeinek visszaverésével volt elfoglalva, Puchner
Medgyesnél a visszamaradt magyar seregekre támadt, és az ütközet az ő
győzelmével ért véget. A magyarok a vereség miatt Segesvár felé voltak kénytelenek
visszavonulni. Bem ekkor teljesen váratlanul arra az elhatározásra jutott, hogy
Medgyes irányában kitör, és egyenesen Nagyszebent támadja meg.Nagyszebent Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin ezredes 2200 fős csapata védte.
A második nagyszebeni ütközet magyar győzelemmel zárult. A vereség
sokkolta a császári és cári csapatokat, amelyek fokozatosan kiszorultak
Erdélyből. Március 25-re Erdély, az Érchegység,
a gyulafehérvári és dévai vár kivételével magyar kézre
került.
Vannak szakterületek, amelyeken egyes
emberek hozzáértése és kvalitásai megkérdőjelezhetetlenek, ez azonban nem
jelenti a tévedhetetlenséget az azt, hogy mindig csak nyerni fognak. Az igazán
tapasztalt és harcedzett szakértők rengeteg vereséget és rossz döntést is elkönyvelnek
a győzelmek száma mellett, amelyek még nem is kell, hogy túlsúlyban legyenek
csak a győzelmek hatása kell erősebbé váljon a vereségekénél. Az óvatosak viszont csak
látszólag lesznek sikeresek, mert ők araszolnak azokhoz képest, akik egy
vereség tapasztalatát, egy jóval nagyobb győzelem erejére váltják fel.
A hadjárat első szakasza
Görgey haditerve a császári csapatok
bekerítésére irányult, a terv szerint a négy hadtestnek április 7-én egyesült
támadást kellett intéznie a császári csapatok ellen, és siker esetén a főerőket
elvágták volna Pesttől.
A haditerv azonban rendkívül kockázatos volt, hiszen
amennyiben Windisch-Grätz tudomására jut, hogy a Hatvan környéki csapatok nem a
magyarok fő serege, akkor könnyen szétzúzhatja az ott állomásozókat. Sőt ezután
az osztrákok lesznek azok, akik könnyedén bekeríthetik a magyar csapatokat,
illetve azonnal Debrecen ellen vonulhatnak, minden komolyabb
ellenállás nélkül.
A tervet azonban elősegítette, hogy Windisch-Grätz március közepétől
nem kapott megbízható jelentést a magyar fősereg hollétéről és mozgásairól,
ezért szétszórta csapatait, melyeknek így túl nagy arcvonalon kellett volna
harcolniuk az összpontosított magyar sereg ellen.
Megfelelő piaci adatok, statisztikák
hiányában, érzésekre, mások világlátására és negatív tapasztalataira épített
információk mind-mind, olyan tényezők, amelyek elveszik a tisztánlátás és így a
győzelem esélyét. A Google analitikája pontosan emiatt rendkívüli segítség a
vállalkozások munkájában, hiszen nagyvállalati szintű elemzéseket kínál, hogy
valódi statisztikák birtokában győzelemre játszhassunk. Természetesen a
felderítésnek, piackutatásnak ára van, azonban ha a főhadiszálláson, a hozzánk
elszivárgó hírek birtokában kívánunk küzdeni, akkor az a rendkívüli kockázat,
amit Görgei vállalt, az eltörpül a mi vállalkozásunk rizikójához képest,
megfelelő adatok hiányában.
A Komárom - Pest - Gödöllő - Vác
vonalon a császári csapatok minden eshetőségre felkészültek, azonban túl nagy,
mintegy 54 km hosszú és 30 km
mély arcvonalat vettek föl, melyet egy nap
alatt sem lehetett teljesen összevonni. Görgei április 5-én előrenyomulást
rendelt el, amelynek értelmében a VII.
hadtestnek Aszódot és Bagot kell elfoglalnia. A III.
hadtestnek Kókán át Isaszegre, az I.-nek Isaszegre,
balszárnyának Pécelre, míg a
II.-nak Dány és Zsámbok térségébe kellett eljutnia. Ez jó
elhelyezkedést, könnyen összpontosítható csapatokat és kis (22×22 km-es)
arcvonalat eredményezett.
Minél inkább azokra a területekre tudjuk
összpontosítani erőinket, ahol a győzelem esélye nagyobb, annál inkább
sikeresek lehetünk. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő termék és szolgáltatás
portfólió. Minél szélesebb egy termékvonal, annál sebezhetőbbek vagyunk és
kevésbé jövedelmező lesz a vállalkozásunk.
A széles termékvonalak helyett viszont, új
kategóriákat, új márkákat érdemes építeni, egyedi PR-ral és marketinggel.
Az isaszegi csata
Április 6-án a magyar csapatok a
számukra kijelölt helyekre értek és Isaszeg térségében elkezdődtek
összecsapások, melyekben Damjanich, Klapka és Aulich hadtestei vettek részt. A
kezdetben támadó Klapka az ellene fellépő túlerő miatt teljesen visszavonult,
így magára hagyta a segítségére érkezett Damjanichot, aki azonban megtartotta
állásait.
A támadásba lendülő Damjanich jobb szárnya hadműveleteinek
biztosítását Gáspár VII. hadtestétől várta, aki azonban nem értesült a
fejleményekről. Gáspár a megfelelő információk hiányában, ezért – az eredeti haditervhez ragaszkodva – bár a csata
javában folyt továbbra is tétlenül várt.
Ezt kihasználva Windisch-Grätz
csapatai – Schlik hadosztályával együtt – oldalba támadták Damjanichot, aki így
súlyos veszteségek árán visszavonulni kényszerült. A csata sorsa ezzel a visszavonulással, ekkor teljesen
eldöntöttnek látszott, az osztrákok megsemmisítő csapásra készülhettek.
Minél nagyobb és erősebb a nyomás, ha
annál inkább visszahúzódunk, annál inkább gyorsítjuk a vereségünket. Ahhoz,
hogy sikeresek legyünk kell a külső támogatás minden tevékenységünkhöz, ezek
elmaradása esetén, viszont erőforrásaink vészesen apadni kezdenek és nem lesz
erőnk a harc folytatásához. A stratégia mindig hosszú távú, ennek kibontása
csupán a taktika, amennyiben változnak a körülmények az eredeti stratégiához
ragaszkodjunk, de ne legyünk restek módosítani a taktikán, különben az a
vesztünket okozza. Mi éppen ezért, olyan támogatást és erősítést kínálunk
kampányok megtervezésével, amelyek ezeket a célokat segítik.
Görgei azonban délután 3 óra körül megérkezett
a csatatérre, és rendezte a sorokat: Aulichot előreküldte, Klapkát meggyőzte,
hogy visszavonulás helyett támadjon. Közben téves hírt kapott arról, hogy Gáspár
is támadásba lendült a jobbszárnyon. Ekkor úgy látta, a győzelem lehetséges,
erről tájékoztatta az egyre reménytelenebb helyzetben lévő Damjanichot is, aki
ezért 11-ig kitartott és harcolt Schlik ellen, az Aulich által küldött
segítséggel együtt. Hiába volt azonban 10 zászlóalja Schlik 5 zászlóaljával
szemben, a gyalogság kötelékei nagyon felbomlottak, és nem lehetett őket
rohamra sorakoztatni, illetve
Schlik lovassága és tüzérsége kétszeres fölényben volt. Közben
a balszárnyon 7 óra fele Klapka és Aulich bevette Isaszeget és messzire űzte az
ellenséget.
Windisch-Grätz este 9 óra körül visszavonulást rendelt el, mert attól
tartott, hogy a balszárnyon elvágják Pesttől. Ekkor Klapka és Aulich
Damjanich segítségére siettek, aki így késő este végül le tudta győzni Schliket. Ezzel a kezdetben
kétséges kimenetelű isaszegi csata magyar győzelemmel ért véget.
Egy vezető a legkétségesebb pillanatokban
is tudja mit kell tennie és erről képes meggyőzni másokat is. Sőt, ha olyan
követőkre talál, akik a legkétségesebb pillanatokban is kitartanak mellete, akkor
igazából nem veszíthet. Legyen bármennyivel több és jobb eszköze, pénzügyi
forrása az ellenfélnek, ha kitartunk az elképzelésünk mellett, mert hiszünk a működőképességében, amihez
elvhű társakra lelünk, akkor az akadályokat, ellenfeleket leküzdve el tudjuk
érni a célunk.
A Tavaszi Hadjárat legdicsőbb csatájában pedig a hitetlenség, a
rossz taktikához való ragaszkodás ellenére is a kitartás és összefogás
győzelemre vitte a magyar csapatokat.
A hadjárat második szakasza, az új haditerv
A győztes isaszegi csata után az új haditervet Görgei április 7-én
dolgozta ki. Ennek lényege szintén egy átkarolási hadművelet, de ezúttal
valóban észak felől, Vácon, Léván át Komárom irányába. A fősereg vonul északra,
Pest előterében a II. hadtest és a VII. hadtest Kmety-hadosztálya marad.
A cél
Komárom felmentése és ezzel a Pest-Budára összpontosított császári
hadak bekerítése. Közben a pesti seregek elterelő támadásokat indítanak azt a
látszatot keltve, hogy Görgei valódi célja Pest bevétele. Komárom
felszabadításával, a bekerítés elkerülése végett a császáriak kénytelenek
lettek volna feladni a fővárost és Bécs felé menekülni. A terv ismét
azt a kockázatot rejtette magában, hogy amennyiben kiderül, hogy Pest előtt
csak kisebb csapatok maradtak, azokat a császáriak elsöpörhették volna és így
fordított bekerítés áll elő. A terv kivitelét elősegíti, hogy a császáriak
felvidéki hadaikat is Pestre összpontosították. A komáromi csatát,
Görgei és Kossuth a szabadságharc legfontosabb csatájának
nevezte.
Ez a csata jelentős hatással volt Magyarország sorsára,
ezután kért ugyanis segítséget a császár, a cári Oroszországtól. A Görgei
vezette magyar haderő 24.000 főből állt, míg az osztrák hadseregnek 30.000
katonája volt Schlik vezérlete alatt.
Egy sikeres hadművelet, kampány sokkal
bátrabbá teszi annak kivitelezőit, ezután már annak tudatában merünk
cselekedni, hogy ha egyszer sikerült, akkor sikerülni fog másodjára, harmadjára
is. A bátorság mindig a pontos tervezésből és a bátor végrehajtásból ered.
Egy sikeres hadművelet, kampány sokkal
bátrabbá teszi annak kivitelezőit, ezután már annak tudatában merünk
cselekedni, hogy ha egyszer sikerült, akkor sikerülni fog másodjára, harmadjára
is. A bátorság mindig a pontos tervezésből és a bátor végrehajtásból ered.A sikerek révén viszont már sokkal inkább felhívja magára a figyelmét az a cég, aki nem
egyszer és csupán a szerencsének köszönve, hajt végre sikeres akciókat.
Így természetesen több versenytársa lesz a vállakozásnak, de ettől nem kell tatani,mert több vevője is.
Budavár bevétele
Buda vára már az 1686-os ostrom során
sem számított modernnek, 1848-ra pedig végképp elavulttá vált. Nem voltak
közvetlen megrohanást akadályozó védművei, rendes önálló vízellátása, és a
környező magaslatokról be lehetett lőni a várba. Mindezen fogyatékosságok
ellenére hozzáértő és elszánt védők kezében csak rendes ostrommal volt
bevehető.
Komárom felmentése és a császári királyi csapatok kiűzése után
Buda ostroma tűnt a szabadságharc legkönnyebb győzelmének, mind a szabad
főváros jelentette politikai népszerűséget, mind a várban található készletek
megkaparintása által elérhető katonai eredményeket figyelembe véve.
Május 16-án az ostromlövegek megkezdték a falak lövését, és sikerült rést nyitniuk a falon. Görgei május 17-éről 18-ára virradó éjjel erőszakos felderítést rendelt el, amely kellő eredmények mellett rohamba mehet át, azonban a támadás kudarcba fulladt, a rés nem volt elég nagy, a honvédek létrái rövidek voltak és a terep is akadályozta őket a mozgásban.
A
kudarc után Görgei elrendelte, hogy éjjelente 4-4 század nyugtalanítsa a
védőket. A döntő roham május 21-én hajnali három órakor indult, miután
valamennyi löveg össztüzet zúdított a várra. A rés ellen az I. hadtest csapatai
indultak támadásba, a II. hadtest délről, a III. hadtest északról támadott,
Kmety pedig a vízvédművet foglalta el.
A támadás nehezen indult, de később a
magyarok sikeresen behatoltak a várba. A vár reggel hétkor már az ostromlók kezén volt és Hentzi is
elesett a védelem során. Az összecsapásban 368 magyar lelte halálát, és kb.
700-an sebesültek meg.
Nincs látszólag könnyű győzelem, ha azt gondoljuk, hogy valamit egyszerűen és gyorsan fogunk megoldani, többnyire ott fog minket a legnagyobb időveszteség érni, ami lelassít minket és csökkenti a profit termelő képességünket. Egy hónap túl hosszú idő ahhoz, hogy egyetlen probléma megoldásának szenteljük, mert vele párhuzamosan számos másik keletkezik.
S míg egyetlen probléma köti le a figyelmünk, addig olyan kínálkozó lehetőségeket szalasztunk el, amelyek a valódi győzelmet hordozzák magukban. A mindenki számára népszerűnek tűnő megoldások pedig valószínűleg kevésbé hatékonyak, pontosan azért, mert mindenki ismeri.
A hadjárat mérlege
A tavaszi hadjárat során a magyar fél
mindegyik hadszíntéren létszámhátrányból képes volt megverni a császári
hadakat, és az akaratát rá tudta kényszeríteni az ellenségre. A főhadszíntéren
elért sikerekben jelentős szerepe volt a magyar hadvezetés rugalmasságának, és
a különböző seregtestek többnyire jól összehangolt munkájának.
Ehhez képest a
császári alakulatok létszámbeli fölényük ellenére csak annyit voltak képesek
elérni, hogy a döntő vereséget állandó visszavonulással mindannyiszor
elkerüljék. A sikeres tavaszi hadjárat biztosította az ország erőforrásait a
kormányzat és a hadsereg számára, ami megteremtette a lehetőséget az ellenállás
sikeres folytatására, a politikai önállósodásra, és az időt a felkészüléshez
egy újabb hadjáratra.
Azonban a Buda ostromával elvesztegetett idő, ami politikailag népszerű volt ugyan, de stratégiailag teljesen felesleges a háború sorsát pecsételte meg. Egy döntő, az osztrák főváros elleni irányú támadással ki lehetett volna kényszeríteni egy számunkra kedvező békét. Az osztrákoknak így maradt idejük csapataik újra szervezésére és az orosz csapatoknak arra, hogy segítségként Magyarországra vonuljanak.
A tavaszi hadjárat után a császári fél joggal tartotta
aggasztónak a helyzetét: ha a magyar seregeknek rendelkezésre állt volna néhány
hónap, semmi sem indokolta volna, hogy a Rábától Bécsig ne történjék
ugyanaz, mint ami a Tiszától Győrig.
Egy ügyes stratégiával és az erre
kidolgozott rövid távú taktikával, egy kampány időszakban is elérhetünk szép
eredményeket. Ki tudunk vívni olyan piaci pozíciót és figyelmet, amelyet jól
hasznosítva, időben feldolgozva, hosszabb távon is profitálhatunk belőle. Ahhoz
azonban, hogy egy-egy kampány eredményeit élvezhessük szükségünk van a
folyamatos és rendszeres szakma specifikus kommunikációra folytatásként. Amennyiben csak
olyan dolgok kötik le a figyelmünk, amit mások népszerűnek mondanak – mint
Budavár ostroma – addig hosszú távon, akár veszteségeket is szenvedhetünk.
A tavaszi hadjárat lehetőséget kínált arra, hogy egy Bécs ellen irányuló
támadással már ekkor kiharcolható legyen a kiegyezés, s nem kellett volna rá
várni 14 évet. A jelenlegi információ dömping mellett, a döntési mechanizmusok
lelassultak, a gyors döntések pedig nagyon felületesek lettek.
Pontosan emiatt van szükségünk az aktív kampányokra, hiszen ha mi
is lassulunk mindenki mással együtt, akkor csak súlyos veszteségek árán tudunk majd később előre lépni.
csütörtök, február 21
Az értékesítés temporalitása
Az értékesítésig vezető útvonalban az egyes elemek sorrendjének kitüntetett szerepe van. Ezek az egyes pontok a PR, a Marketing, a Reklám és az Értékesítés, azonban ezek a pontok mind más-más időbeli dimenzióval rendelkeznek.Az időtlenség
A leghosszabb és időben a leghatékonyabb a PR. Megismertetni cégünket és termékeinket a vásárlókkal folyamatos történet építést jelent. A PR-ral fogalmazzuk meg célkitűzéseink, filozófiánk, társadalmi szerepvállalásunk, építünk fel egy történetet. Ennek fényében, természetesen egy jól felépített PR, egy jól kidolgozott tovább vihető történet a vállalkozásban, a minket követők, a céget utódlók számára is folytatható lesz. Ez lehet egy kis családi vállalkozás, amely csak egy generációra tekint vissza, vagy lehet már évszázadok óta fennálló naggyá nőtt üzlet is.
Aki regényt ír, nagy regényt, több szereplővel, több szálon futó cselekménnyel annak ez évek munkájába kerül. Az igazi klasszikus és világhírű regények, akár tíz évnyi munkába is kerültek, mire elkészültek. A sikerért, a jól működő cselekményért meg kell küzdeni, a nyelvvel, a történettel, de a vállalkozás építéssel ugyanígy. A PR munka pontosan ilyen. Induláskor kitűzünk egy célt, megfogalmazzuk alapvetéseinket és ezeken dolgozunk, alakítunk. A PR eredménye az ismertség, a beazonosíthatóság és, hogy a szakterületünkön tőlünk várnak és kérnek megoldást az emberek. Mi ugyanis a történet építésünkkel és azzal, hogy pontosan igyekszünk megfogalmazni a szolgáltatásaink, termékeink funkcióit, hasznát, felhasználhatóságát, ezekre megtanítjuk a vevőink, valóban sokat teszünk a probléma megoldásért és a megértetéséért.
PR munka nélkül nincs egy vállalkozásban élet, nincsenek célok, ami felé tartunk, mert történet nélkül, filozófia nélkül nincs perspektívánk. Bár a PR hosszú idő, de amennyiben nem teremtjük meg az alapokat, akkor elveszítjük a legfontosabb idő dimenziót, az örökkévalóságot. A PR a stratégiánk.
Évek, negyedévek
A marketing munka ezzel szemben pontosan körbehatárolható időben, az üzletépítésben. Több év fejlesztési és kommunikációs tervét tudjuk meghatározni egy jó marketing tervvel. Piaci pozíciók elérését, újítások bevezetését, az azokhoz kapcsolódó célokkal. Érdemes Marketing tervünket több évre előre megfogalmazni, hogy láthassuk hol tartunk éppen, s ha a PR-ban kijelölt cél irányváltást igényel, akkor azt időben meg is tudjuk tenni a taktika terepén a marketingben.
A marketing idejét kisebb egységekre is bonthatjuk, de a következetes marketing munka eredményességéhez érdemes minimum szezonokban, két három hónapban gondolkodni. Hiszen az aktuális célok megvalósításához, hogy időben hozzon eredményeket meghatározott számú és típusú üzenetet kell eljuttatni a célcsoportunknak. Ezt egyetlen, még ha tökéletesen kiválasztott is, csatornán, kommunikációs elemmel nem tudjuk megoldani. Ehhez szükségesek a szezonálisan jól felépített kampányok. Sokszor egy kampányon belül többféleképpen megfogalmazott üzenettel, ami ennek ellenére ugyanazt a kampány célt szolgálja.
A legoptimálisabb ha több éves, s ezen belül évekre lebontott marketing tervünk van. Éves marketing tervnek azonban szükségszerűen lennie kell. Éves promóciók meghatározásával, kampány időszakokkal. Sőt a kampány időszakokat, hasonló üzenetekkel évről, évre meg kell ismételni, hogy legyen egy időbeli rend, amihez hozzá szoknak vevőink. Természetes az év végi hajrá, de ugyanilyen természetes az év eleji bevezetés és az első tavaszi kampány időszak is. A marketing fogja keretbe egy év tevékenységét, célkitűzéseit, kisebb idő egységekre tagolva.
Ebben a hónapban, ezen a héten
A reklám már jóval rövidebb időszakokban egy kampányon belül, egy hónapban, egy adott héten működik, A reklám, amennyiben igazodik a nagyobb időegységekhez, akkor az imázs reklám a PR-hoz, a termék ismertetés a marketinghez, az akció az értékesítéshez tartozik. Ám minden esetben rövid időn belül fejti ki hatását. Az imázs reklám növeli az ismertséget egy bizonyos célcsoportban, a termékbemutató több érdeklődést generál, míg az akció magasabb értékesítési volument.
A reklámoknak pontosan ezért kell az időben korábban felépített folyamatok hatását megnövelni. A reklámok elsősorban pozicionálni tudnak minket. Sok az akció, sok a kedvezmény, alacsony az ár, akkor mindig megfogják várni akcióinkat. Sok az újítás, magasabb az ár, de korlátozott az elérés, akkor követni fognak és várják, hogy vásárolhassanak az új termékünkből. A reklámban pozicionáló üzeneteinkben, még ha nincs is konkrétan megfogalmazva mindig van egy időbeli korlát is, ami lehet a készlet erejéig, eddig a napig, de mindenképpen tartalmazza azt az időbeli behatároltságot, ami a reklám hatása.
Most
Az értékesítés az mindig most, vagy elad az ember, vagy nem. Az értékesítésnek nincs időbelisége, a lehet, hogy üzlet lesz belőle esetében nem történt értékesítés. Ezt a találkozót, email váltást, telefont nem számolhatjuk be a bevételeink közé. A majd még gondolkodom rajta, megbeszélem a kollégámmal, feleségemmel, férjemmel, unokaöcsémmel, mert ő ért hozzá, azt jelenti, hogy nincs üzlet. Amennyiben olyan problémáról van szó, amit azonnal kezelni akar a vevőnk, akkor ez konkrétan azt jelenti, hogy másnál fogja elkölteni a pénzét és nekünk nem sikerült a vételig vezető kommunikációs úton végig vinni őt. A bizalom puzzle-ből valami hiányzik, nincs PR, nem tudja igazából kik vagyunk, miért érdemes minket választani. Nincs marketing, nem tudja pontosan mit is árulunk, mennyivel más az, mint a konkurenciáé, s nem is találkozik ebben a kategóriában rendszeresen az üzenetünkkel. Nincs reklám, nem tudja mi az aktualitása, meddig tart az a kedvezmény, amit kínálunk. S végül az értékesítésben nem derítettük ki a valódi igényeket és nem kínáltunk rá megoldást.
Amennyiben nem rögtön megoldásra váró problémáról van szó, még valóban gondolkodik, még megnéz más ajánlatokat, az se baj, ha csak félév múlva sikerül megoldást találnia, akkor viszont az értékesítésig vezető, időben hosszabb távokat képviselő kommunikációs fázisra kell visszalépni. Kellenek olyan reklámok, amivel, ha más hasonló termékeket, szolgáltatásokat keres, akkor találkozik a mi kínálatunkkal is. /Erre tökéletes megoldás a Google Remarketing./ Kellenek kampányok, amivel lekötjük a figyelmét, amit nyomon követ, ha két hónap múlva lesz egy aktuális kampányunk, amivel elérjük a vevőt, akkor lehet, hogy 6 hónapról hajlandó lesz 3 hónapra lecsökkenteni a megoldási időt.S kell a PR, hogy mások jókat mondjanak rólunk és legyen történetünk, amit követhet a vevőnk, ami vonzóvá tehet minket. Amennyiben nem történik értékesítés fel kell tudnunk kínálni, egy a kommunikációs láncon korábbi fázis követését a vevőnek.
Az üzlet Temporalitása
A magyar vállalkozó sokszor a mostban van, most kell eladni, mert különben baj lesz. Ez a gazdasági ciklusok természetéből kifolyólag, például egy válság időszakban természetes is, de ha közben elfelejti az értékesítésig vezető kommunikációs utat felépíteni, temporálni az üzletépítést, akkor mindig a mostban ragad és a vállalkozás egy örök mókuskerék lesz.
Népszerű bejegyzések
-
Az a jó stratégia, amit mások nem képesek kiismerni Mit hasznosíthatunk mi ma, a kalandozó magyarok harcmodorából? Amikorra vég...
-
A 2014-es brazíliai labdarúgó világbajnokság tanúságai - a piacvezetők bukása és identitás problémáiAmikor labdarúgó világbajnokságot rendeznek az kerül a figyelem központjába Nagyon erősen a figyelem központjában áll, - már régóta ...
-
Mit jelent ma a közösségépítés? A közösségépítés fogalmát a mindennapi alkalmazásban egyre inkább félre értik. Köszö...
-
Minden korszak új stratégiát igényel A stratégiai lehetőségek és célok koronként változnak, míg Nagy Sándor esetében szinte elegendő v...
-
Hasznosítsd Te is a tavaszi hadjárat stratégiáját Nietzsche szerint semmit sem tanulunk a történelemből, pedig lehetőségünk...













